A xilit és az eritrit sötét oldala

bacteria-359956_960_720.jpg

A xilit és az eritrit a természetben is megtalálható cukoralkoholok, melyeket mikrobiológiai és kémiai módszerekkel állítanak elő ipari mennyiségben. Nagyon kevés energiát szolgáltatnak, nem váltanak ki akkora inzulinválaszt a szervezetből, mint például a kristálycukor, ezért cukorbetegeknek és fogyókúrázóknak ajánlják. DE! Van valami, amit annyira nem szeretnek megszellőztetni ezekkel a termékekkel kapcsolatban. Vannak olyan kutatások, amelyek nem kerülnek napvilágra. Ezekről lesz most szó röviden.

A xilitnek és az eritritnek is van egy olyan negatív hatása, hogy egyéni toleranciától, valamint dózistól függően hasmenést és puffadást okozhatnak, ez a jelenlegi álláspont miatt a kémiai és fizikai tulajdonságainknak tudható be. De mi van akkor, ha a bélrendszerünkben élő baktériumokkal való kölcsönhatásuk is szerepet játszik ebben? Vizsgálta-e már valaki, hogy a xilit és az eritrit hogyan hat a bélflórára?

A válasz: igen. Vizsgálták, találtak valamit, az eredmény nem túl fényes, és egy-két tanulmányt leszámítva nem is lehet róla többet találni (legalábbis nekem nem sikerült).

A bélrendszerünkben élő baktériumok, azaz a bélflóra megfelelő összetétele meghatározó az egészségünk szempontjából. Egyre több a bélflóra és az olyan betegségek kapcsolatát vizsgáló kutatás, mint a cukorbetegség, az elhízás és a laktózérzékenység, különböző bélbetegségek, sőt, pszichiátriai megbetegedések is. Egyre több ilyen betegségről derül ki, hogy a nem megfelelő baktérium összetétel bizony szerepet játszhat a kialakulásukban.

Szerencsére a xilit és az eritrit hatását a szájüreg baktérium összetételére már számtalanszor vizsgálták. A tudományos szakirodalom kereső oldalakon tucatszámra találkozhatunk velük. Jó hír, hogy ezek a cukoralkoholok gátolják számos baktérium, így a fogszuvasodást okozó baktériumok letapadását, elszaporodását is. Azonban a xilit/eritrit egyszer bekerül a vastagbelünkbe is, ahol egy teljesen más szerepet játszó, teljesen más összetételű baktériumflóra található, mint a szájüregben. 

Vajon ezekre hogyan hat a xilit vagy az eritrit?

 htht.png

Itt jön a probléma, mert ezt bezzeg nem vizsgálják olyan intenzíven.

 

A xilit

 bin_im_garten.JPG

A xilit molekula 3D-s szerkezete (forrás: Wikipédia, szerző: Bim in Garten)

 

A xilittel kapcsolatos dologról itt már részletesebben is írtunk: 10 dolog amit biztosan tudhatunk a xilitről, és 1 amit nem biztos… 

A lényeg, hogy a xilittel kapcsolatban egy 1985-ös kutatás embereknél és patkányoknál is változást talált a bélflóra összetételében. A székletet vizsgálva azt találták, hogy egyszeri kb. 2 evőkanálnyi (csapott evőkanálnyi) xilit elfogyasztása embereknél változást okozott a bélflóra baktérium arányaiban. Legjobb tudomásom szerint azóta senki sem járt alaposabban utána ennek. Vagy ha igen, akkor nem egyszerű rálelni. A fentebb említett xilites táptudásban egy szakdolgozatot is bemutattunk, mely többek között a xilitet vizsgálta joghurtkészítéshez, azonban a xilittel ízesített tej nem alvadt meg, nem lett belőle joghurt, nem szaporodott el megfelelően az oltó baktériumkultúra. Elgondolkodtató…

Frissítés 2018.06.27

A cikk írása óta olvastam néhány helyen, hogy a xilitnek prebiotius hatása van, azaz segíti az egészségre kifejezetten hasznos baktériumok szaporodását (cikkek: 1 , 2). Ám ezek a tanulmányok nem élő állatban vagy emberben végzett vizsgálatokra alapozzák a véleményüket. Egyes baktériumtörzseket kiválasztottak és növesztőedényekben vagy éppen mesterséges bél-szimulátorban tartották őket és így adtak a baktériumoknak xilitet. Az így végzett pár darab kísérletben, a xilit a vizsgált baktériumok viselkedésére nézve kedvezőnek tűnt. Ezek a vizsgálati módszerek nem alkalmasak arra, hogy a xilitet prebiotikus hatásúnak kiáltsák ki. Az egyik komolyabb nemzetközi táplálkozástudományi  szaklap, az Advances is Nutrition 2017-es xilites cikke szerint, továbbra sem tudunk semmi biztosat kijelenteni a xilit bélflórára gyakorolt hatásáról. További kutatások kellenek...

Az eritrit

 erythritol_3d_ball.png

Az eritrit molekula 3D-s szerkezete

 

Az eritrit és a bélflóra összetételével kapcsolatban is egyetlen munkára sikerült rábukkanni. 2002-ben született egy cikk, melyben szerepel, hogy patkányoknál jelentős változást tapasztaltak a bélflóra összetételében.  Vannak olyan baktériumok, amelyek a bélflóra természetes részei, azonban elszaporodva patogénné, azaz kórokozóvá válhatnak. Ezeknek a számát jelentősen megemelte a kísérletben vizsgált eritrit mennyiség, különösen a Staphylococcus és Enterobacteria nemzettséghez tartozókat. Azóta sem vizsgálták alaposabban a jelenséget, legalábbis nem sikerült rábukkanni más kutatásokra.

Frissítés 2018.07.16.

A cikk írása óta kiderült, hogy a fentebb idézett tanulmány eredményei nem tekinthetőek validnak. Tehát a fenti eredmény nem vehető számításba. Elmélyedtem újra a témában, és habár az eritrit hat a szájban található baktériumok összetételére, eddig nem tisztázott módon, a bélflórára gyakorolt hatásokkal kapcsolatosan továbbra sincs nagy szakirodalom. Találtam egy cikket, amelyben 24 órán keresztül vizsgálták laboratóriumi körülmények között emberi székletből nyert baktériumok bontják-e az eritritet. 24 óra alatt nem volt megfigyelhető érdemi felhasználás. Igaz, hogy nem embereken végzett megfigyelés, de azért nem rossz hír.

Senkit sem szeretnénk megijeszteni, a xilit és az eritrit bélflórára gyakorolt esetleges negatív hatásairól nem tudunk semmi biztosat. De pont ez a probléma! Nagyon örülnénk, ha az illetékesek nem csak olyan kutatásokat végeznének, amelyek például a xilites rágók és fogkrémek pozitív hatásait vizsgálják a baktériumok okozta fogszuvasodás ellen. Legyen több, és bárki számára elérhető szakirodalom a bélbaktériumok összetételére gyakorolt hatásaikról! Amennyiben Te is szeretnéd, hogy felhívjuk valahogy erre a figyelmet, kérjük, oszd meg ezt a cikket. Köszönjük!

A bejegyzés trackback címe:

https://napitaptudas.blog.hu/api/trackback/id/tr18765054

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fordulo_bogyo 2016.06.17. 00:57:19

Erdekes gondolat, udvozlom!

Barbaarb 2016.08.12. 06:46:17

Mi olyan helyzetben vagyunk, hogy a kislányunk egyes típusú cukorbeteg, vagyis nyilván folyamatosan keressük a megoldásokat, hogy hogyan tudnánk számára is fogyasztható édességeket készíteni, mert nagyon nagy kín egy ilyen gyereket látni, ha nem ehet, amikor a többiek igen. Ő nagyon éretten kezeli, de nekünk nagy teher még az is, hogy ha ehet is, nem ugyanazt, mint a többiek.
Persze szokott enni hétköznapi süteményeket, de azokból nagyon keveset szabad, emellett eritrittel (néha xilittel is) készítünk neki édességet, ebből havonta kb. 25 dkg-ot használunk.
Ilyen esetben mi lenne a célszerű, melyik édesítőből mennyit lenne szabad használni, vagy van más jobb megoldás? Nem célszerű például több ilyet használni vegyesen, vagy felváltva?

i.a.p. · http://napitaptudas.blog.hu/ 2016.08.16. 19:07:05

@Barbaarb: Kedves Barbaarb!

Látatlanban nem szeretnék semmi konkrétat mondani, az nem lenne túl szakszerű. Annyit viszont tanácsolhatok, hogy célszerűbb bizonyos időközönként, pl. fél évenként váltogatni a használt édesítők között. Nem kell megijedni a xilittől vagy az eritrittől, amíg nem tudunk semmi biztosat a bélflórára gyakorolt hatásaiktól. Viszont, szerintem nem árt, ha időközönként váltogatjuk a használt édesítőszert, ne vigyenek túlzásba semmit. Így, ha esetleg mondjuk a nyírfacukor hatással is van a bélflórára, lesz úgymond nyugalmi időszak is. Gondolom van dietetikusuk, érdemes vele is egyeztetni.

Barbaarb 2016.08.17. 12:15:02

@i.a.p.:

Dietetikusunk van, de ő kevésbé szigorú, és az általunk magasnak tartott cukorértékekkel ő teljesen elégedett, és már többször ellentmondott magának is, szóval ilyesmiben nem hiszem, hogy tud segíteni. Ráadásul valószínűleg így neki sem lesz több ismerete ezekről az anyagokról.

F. Eri 2017.06.06. 14:29:25

Saját tapasztalat: nekem, édesanyámnak, és a lányaimnak is megy a hasuk, ha eritrit (!), tehát nem xilit tartalmú édességet fogyasztunk. Nem tudom, hogy ez egyéni sajátosság-e, de én feltétlenül egyetértek a cikk tartalmával, és köszönöm, hogy írtatok róla!

silverrant 2017.08.05. 00:23:27

Milyen keresővel kutatod fel a cikkeket és tanulmányokat?

Skorpió53 2017.08.14. 16:57:03

Az édesítőszerektől függetlenül, akkor most a különféle probiotikumok is megváltoztatják a bél baktériumflórájának összetételét, hiszen ahány készítmény annyiféle összetétel, nem?. Egyik sem pont azonos az adott személy eredeti bélflórájának összetételével. Akkor most ez hogy van? Ezek szerint a probiotikummal is bajt okozhatunk?

i.a.p. · http://napitaptudas.blog.hu/ 2017.08.15. 09:43:39

@silverrant: Szia! Google scholar-t és pubmedet használok az esetek legnagyobb részében. Ha van valamilyen javaslatod, szívesen veszem.

i.a.p. · http://napitaptudas.blog.hu/ 2017.08.15. 09:57:09

@Skorpió53: Köszi a kérdést! Ezek számunkra hasznos baktériumok, és fontos fenntartani az arányukat. Ha valamilyen probiotikum tartalmú élelmiszert fogyasztunk, pl. kefír, joghur, fermentált zöldségek, ezekben nincs annyi baktérium, hogy drasztikus változásokat érjenek el, a gyomorsav ráadásul elpusztítja a nagy részüket. Ezek a probiotikum tartalmú készítmények, inkább támogató funkcióval szolgálnak. Nem lehet velük a probiotikumokat "túladagolni". Viszont komolyabb helyzetekben nem is kielégítőek a bélflóra helyreállításához (pl. antibiotikom okozta krónikus hasmenés, gyulladásos bélbetegségek, stb.)

A koncentrált gyógyászati probiotikumos készítmények pedig helyreállításra használhatóak, amikor épp a probiotikus hatású bacik számának növelése lenne e cél. Ezek hatásáról, ha túlzott mértékben fogyasztjuk, nem találtam elég információt, de olvasgatok majd a témában. De nyilván feleslegesen nem tanácsos fogyasztani őket. Az egészséges bélflóra fenntartható normál táplálkozással.

Nem tudom, ezzel sikerült-e választ kapj a kérdésedre?

Kövesd a táptudatokat Facebookon!

A csapat

 

Papp Andrea
szerző, gasztrobiológus

Kedvenc alapanyag: gombák
Kedvenc étel: anyukám lebbencslevese

 

_____________________________________

Nagy-Lackó Balázs
régész, néprajzkutató

A táplálkozástörténeti témák és a népi táplálkozással kapcsolatos cikkek felelőse.

Kedvenc alapanyag: articsóka
Kedvenc étel: az otthoni vasárnapi tyúkhúsleves

 

_____________________________________

 Zsignár Attila
lektor, szerkesztő

Első osztályú troll távoltartó és ötletelő társ.

Kedvenc alapanyag: csicseriborsó
Kedvenc étel: görög saláta

_____________________________________

 Papp András
lektor, szerkesztő 

Első osztályú troll távoltartó és ötletelő társ. 

Kedvenc alapanyag: az általam gyűjtött gombák
Kedvenc étel: kapros-tejfölös zöldbableves kolbásszal

http://napitaptudas.blog.hu/