Egy elképzelt ideális világban mindnyájan friss, ízletes bioélelmiszereket fogyasztanánk, tiszta forrásvizet innánk és semmilyen környezetkárosító tevékenység nem szennyezné életterünket. Közben a Földön élő többi ember is elégséges és jó minőségű kalóriát vinne be nap mint nap a szervezetébe, gyermekek nem halnának éhen és az éhínség a múlt réme lenne csak. Nem kétséges, a legjobbat akarjuk magunknak, szeretteinknek és a Földnek. Ennek érdekében csak bioélelmiszereket kellene ennünk.
Ó, hát ez a megoldás? Akkor miért nem csinálja mindenki?
Az öko, bio vagy organikus jelöléssel ellátott élelmiszerek termelését törvény szabályozza. Lehetőleg megújuló erőforrásokra támaszkodva, a talaj termékenységét megtartó módszerekkel, csak természetes anyagokkal kezelt és etetett növényekből, állatokból készülhetnek. Egy termőterület ökológiai termesztésbe való vonása hosszas folyamat, szintetikus növényvédő szerek, termésnövelők, talajjavítók nem használhatók s nem rögtön az első évtől számít ökoterméknek a begyűjtött termés (különböző ágazatokban változnak az átállási idők). A mindenevők pedig tudják, hogy csakis ökotakarmánnyal etetett állatból lesz – boldog – ökosertés.
Európában a biotermékek iránti kereslet nagyobb, mint a kínálat, így a piac önszabályozó rendszere még jobban megemeli a biotermékek, a bonyolultabb termelés miatt amúgy is magas árát.
De én megengedhetem magamnak. Különben is, nekem elveim vannak!
Ekkor jön szkeptikus barátunk, aki bevásárlókosarunk láttán megjegyzi, hogy a Kolumbiából hozott bio avokádó cseppet sem környezetkímélő. Nem beszélve arról, hogy ki tudja milyen szigorú az ökogazdaságok ellenőrzése Kolumbiában? Józan ésszel belátjuk, hogy a helyi, szezonális termék jobb választás, és szomorúan lemondunk az avokádóról.
Elhangzik, hogy a biogazda az, aki éjjel permetez – ezt csípőből cáfoljuk, komoly ellenőrző rendszer működik ennek megakadályozására. Működik. Komolyan.
Barátunk szemünkre veti, hogy bedőltünk a marketingnek, csak drágábban akarják ránk sózni a napi betevőt. Nekünk sincsenek illúzióink, a biogazda is a piacról él, a profit mindenkinek számít, és ők ezt az útját választották a nyereség maximalizálásának, nincsen ebben semmi rossz. A mi döntésünk, hogy a törvény által biztosított tulajdonságok (ld fent) megfelelnek-e személyes preferenciáinknak.
De a végső érv az, hogy a tömegek Kínában éhen halnának, ha a világon mindenki csak bio élelmiszert enne. Mert termésátlag, hatékonyság és nagyipari módszerek. És ezzel hirtelen nem tudunk vitatkozni, hiszen erkölcsileg nehezen indokolható, ha az én bio salátám miatt gyermekek halnak éhen Afrikában.
Némi kutakodás után aztán kiderül, hogy igencsak összetett ügy ez. Két kérdésre keresem hát a választ. Vajon az ökoélelmiszer egészségesebb? A termelése milyen hatással van a környezetre?
– A bio jobb!
– Mármint miben?
Egy 55 tanulmányt összesítő metaanalízis arra a megállapításra jutott, hogy ha a bio és nem bio élelmiszerek beltartalmi értékeit összehasonlítjuk, nincs számottevő különbség. Semelyik irányban. Ez a tanulmány makro tápanyagokra és néhány mikro tápanyagra és ásványi anyagra koncentrált, valamint egyaránt vizsgált növényi és állati alapanyagokat. Kis kutakodással több tanulmányt lehet találni, ahol hasonló eredményre jutottak, vagyis hogy a beltartalmi értékekben kimutatott különbségek nem egyértelműsítik, hogy az ökológiai gazdálkodás jobb minőséget eredményez.
Na és akkor! Attól még az organikus élelmiszer biztosan tisztább!
Van, aki ezt rögtön vitatja, hiszen a termelők a biogazdálkodás során is használ(hat)nak növényvédő szereket, csak nem ásványi olajból előállítottat. Szerencsére ezek a szerek meglehetősen ártalmatlanok. Kivéve a rezet. Mert a rézről hallani ám dolgokat!
Igazából úgy kell feltenni a kérdést, hogy a nem bio termékben mennyi ártalmas anyag marad? Az Európai Élelmiszerbiztonsági Ügynökség (EFSA) 2014-es jelentése szerint Magyarországon az élelmiszerek 67%-ban nem találtak kimutatható mennyiségű növényvédőszer-maradványt és a vizsgált élelmiszerek 1%-ában találtak a megengedettnél többet. Legmagasabb arányban a zöldségekben és gyümölcsökben, mert ezek viszonylag rövid időn belül, kevéssé feldolgozottan kerülnek a fogyasztó asztalára. Ehhez még hozzájárul, hogy az idényen kívüli terményeknél az eltarthatóság, a szállítástűrés, és a kártevőknek jobban kedvező körülmények átvészelése (pl. üvegházi termesztés) további növényvédő szerek alkalmazásával javítható.
Az élelmiszer-egészségügyi várakozási idő hivatott azt megakadályozni, hogy ez a növényvédő szer még a terméken legyen, amikor az elénk kerül, de – nos mondjuk úgy, ha például többször permetezünk botritis ellen, mert a zegzugos levelű kis saláta egy párás, zsúfolt üvegházban nő fel, több alkalom lesz a tévedésre...
Összességében a tűréshatárok szigorúak, a megengedhető maradványmennyiség jóval az egészségügyileg veszélyes mennyiség alatt van és a hatóságok folyamatosan monitorozzák a kereskedelmi forgalomba kerülő termékeket. Úgyhogy elenyésző kockázata van annak, hogy "láthatatlan" ártalmas hozzávaló is kerül az asztalunkra.
Most még ezt mondják! De a DDT-t is évtizedekig használták, nemigaz?
Bizony, könnyen előfordulhat, hogy a káros hatások felfedezése még várat magára, és pár év múlva kiderül, hogy egy most használt növényvédő szer és egy halálos betegség kialakulása között szoros kapcsolat van, vagyis a mostani határértékek nem jók. (Annak idején a dohányzás sem tűnt olyan veszélyesnek.) De addig is, amíg le nem hull a lepel, inkább a biztos egészségvédő praktikákra koncentráljunk, sportoljunk rendszeresen, mellőzzük életünkből a stresszt, és csökkentsük a finomítottcukor-bevitelünket. Igen, még a kókuszvirágcukorét is! Ezzel sokkal többet teszünk egészségünkért, mint azzal, ha megpróbálunk életünkből kiiktatni egy még képzeletbeli veszélyt. Pont a DDT fiaskók miatt manapság minden szer engedélyeztetése sokkal szigorúbb és körültekintőbb folyamat.
Rendben, de nekem fontos a környezetvédelem, és ezért a világon mindenkinek jobb, ha bio terméket eszek. Vagyis... Izé...
A második világháború után a mezőgazdaságban elképesztő forradalom zajlott le, újabb és újabb módszerek biztosították, hogy egyre növekvő termésátlagokat érjünk el, egyre kevesebb ráfordítással.
forrás: https://www.gov.uk/government/statistics/total-factor-productivity-of-the-agricultural-industry
A fenti táblázatban az Egyesült Királyság adatait foglalták össze, az időjárás és esetleg egy-egy járvány által befolyásolt adatok is egyértelműen azt mutatják, hogy a termelékenység folyamatosan nő. A fejlett ipari társadalmak nagyüzemi módszereinek diadala ez. Ez a csodás hatékonyság a fejlett növényvédő szereknek és műtrágyáknak köszönhető, valamint a gépesítésnek és az öntözésnek. Továbbá az újonnan nemesített, esetleg genetikailag módosított fajtáknak, és a nagyüzemi állattartás sokszor érzéketlen módszereinek. A Zöld Forradalom, melynek vezetője Norman Borlaug, aki munkájáért béke Nobel-díjat kapott, milliókat mentett meg az éhhaláltól a fenti eszközök igénybevételével.
De ez már több mint ötven éve történt. És bár nem úgy tűnik, hogy a mezőgazdaság vadul száguldva fejlődik, azért ideje megnézni az újabb fejleményeket, és gondolatban újrarendezni a tényeket.
Ha a világon mindenki organikusan szeretne étkezni a végén még a Margitszigeten is búzamezők ringanak majd?
Az egyik leggyakoribb érv a bio termelés ellen az, hogy a termésátlagok messze alulmúlják a nagyüzemi termelésben elérhetőket, és a hiányzó termésmennyiséget csak több természeti terület termelésbe vonásával lehet kiegyensúlyozni. Igazán? Mennyivel rosszabb az a termésátlag? És hol?
Egy összesítő tanulmány szerint a termésátlag különbség átlagosan 20%, a bio kárára – de ez faj és termőterület függő. Ahol intenzív mezőgazdasági termelés folyik – mint például Hollandiában, Dániában, vagy az Egyesült Államokban, ott a különbség ennél nagyobb lehet. Figyelembe kell azonban venni, hogy például az Egyesült Államok farmjai átlagosan 179 hektáron termelnek, erősen gépesítve, nagyüzemi módszerekkel. Európában egy gazdaság átlagos mérete 14 hektár, de a gazdálkodás még mindig magasan gépesített, a termőföldeken a víz nem szab határt a genetikai potenciál megközelítésének.
Afrikában, Dél-Amerikában és Indiában egy és két hektár körül van az átlagos gazdaságok mérete. Nem meglepő módon a világon a legtöbb biogazdaság pontosan ezeken a helyeken van. Ezek nem mind tanúsított ökológiai gazdaságok, inkább családi farmok, ahol nagy élőmunka-igénnyel, de az adott körülmények között leghatékonyabban termelnek, hiszen egy-egy év termésén múlik a következő évi jólét. Itt már kisebb az eltérés a két módszer között, a termésátlagokat a víz vagy annak hiánya jobban befolyásolja, mint a gépesítés mértéke. A termésnövelő műtrágyák sem olyan eredményesek megfelelő öntözés nélkül, és a növényvédő szerek hatékonyságát is befolyásolja, ha nedves, trópusi éghajlaton alkalmazzuk őket. Több tanulmány szerint rossz termőképességű talajon, ahol kevés az éves csapadékmennyiség az organikus termelés növeli a talaj vízmegtartó képességét, és így a terméseredmények átlagosan magasabbak, mint a nem organikus módszert alkalmazó farmokon.
Tovább árnyalja a helyzetet, hogy az intenzív mezőgazdaság talajerodáló lehet, és pontosan emiatt kell újabb termőterületeket kialakítani, míg a terméketlenné vált – extrém esetben az alapkőzetig – lepusztult területet magára hagyják. Míg a biogazdálkodás pontosan az ellenkező irányba hat, és segít visszaállítani a talajtermékenységet.
A FAO, az ENSZ mezőgazdasági szervezete szerint nem kérdés, hogy van-e elegendő élelmiszer a világban. Van. De helyben van-e ott, ahol arra szükség van? Nincs. Pontosan a szükségben szenvedőknek lehet megoldás az ökologikus termeléssel elérhető többlet, és így mégsem lesz szükség több dzsungel/pampa/sivatag/Margitsziget termelésbe vonására.
De mi távol vagyunk Afrikától. Mi a helyzet itthon?
Az Európai Unió és az Egyesült Államok a világ éléskamrái – ahol az ökológiai termelés ugyan növekszik, de még Európában is csak a teljes termelés öt százaléka (itthon egy új támogatási rendszernek köszönhetően 2016-ban 4%). Miért kellene ezt növelni?
A térkép az országok nagyságát a biogazdálkodásba vont összes terület nagysága alapján változtatta meg.
forrás: http://www.viewsoftheworld.net/data/PaullHennig_2011_EJSS_OrganicAgriculture.pdf
Magyarországon az ökológiai termelésben a termésátlagok alacsonyabbak. (Átfogóbb és frissebb termésátlag adatokért megkerestem a Földművelésügyi Minisztériumot, a Hungária Öko Garancia Kft-t és a Biokontroll Hungária Kft-t, amint választ kapok, frissítem a cikket.) De egy már működő gazdálkodásban is kevesebb ráfordítás szükséges és az elérhető plusz profit remélhetőleg növeli a bio termelés versenyképességét. És miért lesz az jó? Mert az ökotermelésben a talaj termékenysége és vízgazdálkodása jobb, és az egyre melegebb, szárazabb években ez a valóban fenntartható termelés jó módjának tűnik. A talajerózió itthon is probléma, és a kímélő földművelés a Hortobágyon is az elsivatagosodás ellen dolgozik. Hozzáadott érték, hogy kevesebb terhelés éri a természetes vizeket, a kisebb energiaigényű termelés csökkenti az ökológiai lábnyomot és a globális felmelegedés ellen dolgozik az is, hogy a termőföld több szerves szénvegyületet köt meg, ami így nem széndioxidként végzi a légkörben. A biodiverzitás növekedéséről nem is beszélve. Mert a biodiverzitás, az jó.
Kijelenthetjük, hogy jelen pillanatban Európában az ökológiai gazdálkodás arányának növekedése nem eredményez éhínséget. Az alacsonyabb hozamok miatt kieső élelmiszer-mennyiséget meg a pazarlás megszüntetésével lehet csökkenteni.
Na végre, látom a cikk végét. De most akkor bio, vagy nem bio?
Hát erre továbbra sincs egyértelmű válaszom. Az egyén szintjén nem tűnik bizonyítottnak, hogy az ökologikus gazdaságból származó termék jobb lenne a nem bio helyi idényterménynél – télen savanyú káposztát együnk, ne friss bébispenótot. Tények hiányában hitvilágunk miatt fizetünk többet a piacon a bio almáért – magunkkal való elégedettségünk ellensúlyozza az extra költséget.
A biogazdálkodás környezetet kímélő módszerei és a hosszútávon fenntartható gazdálkodás talán kevésbé tűnnek személyes és sürgős ügynek, de a feltételezett egészségügyi haszonnal ellentétben itt két pozitívum bizonyított: a környezetet bizonyítottan jó irányban befolyásolja, mindemellett gazdasági hatásai határozottan érződnek mindennapjainkban. Kérdés, hogy bízunk-e abban, hogy egyéni döntésünkkel számottevő eredményt érhetünk el globálisan?
Novák Zsuzsanna, agrármérnök, élelmiszertudományi szakember vendégposztja
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Berelhetoreklamfelulet 2017.11.17. 11:22:58
Az üzlet már csak így működik. Sok a hülye ember, így mindent megtesznek a kizsákmányolásukért. Csak 1-2 "tudóst" kell lefizetni, meg elterjeszteni néhány megrendelt tanulmányt, és máris kialakulnak olyan jelzők, amiért ugyan azt el lehet adni jóval drágában, mint pl. laktózmentes, barna, bio, teljes kiőrlésű, GMO mentes, E szám mentes (lol) stb...
zsuzska169 2017.11.17. 12:18:53
Alick 2017.11.17. 12:19:11
Terézágyú 2017.11.17. 12:22:24
xyz12345 2017.11.17. 12:37:46
zsuzska169 2017.11.17. 12:43:07
zsuzska169 2017.11.17. 12:44:14
zsuzska169 2017.11.17. 12:44:55
xyz12345 2017.11.17. 12:57:58
A termelés hány százaléka a támogatás mellékterméke?
zsuzska169 2017.11.17. 13:42:33
BOAR 2017.11.17. 14:05:58
Ez fog éhinséget okozni. Először exportra nem jut illetve annyira felverik az árat a vásárláskényszer miatt, hogy az exportáló kereskedők labdába sem tudnak rúgni, aztán jelentkezik az a hatás, hogy a termőterületek nagyobb százalékát fedik le így terméskiesés és áremelkedés lesz a kalászosoknál.
ezek sokkal nagyobb problémák mint a biogazdálkodás vagy a vegánok kedvenc témája, a takarmány termelés.
zsuzska169 2017.11.17. 16:01:11
Hogy demagóg-e az az állítás, hogy a biogazdálkodás európában jelenleg nem okoz éhinséget, nem tudom. Egy szóval sem mondtam, hogy a biogazdálkodás az egyedüli üdvözítő út. De FAO adatokat és mindenféle tanulmányokat figyelembe véve igenis sok helyen van jogosultsága - és a biogazdálkodás egyenlő éhinség egyszerűsítés viszont lealacsonyítóan kezeli a téma iránt érdeklődőket. (Megismétlem, jelenleg van elég élelmiszer a világban, csak nem ott, ahol kellene.)
zsuzska169 2017.11.17. 16:03:02
Zb74 2017.11.17. 17:24:42
BOAR 2017.11.17. 17:26:17
Ez a baj, nem az, hogy a biogazdálkodás miatt kisebb a hozam.
xyz12345 2017.11.17. 18:48:57
Hasonló kérdések még:
Mennyi plusz vegyszert szórnak ki az intenzíven gazdálkodók a "bio"-k által termelt kórokozókra? (Szőlőnél már büntetik azt aki nem védekezik a lepkekabóca ellen tudtommal.)
Hogy gyógyítják a "bio" állatokat? Egy intenzív állat miért pusztulna el "bio" környezetben?
"Bio" fuzárium toxint biztos hogy jó ötlet fogyasztani?
zsuzska169 2017.11.17. 19:43:42
Azért nem aggódom, hogy kiszaladunk kukoricából, mert konkrétan tudom, hogy az Egyesült Államokban nagy területeken szűntek meg a farmok és így a kukoricatermelés - mert nincs rájuk szükség. Pedig ott is gyártanak bioetanolt. Úgy vélem, ha valóban hiányt okozna, akkor azok a farmok nem szüntek volna meg.
De igazad van, ez nem a biogazdálkodás problematikája:) Továbbra is kiállok a véleményem mellett, hogy a biogazdálkodásnak van létjogosultsága - de nem az egyetlen üdvözítő megoldás.
zsuzska169 2017.11.17. 20:15:14
De az új felvetésekre megpróbálok, bár meg kell, hogy mondjam, az állatosra most kerestem ki a választ.
Fuzárium: vannak rá bio szerek. A bio kenyer nem fuzáriumos. (gondolhatod, hogy azt senki nem engedné, abból lenne csak az igazi botrány)
Állategészségügy: találtam egy n. vicces cikket, amiben azt írják, hogy a biogazdálkodók nemigen használnak homeopátiás szereket, noha azok engedélyezettek lennének. De komolyra fordítva: kevesebb stressz (ami ugye a nagyüzemi állattartásban van elegendő), vagy kisebb állatsűrűség azt jelenti, hogy kevesebb gyógyszer szükséges. DE igazad van, attól még vannak olyan problémák, amikre nincs hatékony megoldás. (pl nagyobb a kockázata a parazitáknak, ill. ha fertőzés van, a hagyományos módszerek nem feltétlenül elég gyorsak.) De nem vagyok állatorvos (és nem is aspirálok), úgyhogy csak annyit tudok mondani, hogy SZERINTEM ez a része a biotermelés nagyobb költségének. Amúgy itt találtam egy érdekes összefoglalót: www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4494360/
Hogy miért pusztulnak el az 'intenzív' állatok biokörnyezetben? NEM pusztulnak el. Élnek és virulnak. Imádják. (anyukám tyúkudvarában számtalanszor láttam:)
Miért kellene extra vegyszer, ha növekszik a biodiverzitás? Erdő mellett nem jó lakni?:) Nem tudom elképzelni, hogy van bármiféle közvetlen és bizonyított összefüggés.
BOAR 2017.11.17. 21:30:37
Nono...
A fuzáriummal és egyáltalán a gombákkal az a fő probléma, hogy még vegyszerrel sem biztos, hogy meg tudod akadályozni. A búzának van egy "nem tudományos" minősítése. Az "eső előtti" meg az "eső utáni". Ha az aratás idején bejön egy hetes eső, nem lehet rámenni a földekre és egyrészt a beltartalmi érték csökken, másrészt megjelennek a gombák. A búzát nem szárítják legfeljebb rostálásnál megfújják levegővel, szóval betakarítás után semmi olyasmi nem történik vele, amitől a gombafertőzés visszaszorulna.
Ehhez hozzátartozik még az is, hogy a korábbi esők miatt meglehet, a növényvédelmet sem mindig sikerül időben elvégezni, ha nem tudod időben kijuttatni a vegyszert(legyen az bio vagy nem) akkor a gombafertőzés megjelenik. Lehetne rezisztens fajtákkal kísérletezni, erre jó a GMO de azt meg divat nemszeretni. A "hagyományosan" ellenálló fajták a "hagyományos" kártevőknek ellen is álltak de vannak újak...
Ráadásul az önjelölt gasztromágusok beszopták annak a kiváló marketingesnek a dumáját aki kitalálta ezt a "teljes kiőrlésű" mániát. A parasztember a korpát a disznónak adta de valaki rájött, hogy ha kerít mellé egy jó kis rizsát, el lehet adni a sok bolondnak. Erről annyit, hogy a toxinok 75%-a a maghéjban található...
A divatból köpködött fehérliszt nem tartalmaz semmi olyat, ami a teljes kiőrlésűben ne lenne benne. Akkor vajon miért káros? Rostokat be lehet vinni másként is, viszont a maghéjat nem biztos, hogy meg kellene enni csak mert valaki kitalálta, hogy az tulajdonképpen baromi egészséges ígyaztán ne sajnáljunk rá egy kis plusz pénzt...
xyz12345 2017.11.17. 21:46:39
Szabadtartású mangalicák között meddig bírná egy lapály ugyan azon a takarmányon?
Szürke marhák között egy holstein fríz?
Valahol azt olvastam, hogy a biot ugyan azzal az antibiotikummal gyógyítják mint a normált, csak dupla a várakozási idő.
A rovarok terjesztik a vírusokat, amik képesek nullázni a termést kivédhetetlenül. A bios rámegy a biodiverzitásra (nem a termelésből él), a szomszéd meg folyamatosan kénytelen irtani, ha a termésből akar megélni.
zsuzska169 2017.11.20. 16:51:01
Mint volt húsgyáros és vendéglátós azt az örökbecsű igazságot tudom még mondani, amíg mások készítik elő az ételt, amit megeszünk, nagyfokú bizalommal kell rendelkeznünk a mások iránt. És persze minél feldolgozottabb az étel, annál nagyobb az esélye, hogy a technológiai folyamatban valaki téved. De sajnos nem életszerű, hogy mindent magunknak termeljünk meg. (És ha jól tudom, van is egy ilyen étkezési zavar már, amikor az emberek abba halnak bele, hogy csak egészségeset akarnak enni. Hol a határ?) Szóval én továbba is szeretem a teljeskiőrlésű kenyeret, azon egyszerű oknál fogva, hogy finom. Meg a fehér kovászos kenyeret is, mert az is finom.
És túl sokat azért nem érdemes ezen aggódni, remélem ebben egyetértünk? :)
ui: gondoltam rá, hogy írok GMO-ról egyszer, mert van ez a barátom, amelyik az egyik nagy GMOs cégnél dolgozik, és n. érdekes, hogy az is mennyire összetett kérdés...
zsuzska169 2017.11.20. 17:11:35
A mangalicák és holstein frízek kérdésében: sajnos nem rendelkezem gyakorlati tapasztalattal, DE továbbra is fenntartom, igenis kibírnák és valószínűleg élveznék. Egész egyszerűen csak azért gondolom én ezt, mert a nagyüzemi állattartás olyan stresszes, hogy amelyik állat azt túléli, azt túlél kb bármit, amit a többi is. (Nem tudom, volt-e "szerencséd" látni?) Persze, nem ugyanazokat az eredményeket fogják produkálni, nem várható 40l tej naponta, dehát...
Igen, az antibiotikumosat én is olvastam. Szóval ha már ketten olvastuk, biztos igaz lehet :D (ha esetleg erre téved egy állatorvos, talán megmondja... )
Szerintem a biodiverzitás ennél bonyolultabb dolog. (talán biológus házigazdánk többet tud erről mondani) Ugyanis nem csak a káros, hanem a hasznos állatok is elszaporodnak, vagyis a rév és a vám bőven kiegyenlíti egymást.
xyz12345 2017.11.20. 19:49:38
Mi az a technológia amivel a biotermelők védekeznek a fuzárium ellen?
Hol az a link a glifozát fuzárium növelő hatásáról? (Szerintem pont a gyomosodás növeli a fuzárium esélyeit.)
Milyen technológiában irtják a gyomot a bioban?
Milyen technológiában irtják a lepkekabócát szőlőben?
Milyen beltartalomban jobb a bio a normálnál? (Laboratóriumban bizonyíthatóan.)
Milyen határérték előírásban szigorúbb a bio a normálnál?
A mangalica, holstein fríz kérdésben ajánlom figyelmedbe a minimumtörvényt a környezet-genetika kapcsolatában. Ez a negyedik eset. A jó genetika a rossz környezetben még a környezeti limitet is alulmúlja. A rideg tartás nem a környezeti szélsőségek tompításáról szól.
Ha megnézed a bio termelés előírásait megtalálod, hogy használhatják az antibiotikumot ugyan úgy mint a normál állattartók. Meg felsorolnak dolgokat amit a biosok nem használhatnak, amit egyébként senki.
Kukoricabogár,vetésfehérítő, kukoricamoly, lepkekebóca, zsizsik, pocok.
Melyik hasznos állatok képesek kordában tartani őket?
A részletek nem érdekelnek, csak a részletek részletei.
Boar. 2017.11.20. 21:54:36
A toxinok ellen már régóta használnak toxinkötőt de a végtelenségig nem lehet az áruba pakolni illetve emberi fogyasztásra szánt árunál nem alkalmazható.
Hogy mi kerül a kenyérbe? Volt év, amikor nem találtunk olyan búzát amiben a fuzárium szint megfelelt volna a malmi kritériumoknak. Abban az évben is ettünk kenyeret és tavaszra kiürültek a tárolók. A szlovákok elvitték takarmánybúza gyanánt aztán visszakaptuk az olcsó lisztet és örült mindenki mint majom a farkának.
zsuzska169 2017.11.21. 17:04:12
És azt hiszem be is fejezem, hogy a bio mellett egyoldalúan érveljek, mert ez tulajdonképpen sosem állt szándékomban. Én csak szerettem volna bemutatni, hogy ez azért nem olyan egyszerű, mint azt sokan – nálad sokkal kevésbé hozzáértők – gondolják. Agrárkémikus agrármérnök a becsületes szakmám; növényvédőszerkémiából írtam az első diplomámat, úgyhogy tényleg sosem gondoltam volna, hogy egyszer én fogom a organikust képviselni egy vitában.
Megismétlem, azért írtam a cikket, mert az ökológiai termelésnek is van helye, kell vele foglalkozni, és dolgozni kell azon, hogy minél tökéletesebben működjön – akárcsak a másik mezőgazdaságon.
Amúgy, ki szeretne örökké élni? Ki ki ízlés szerint döntse el, hogy fuzárium toxinok vagy növényvédőszer koktélok hosszútávú hatásaitól szeretne-e inkább meghalni, és ennek megfelelően válasszon. (ha jól értem, amikor Szlovákiából vásároltuk a lisztet vissza, akkor egyáltalán nem bioterméket vettünk?)
Boar. 2017.11.21. 18:23:17
Én nem vagyok a bio termelés ellenzője. De úgy gondolom, kell még pár nagy pofon az emberiségnek amíg rájönnek, hpogy termőföldet birtokolni mekkora felelősség és az azon megtermelhető terményeknek mi a fontossági sorrendje. Az energiacélú növénytermesztést emberiség ellenes bűntettnek tartom. Egyenlőre egy baromi nagy képmutatás ami ezügyben folyik. Égessük el erőműben azt, amit vissza kellene forgatni a talajba...hurrá, megtakarítottunk egy csomó fosszilis energiahordozót. Aztán a kizsarolt talajt lássuk el műtrágyával...ami fosszilis energiahordozóból(földgáz) készül.
zsuzska169 2017.11.21. 18:37:35
Tényleg nem vitatkoztunk, csak már teljesen csak a bio mellett érveltem, közben pedig tényleg az egyensúlyra törekednék. A mezőgazdaság meg egészen fantasztikusan sok összefüggő rendszer, úgyhogy a végtelenségig beszélgethetnénk róla, folyamatosan érvelve mindenféle irányban:)
zsuzska169 2017.11.22. 00:02:07
GK Petur, a GK Szala, a GK Hattyas, a GK Smaragd, a GK Csillag, a GK Holló, a GK Fény és a GK Körös mutatott kalászfertőzöttségnél az átlagnál jobb ellenállóságot többéves adatok alapján (ezt dr Mesterházy Ákos mondta ebben a cikkben: biokontroll.hu/agrotechnikaval-a-fuzarium-megelozesere/)
Glifozát és fuzárium: newscientist.com/article/dn4051-weedkiller-may-boost-toxic-fungi/
sciencedirect.com/science/article/pii/S1161030109000689
Pocok ellen jó a macsakabagoly, kukoricamoly: petefürkész darázs plusz helyes agrotechnika, lepkekabóca: tök jó példa, hogy mégiscsak kell foglalkoznunk a környezetvédelemmel (és így áttételesen a biotermeléssel), mert ha nem tesszük, akkor ilyen jó kis invazív fajok jelennek meg, és aztán imádkozhatunk a coccinellidaekhez, hogy tegyenek már valamit (Ámerikában nem jelentős kórokozó, mert vannak természetesen ellenségei) – amúgy még lehet segíteni agrotechnikával; kukoricabogár: resogm.org/IMG/pdf/diabrotica.pdf; zsizsik pl: sciencedirect.com/science/article/pii/S0022474X01000339, de jó még a szita is, ha jól tudom a nagymamám azt alkalmazta. Vetésfehérítő: biokontroll.hu/vedekezes-a-vetesfeherito-bogarak-ellen-az-okologiai-gazdalkodasban/.
Gyomvédelem: wec.ufl.edu/faculty/giulianob/private/wis6934/Hole%20et%20al..pdf és onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1046/j.1365-3180.2001.00246.x/full
Milyen beltartalomban jobb a bio a normálnál? (Laboratóriumban bizonyíthatóan.): ismétlő kérdés, kérlek menj vissza a startmezőbe. (nem jobb, mint a cikkben is leírtam)
Liebig törvény: nagyon szívesen elolvasom, hogy mire gondolsz környezetgenetikával kapcsolatosan, de azért azt most elmondom: pont a holstein fríz teheneket viszonylag nagy mennyiségben tartják biogazdálkodásokban. researchgate.net/publication/40095635_Farming_strategies_in_organic_dairy_farming_Effects_on_breeding_goal_and_choice_of_breed_An_explorative_study#page=44. És hát amikor biotermelésről besézltünk, ugye nem arról volt szó, hogy a Bakonyban makkoltatjuk a kondát? Tehát továbbra is azt mondom, miért pusztulnának el? (ok, nyilván ellenállóképességek különböznek, pl a skót marha n. aranyos és remekül bírja a skót felföldi hideget, amikor szügyig mocsárban állva kell legelészni. A szürkemarha ettől nem lenne boldog:)
Antibiotikumok? Hát ha tudod a választ, miért kérdezel engem?:) (amúgy megnéztem, és akkor jött szembe a homeopátiás okosság is)
Határértékek: milyen határértékekre gondolsz?
Miért érzem úgy, mintha engem is a ridegtartásban tesztelnél? Kikerültem az istálló otthonos melegéből és most a végtelen internetes kérdések hidegen hasító szelében kell bizonyítanom? :D Amúgy nem szeretnék semmit bizonyítani. Ahogy már Boarnak is megírtam, sosem volt szándékomban a bio mellett egyoldalúan érvelni, sőt. De igenis fontos és kell vele foglalkozni, és egyre jobb megoldások keresésére ösztönözni az ezzel foglalkozókat.
xyz12345 2017.11.23. 22:14:03
Az lett volna a kérésem, hogy a válasz gombbal válaszolj, de lehet hogy a problémák miatt nekem is sikerült az nélkül.
A végével kezdem. Ha úgy érzed ellened irányult akár eddig, akár ezután a h.sz-omban bármi az szándékommal ellentétes és elnézést kérek érte.
Hogy egyáltalán hozzászóltam az két dolognak köszönhető. Egyrészt láttam mire képes a fuzárium toxin állatállományban (senkinek nem kívánom), másrészt több helyen látom, hogy a semmi permetezéssel elért nulla káros anyaggal azonosítják a biot.(ez viszont nem igaz)
Határértéken bármilyen káros anyagot értek, amit még engedélyezett élelmiszerben. (Én nem tudok különbségről. Csak az előállítás módjában.)
Az antibiotikumot nem kérdeztem. hanem kijelentettem.(Kétkedést olvastam ki a válaszodból)
Külföldön más éghajlaton, más feltételrendszer mellett lehet hogy tartják, de nálunk még bióban nem hallottam mást a mangalicán és szürke marhán kívül. Ezek viszont nem a takarmány hasznosításukról híresek, így a lehető leggyengébb takarmányon tartják, az igénytelenségük miatt. Intenzív fajta nem bírná szerintem.
Holnap folytatom, ha engedik a hozzászólást.
xyz12345 2017.11.24. 19:37:39
www.biokontroll.hu/az-igazi-kihivas-a-holstein-friz-volt/
Ezek szerint nálunk is van, de az egy oldalt nyitott istálló intenzív takarmányozással és a csillagos ég extenzív takarmányozással között azért van különbség. A gazdaságosságára viszont kíváncsi lennék, mert a minimum költség stratégia jellemző egyébként a biora.
A borsó rovarkártételt viszont említik, ami ezek szerint mégsem kiküszöbölhető, fokozott kockázati tényező.
Növényvédelem: a linkekből nekem úgy tűnik, mintha biónál minden fontosabb lenne mint a kultúrnövény védelme. Kíváncsi lennék pl. hogy szedik ki a parlagfüvet a kukoricából?Vagy az ebszékfüvet kalászosból?
Pocok ellen nem jók a ragadozó madarak. Ha kedvező az idő robbanás szerűen szaporodik, az egerészölyv meg pl. egy helyett két fiókát nevel fel amik a következő évben már máshol lesznek. Ha kedvezőtlen az idő és sokan vannak valami betegségben elpusztul nagy részük. Rövid idő alatt viszont jelentős kárt képesek okozni. Ha mindenre van biós válasz, hogy lehet, hogy a linknél a borsó a rovarok áldozata lett?
Glifozát és fuzárium: Az oldalon nem találtam a témát.
Ellenálló fajták: A cikk korrekt, egy eszköznek jó, de önmagában nem garantálja a fuzárium mentességet. (Mint ahogy semmi, de én jobban bízom abban akinek minden eszköz a rendelkezésére áll és használja, mint akinek meg van kötve a keze.)
xyz12345 2017.11.24. 20:06:15
"A korlátozás bevezetése elsősorban a nitrogénmegkötő növények termesztőinek jelent majd nehézséget (pl. szója, borsó, babfélék, lucerna, csillagfürt), tekintettel arra, hogy a legtöbb területen a hazai viszonyok nem alkalmasak a fehérjenövények növényvédőszer-mentes termesztésére."
www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/kornyezetgazdalkodas/95458-ajanlasok-a-2018-tol-ervenyes-zolditesi-kovetelmenyek-teljesitesehez
xyz12345 2017.11.26. 18:16:56
xyz12345 2017.12.02. 12:05:47
www.agroinform.hu/szantofold/a-zoldites-miatt-ujra-kell-gondolni-a-kukoricabogar-elleni-vedekezest-34982-001?utm_source=hirkereso&utm_medium=cpc&utm_campaign=HIRpromo&utm_content=34982