Egészséges összetevők a sült krumpliban...?

french-fries-923687_960_720.jpg

A sült krumpli fogyasztásnak sem csak negatív oldala van. Összehasonlítottuk a klasszikus (bő olajban sült), a sütőben sült, a McDonald’s-os és a Burger King-es krumplik összetételét. Kiderült, ezekben sem csak gonosz szénhidrátok, sátánista kalóriák, démonikus zsírok, és egyéb rettegett vegyületek vannak. Itt is igaz a mondás: „minden rosszban van valami jó…”

Figyelem!

Ebben az írásban semmi olyat sem szeretnénk sugallni, hogy a sült krumpli-fogyasztás egészséges lenne, illetve túlzott mértékben ne lehetne káros! Csupán, a Napi Táptudás elveihez híven, szeretnénk rámutatni, hogy az éremnek mindig két oldala van… Nincs olyan, hogy valami csak rossz vagy csak jó, vagy épp egészséges vagy egészségtelen. Szerintünk megtévesztőek és lesarkítottak az olyan ajánlások, mint „ételek, amelyeket sosem szabadna enned” „amitől elhízol” és társai.

Mindegyik típusnál 20 dkg-nyi mennyiség összetételét nézzük, ami egy átlagos krumpliköret mennyiségének felel meg. Hogy a híres/hírhedt gyorséttermekben kapható mennyiséggel össze tudjuk hasonlítani ezt a mennyiséget, a kis adag sültburgonya 80 g, a nagy adag pedig 150 g körül mozog. A klasszikus és a sütőben sütött verzióknál természetesen átlag értékek szerepelnek, mivel a felhasznált burgonyák fajtája és minősége nem azonos, mint a Mekis vagy a Burger King-es esetében. 

Az adatok az USDA (United States Department of Agriculture) adatbázisából származnak. Az egyes adatok 2016 májusában lettek frissítve, így naprakészek. A gyorsétterem láncok honlapjain is vannak tápértékekről információk, azonban inkább egy független szerv adatbázisából dolgoztunk.

A vizsgált alanyok:

fries_cooking.jpg

A klasszikus "fritus" burgonya, bő növényi olajban sütve (kép: Hayford Pierce)

Részletes adatok: USDA

oven-216384_960_720.jpg

Sütőben sült kurmpli

Részteles adatok: USDA

main-qimg-ed92c6bf0f4308c6d9d710fa1e59402d.png

McDonald's-os sült burgonya

Részteles adatok: USDA

rs_560x415-130926124555-1024-burger-king-fries-092613.jpg

Burger King-es burgonya

Részletes adatok: USDA 

Biztos, ami biztos, gyorsan nézzük meg a sült krumplijaink negatív tulajdonságait is:

ENERGIATARTALOM

11.png

20 dkg-os sült krumpli adagok energaitartalma

Egy átlagos felnőtt ember napi energiaszükséglete valahol 2000-3000 kilokalória között mozog, nemtől, testsúlytól, napi aktivitástól stb. függően. A diagramra pillantva, látható, hogy amennyiben nem sütőben, hanem bő olajban sült a burgonya köretünk, akkor ez a napi energiaszükséglet viszonylag nagyobb részét kiteszi.

ZSÍRTARTALOM

22.png

20 dkg-os sült krumpli adagok zsírtartalma

Egy átlagos felnőttnek 70 g zsír elfogyasztása ajánlott naponta. A vizsgált burgonyáink bő olajos fajtái, ennek a mennyiségnek átlagosan 30%-át le is fedik. Ezt mindenképp vegyük figyelembe annak tekintetében, hogy az egész nap folyamán milyen ételeket tervezünk fogyasztani. A sütőben sült krumpli viszont ilyen téren a barátunk. (A telített és telítetlen zsírsavakat az egyszerűség kedvéért most nem tárgyaljuk külön.)

OMEGA-6- ÉS TRANSZZSÍRSAV MENNYISÉG

33.png

20 dkg-os sült krumpli adagok omega-6- és transzzsírsav mennyisége

A túlzott omega-6- és transzzsírsav fogyasztásnak olyan súlyos következményei lehetnek, mint szív- és érrendszeri megbetegedések, elhízás, cukorbetegség, daganatos megbetegedések vagy akár mentális problémák. Omega-6 zsírsavból egy átlagos felnőtt nőnek 12 g-ot egy átlagos felnőtt férfinek pedig 17 g-ot javasolt legfeljebb elfogyasztania naponta. Az omega-6 zsírsav fogyasztás szinten tartása mellett, célszerű odafigyelni az omega-3 zsírsav fogyasztásra is. Ezeknek az aránya is fontos, lehetőleg az 1:1-es arány felé kellene tartsuk. Ha csak nem sütőben sült krumplit választunk, akkor mint láthatjuk, egy átlagos felnőtt nő 20 dkg sült krumplival majdnem el is érte a napi limitet omega-6 zsírsav tekintetében.

Transzzsírsavakat illetően  nincs ajánlott érték, ezekből egyszerűen annyira keveset együnk, amennyire csak tudunk. A sütőben sült verziónál nem vizsgálták a transzzsírsav-mennyiséget, vagy nem volt bemérhető. Vélhetően emellett a konyhatechnológia mellett elenyésző mértékű transzzsír keletkezik.

Akkor most lássuk a sült krumplik pozitív oldalát:

Az itt felsorolt, a szervezet számára hasznos anyagok, csak egy szelete a sült krumpliknak megtalálhatóaknak, igyekeztünk csak a jelentősebb mennyiségekben előfordulókat kiemelni.

ROSTOK

55.png

20 dkg-os sült krumpli adagok rosttartalma 

Ha azt vesszük, hogy nőknek napi 25 mg, férfiaknak napi 38 mg rost elfogyasztását javasolják, akkor abba bizony az esetleg megevett sült krumpli rosttartalmát is beleszámolhatjuk ám, mert van neki. Kimondottan ezért ne egyen senki mekis krumplit, de azért mégiscsak mondjuk már el róla, hogy egy 20 dkg-os adagban benne van a napi ajánlott bevitel (RDA) 31%-a…

C-VITAMIN

c-vitamin.png

20 dkg-os sült krumpli adagok C-vitamin tartalma

C-vitaminból az ajánlott napi átlagos szükséglete nőknek 75mg, férfiaknak 95mg. A mezőny összes krumplijának van C-vitamin tartalma is. Ráadásul a sütőben sült fajtának nem is kevés (nyilván azért, mert a C-vitamin nagyon érzékeny molekula, és az a konyhatechnika kíméletesebb, mint a bő olajos verzió). Ebből a 20 dkg-os adag, egy átlagos felnőtt nő C-vitamin napi átlagos C-vitamin szükségletének 23%-át fedezi is. 

B1- ÉS B3-VITAMIN

66.png

20 dkg-os sült krumpli adagok B1- és B3-vitamin tartalma

A B1-vitamin (tiamin) és a B3-vitamin (niacin) habár többféle élelmiszerben előfordulnak, azért a sült krumpliknak sincs velük kapcsolatban szégyenkeznivalójuk. Tiaminból az RDA alapesetben felnőtt nőknek 1,1 mg férfiaknak 1,2 mg, ugyanez niacinból 14 és 16 mg. Tehát egy adag standard sült burgonya köret megközelítőleg a B1-vitaminból RDA 30%-át, B3-vitaminból pedig az RDA 36-42%-át tartalmazza. 

B6-VITAMIN

kal.png

20 dkg-os sült krumpli adagok B6-vitamin tartalma

Felnőtteknek B6-vitaminból a 1,3 mg-ot kellene megenni minden nap. Ebben az esetben 20 dkg klasszikus sültburgonyából ennek a mennyiségnek több, mint felét (57%-ot) be is vitted a szervezetedbe. 

K-VITAMIN

88.png

20 dkg-os sült krumpli adagok K-vitamin tartalma

A tudomány szerint átlag felnőtt férfiak napi 120 μg, átlag felnőtt nők pedig 90 μg K-vitamint fogyasszanak minden egyes nap. Jó pont a mekis sült krumplinak, hogy 20dkg-al még a férfiak közel negyedét, nők pedig a harmadát le is tudták. 

MAGNÉZIUM ÉS MANGÁN

1010.png

20 dkg-os sült krumpli adagok magnézium és mangán tartalma

A napi magnézium adag normál felnőtt nőknél 310 mg, férfiaknál 400 mg. Mangánból ugyanez 1,8 mg és 2,3 mg. Így a hagyományos sült burgonya egy adagja a nők napi magnéziumszükségletének 22%-át, mangánszükségletének pedig 27%-át fedezi. Férfiaknál ez a magnézium esetében 17%, a mangánra nézve pedig 22%.

KÁLIUM ÉS FOSZFOR

1111.png

20 dkg-os sült krumplik kálium és foszfor tartalma

Ez a két elem a kakukktojás, mivel a kálium és/vagy a foszfor bizonyos speciális diétát fogyasztó emberekre nézve inkább kerülendő. (Alapból viszont ezek a szervezetünk számára hasznos anyagok, ha mértékkel kezeljük őket.) Ilyen eset például, ha valaki vesebetegség vagy vérhígító szedése miatt kell diétáznia. Ráadásul, az optimális káliumfogyasztás mértéke részben függ a nátriumfogyasztástól is. Ezekről egy külön táptudást lehetne írni. Ezért a különböző sült krumplik kálium- és foszfor tartalmát most kommentár nélkül közöljük, csak bemutatjuk.

(A nátrium tartalommal szándékosan nem foglalkozunk, mivel ez nagyban függ a sózás mértékétől. Azért az elmondható, hogy napi 1500 mg, de legfeljebb 2500 mg nátriumnál, nem kellene többet fogyasztanunk. A mekis és a Burger King-es krumplik sóssága azért nagyjából állandó. 20 dkg mekis burgonya 378 mg, míg azonos mennyiségű Burger King-es pedig 558 mg nátriumot tartalmaz… Tehát legyünk óvatosak!)

Plusz érdekesség:

Lehet felfigyeltél rá, hogy a sütőben sült krumpliban ásványi anyagokból és bizonyos (főleg kevésbé hőérzékeny) vitaminokból kevesebb van, mint a bő olajos társaiban. Ennek a jelenségnek az az oka, hogy magasabb a fritőzös krumpli nettó szárazanyagtartalma (a víztartalma kb. 40%-al kevesebb lesz, mintha sütőben sütnénk.)  

Egy dolog biztos: ha a sült krumpli-fogyasztást túlzásba visszük, annak komoly egészségügyi következményei lehetnek (elhízás, szív-és érrendszeri panaszok, cukorbetegség, magas vérnyomás és társai). Azonban itt sem önmagával az étellel van a gond, hanem a mértékkel. Összességében azt is elmondhatjuk, hogy a sütőben sütés a leginkább egészségnek kedvező krumplisütési technika. 

A bejegyzés trackback címe:

https://napitaptudas.blog.hu/api/trackback/id/tr448834852

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Kövesd a táptudatokat Facebookon!

A csapat

 

Papp Andrea
szerző, gasztrobiológus

Kedvenc alapanyag: gombák
Kedvenc étel: anyukám lebbencslevese

 

_____________________________________

Nagy-Lackó Balázs
régész, néprajzkutató

A táplálkozástörténeti témák és a népi táplálkozással kapcsolatos cikkek felelőse.

Kedvenc alapanyag: articsóka
Kedvenc étel: az otthoni vasárnapi tyúkhúsleves

 

_____________________________________

 Zsignár Attila
lektor, szerkesztő

Első osztályú troll távoltartó és ötletelő társ.

Kedvenc alapanyag: csicseriborsó
Kedvenc étel: görög saláta

_____________________________________

 Papp András
lektor, szerkesztő 

Első osztályú troll távoltartó és ötletelő társ. 

Kedvenc alapanyag: az általam gyűjtött gombák
Kedvenc étel: kapros-tejfölös zöldbableves kolbásszal

Címkék

#health2018 (1) adalékanyag (4) agrookologus (1) állattenyésztés (1) allergia (1) azsiaikaposzta (1) bélflóra (3) bio (2) biológia (20) cékla (1) coca-cola (1) csíra (1) csíráztatás (2) cukor (23) diéta (1) E-szám (1) édesítők (9) egészség (49) élelmiszerbiztonság (3) elhízás (1) érdekes (81) erdekes (2) eritrit (2) ételek (14) étrend (2) evolúció (1) extrém diéta (12) extrém gyümölcsök (1) fahéj (1) fehérje (9) fehérjés-zsíros (23) fehér kenyér (2) fenntarthatóság (19) fogápolás (1) fogorvos (2) foltok (1) folyadékbevitel (1) főzés (1) gabona (2) gasztrobiologia (1) gasztronómia (10) glikémiás index (5) glikogén (2) glükóz (4) glutén (4) gomba (1) gombatoxin (1) health2018 (1) hormonok (1) hús (6) infografika (1) interjú (2) kalcium (1) kalória (4) karantén (1) keményítő (3) kihívás (2) kókuszolaj (2) koleszterin (5) koronavirus (3) kovasz (1) kutatás (1) laktóz (2) leptin (1) leptinrezisztencia (1) low-carb (1) magyar (2) Marics Balázs (1) méregtelenítés (1) mese (1) mezőgazdaság (1) mikrobiologia (1) mitegyek (1) napitaptudas (1) napraforgóolaj (1) növényi alapú (1) nyílt levél (1) omega-3 (5) otthonmaradok (1) oxálsav (1) paleo (9) pálmaolaj (1) pH (1) rák (2) recept (2) régészet (4) spenót (1) spórolás (1) sport (1) sportolók (1) sporttáplálkozás (1) svajc (1) szénhidrát (14) szezonalis (1) szezonkert (1) takarmánytermesztés (1) találós kérdés (1) táplálkozástudomány (1) tej (5) telítetlen zsírsav (1) telített zsírsav (2) teszt (6) történelem (8) vega (1) vegán (1) vegetáriánus (1) vendéglátás (2) vendégposzt (1) vesekő (1) vita (1) vitamin (11) vizelet (1) x-aktak (1) xilit (3) zöldség (1) zöldség-gyümölcs (17) zsír (6) zsír/olaj (6) zurich (1) Címkefelhő
süti beállítások módosítása
http://napitaptudas.blog.hu/