A xilit és az eritrit sötét oldala

bacteria-359956_960_720.jpg

A xilit és az eritrit a természetben is megtalálható cukoralkoholok, melyeket mikrobiológiai és kémiai módszerekkel állítanak elő ipari mennyiségben. Nagyon kevés energiát szolgáltatnak, nem váltanak ki akkora inzulinválaszt a szervezetből, mint például a kristálycukor, ezért cukorbetegeknek és fogyókúrázóknak ajánlják. DE! Van valami, amit annyira nem szeretnek megszellőztetni ezekkel a termékekkel kapcsolatban. Vannak olyan kutatások, amelyek nem kerülnek napvilágra. Ezekről lesz most szó röviden.

A xilitnek és az eritritnek is van egy olyan negatív hatása, hogy egyéni toleranciától, valamint dózistól függően hasmenést és puffadást okozhatnak, ez a jelenlegi álláspont miatt a kémiai és fizikai tulajdonságainknak tudható be. De mi van akkor, ha a bélrendszerünkben élő baktériumokkal való kölcsönhatásuk is szerepet játszik ebben? Vizsgálta-e már valaki, hogy a xilit és az eritrit hogyan hat a bélflórára?

A válasz: igen. Vizsgálták, találtak valamit, az eredmény nem túl fényes, és egy-két tanulmányt leszámítva nem is lehet róla többet találni (legalábbis nekem nem sikerült).

A bélrendszerünkben élő baktériumok, azaz a bélflóra megfelelő összetétele meghatározó az egészségünk szempontjából. Egyre több a bélflóra és az olyan betegségek kapcsolatát vizsgáló kutatás, mint a cukorbetegség, az elhízás és a laktózérzékenység, különböző bélbetegségek, sőt, pszichiátriai megbetegedések is. Egyre több ilyen betegségről derül ki, hogy a nem megfelelő baktérium összetétel bizony szerepet játszhat a kialakulásukban.

Szerencsére a xilit és az eritrit hatását a szájüreg baktérium összetételére már számtalanszor vizsgálták. A tudományos szakirodalom kereső oldalakon tucatszámra találkozhatunk velük. Jó hír, hogy ezek a cukoralkoholok gátolják számos baktérium, így a fogszuvasodást okozó baktériumok letapadását, elszaporodását is. Azonban a xilit/eritrit egyszer bekerül a vastagbelünkbe is, ahol egy teljesen más szerepet játszó, teljesen más összetételű baktériumflóra található, mint a szájüregben. 

Vajon ezekre hogyan hat a xilit vagy az eritrit?

 htht.png

Itt jön a probléma, mert ezt bezzeg nem vizsgálják olyan intenzíven.

 

A xilit

 bin_im_garten.JPG

A xilit molekula 3D-s szerkezete (forrás: Wikipédia, szerző: Bim in Garten)

 

A xilittel kapcsolatos dologról itt már részletesebben is írtunk: 10 dolog amit biztosan tudhatunk a xilitről, és 1 amit nem biztos… 

A lényeg, hogy a xilittel kapcsolatban egy 1985-ös kutatás embereknél és patkányoknál is változást talált a bélflóra összetételében. A székletet vizsgálva azt találták, hogy egyszeri kb. 2 evőkanálnyi (csapott evőkanálnyi) xilit elfogyasztása embereknél változást okozott a bélflóra baktérium arányaiban. Legjobb tudomásom szerint azóta senki sem járt alaposabban utána ennek. Vagy ha igen, akkor nem egyszerű rálelni. A fentebb említett xilites táptudásban egy szakdolgozatot is bemutattunk, mely többek között a xilitet vizsgálta joghurtkészítéshez, azonban a xilittel ízesített tej nem alvadt meg, nem lett belőle joghurt, nem szaporodott el megfelelően az oltó baktériumkultúra. Elgondolkodtató…

Frissítés 2018.06.27

A cikk írása óta olvastam néhány helyen, hogy a xilitnek prebiotius hatása van, azaz segíti az egészségre kifejezetten hasznos baktériumok szaporodását (cikkek: 1 , 2). Ám ezek a tanulmányok nem élő állatban vagy emberben végzett vizsgálatokra alapozzák a véleményüket. Egyes baktériumtörzseket kiválasztottak és növesztőedényekben vagy éppen mesterséges bél-szimulátorban tartották őket és így adtak a baktériumoknak xilitet. Az így végzett pár darab kísérletben, a xilit a vizsgált baktériumok viselkedésére nézve kedvezőnek tűnt. Ezek a vizsgálati módszerek nem alkalmasak arra, hogy a xilitet prebiotikus hatásúnak kiáltsák ki. Az egyik komolyabb nemzetközi táplálkozástudományi  szaklap, az Advances is Nutrition 2017-es xilites cikke szerint, továbbra sem tudunk semmi biztosat kijelenteni a xilit bélflórára gyakorolt hatásáról. További kutatások kellenek...

Az eritrit

 erythritol_3d_ball.png

Az eritrit molekula 3D-s szerkezete

 

Az eritrit és a bélflóra összetételével kapcsolatban is egyetlen munkára sikerült rábukkanni. 2002-ben született egy cikk, melyben szerepel, hogy patkányoknál jelentős változást tapasztaltak a bélflóra összetételében.  Vannak olyan baktériumok, amelyek a bélflóra természetes részei, azonban elszaporodva patogénné, azaz kórokozóvá válhatnak. Ezeknek a számát jelentősen megemelte a kísérletben vizsgált eritrit mennyiség, különösen a Staphylococcus és Enterobacteria nemzettséghez tartozókat. Azóta sem vizsgálták alaposabban a jelenséget, legalábbis nem sikerült rábukkanni más kutatásokra.

Frissítés 2018.07.16.

A cikk írása óta kiderült, hogy a fentebb idézett tanulmány eredményei nem tekinthetőek validnak. Tehát a fenti eredmény nem vehető számításba. Elmélyedtem újra a témában, és habár az eritrit hat a szájban található baktériumok összetételére, eddig nem tisztázott módon, a bélflórára gyakorolt hatásokkal kapcsolatosan továbbra sincs nagy szakirodalom. Találtam egy cikket, amelyben 24 órán keresztül vizsgálták laboratóriumi körülmények között emberi székletből nyert baktériumok bontják-e az eritritet. 24 óra alatt nem volt megfigyelhető érdemi felhasználás. Igaz, hogy nem embereken végzett megfigyelés, de azért nem rossz hír.

Senkit sem szeretnénk megijeszteni, a xilit és az eritrit bélflórára gyakorolt esetleges negatív hatásairól nem tudunk semmi biztosat. De pont ez a probléma! Nagyon örülnénk, ha az illetékesek nem csak olyan kutatásokat végeznének, amelyek például a xilites rágók és fogkrémek pozitív hatásait vizsgálják a baktériumok okozta fogszuvasodás ellen. Legyen több, és bárki számára elérhető szakirodalom a bélbaktériumok összetételére gyakorolt hatásaikról! Amennyiben Te is szeretnéd, hogy felhívjuk valahogy erre a figyelmet, kérjük, oszd meg ezt a cikket. Köszönjük!

A bejegyzés trackback címe:

https://napitaptudas.blog.hu/api/trackback/id/tr768765054

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fordulo_bogyo 2016.06.17. 00:57:19

Erdekes gondolat, udvozlom!

Barbaarb 2016.08.12. 06:46:17

Mi olyan helyzetben vagyunk, hogy a kislányunk egyes típusú cukorbeteg, vagyis nyilván folyamatosan keressük a megoldásokat, hogy hogyan tudnánk számára is fogyasztható édességeket készíteni, mert nagyon nagy kín egy ilyen gyereket látni, ha nem ehet, amikor a többiek igen. Ő nagyon éretten kezeli, de nekünk nagy teher még az is, hogy ha ehet is, nem ugyanazt, mint a többiek.
Persze szokott enni hétköznapi süteményeket, de azokból nagyon keveset szabad, emellett eritrittel (néha xilittel is) készítünk neki édességet, ebből havonta kb. 25 dkg-ot használunk.
Ilyen esetben mi lenne a célszerű, melyik édesítőből mennyit lenne szabad használni, vagy van más jobb megoldás? Nem célszerű például több ilyet használni vegyesen, vagy felváltva?

i.a.p. · http://napitaptudas.blog.hu/ 2016.08.16. 19:07:05

@Barbaarb: Kedves Barbaarb!

Látatlanban nem szeretnék semmi konkrétat mondani, az nem lenne túl szakszerű. Annyit viszont tanácsolhatok, hogy célszerűbb bizonyos időközönként, pl. fél évenként váltogatni a használt édesítők között. Nem kell megijedni a xilittől vagy az eritrittől, amíg nem tudunk semmi biztosat a bélflórára gyakorolt hatásaiktól. Viszont, szerintem nem árt, ha időközönként váltogatjuk a használt édesítőszert, ne vigyenek túlzásba semmit. Így, ha esetleg mondjuk a nyírfacukor hatással is van a bélflórára, lesz úgymond nyugalmi időszak is. Gondolom van dietetikusuk, érdemes vele is egyeztetni.

Barbaarb 2016.08.17. 12:15:02

@i.a.p.:

Dietetikusunk van, de ő kevésbé szigorú, és az általunk magasnak tartott cukorértékekkel ő teljesen elégedett, és már többször ellentmondott magának is, szóval ilyesmiben nem hiszem, hogy tud segíteni. Ráadásul valószínűleg így neki sem lesz több ismerete ezekről az anyagokról.

F. Eri 2017.06.06. 14:29:25

Saját tapasztalat: nekem, édesanyámnak, és a lányaimnak is megy a hasuk, ha eritrit (!), tehát nem xilit tartalmú édességet fogyasztunk. Nem tudom, hogy ez egyéni sajátosság-e, de én feltétlenül egyetértek a cikk tartalmával, és köszönöm, hogy írtatok róla!

silverrant 2017.08.05. 00:23:27

Milyen keresővel kutatod fel a cikkeket és tanulmányokat?

Skorpió53 2017.08.14. 16:57:03

Az édesítőszerektől függetlenül, akkor most a különféle probiotikumok is megváltoztatják a bél baktériumflórájának összetételét, hiszen ahány készítmény annyiféle összetétel, nem?. Egyik sem pont azonos az adott személy eredeti bélflórájának összetételével. Akkor most ez hogy van? Ezek szerint a probiotikummal is bajt okozhatunk?

i.a.p. · http://napitaptudas.blog.hu/ 2017.08.15. 09:43:39

@silverrant: Szia! Google scholar-t és pubmedet használok az esetek legnagyobb részében. Ha van valamilyen javaslatod, szívesen veszem.

i.a.p. · http://napitaptudas.blog.hu/ 2017.08.15. 09:57:09

@Skorpió53: Köszi a kérdést! Ezek számunkra hasznos baktériumok, és fontos fenntartani az arányukat. Ha valamilyen probiotikum tartalmú élelmiszert fogyasztunk, pl. kefír, joghur, fermentált zöldségek, ezekben nincs annyi baktérium, hogy drasztikus változásokat érjenek el, a gyomorsav ráadásul elpusztítja a nagy részüket. Ezek a probiotikum tartalmú készítmények, inkább támogató funkcióval szolgálnak. Nem lehet velük a probiotikumokat "túladagolni". Viszont komolyabb helyzetekben nem is kielégítőek a bélflóra helyreállításához (pl. antibiotikom okozta krónikus hasmenés, gyulladásos bélbetegségek, stb.)

A koncentrált gyógyászati probiotikumos készítmények pedig helyreállításra használhatóak, amikor épp a probiotikus hatású bacik számának növelése lenne e cél. Ezek hatásáról, ha túlzott mértékben fogyasztjuk, nem találtam elég információt, de olvasgatok majd a témában. De nyilván feleslegesen nem tanácsos fogyasztani őket. Az egészséges bélflóra fenntartható normál táplálkozással.

Nem tudom, ezzel sikerült-e választ kapj a kérdésedre?

Pap Ramóna 2019.02.16. 09:45:39

www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6363527/

Ez is egy nagyon érdekes cikk, írja hogy z eritritnek nem volt hatása a bél baktériumokra és nem fermentálódott, és az izomaltóz, laktóz egészséges belflórában emeli a Bifidobaktériumokat, de a xilit nem, viszont emeli a Firmicutes baktériumokat, ami (másik cikkben) pl. in vivo egér kísérletekben emelkedett az elhízott állatokban, persze ott más a nemzettségen belül is a baci törzs összetétel, de azért érdekes.

Kövesd a táptudatokat Facebookon!

A csapat

 

Papp Andrea
szerző, gasztrobiológus

Kedvenc alapanyag: gombák
Kedvenc étel: anyukám lebbencslevese

 

_____________________________________

Nagy-Lackó Balázs
régész, néprajzkutató

A táplálkozástörténeti témák és a népi táplálkozással kapcsolatos cikkek felelőse.

Kedvenc alapanyag: articsóka
Kedvenc étel: az otthoni vasárnapi tyúkhúsleves

 

_____________________________________

 Zsignár Attila
lektor, szerkesztő

Első osztályú troll távoltartó és ötletelő társ.

Kedvenc alapanyag: csicseriborsó
Kedvenc étel: görög saláta

_____________________________________

 Papp András
lektor, szerkesztő 

Első osztályú troll távoltartó és ötletelő társ. 

Kedvenc alapanyag: az általam gyűjtött gombák
Kedvenc étel: kapros-tejfölös zöldbableves kolbásszal

Címkék

#health2018 (1) adalékanyag (4) állattenyésztés (1) allergia (1) bélflóra (3) bio (2) biológia (19) cékla (1) coca-cola (1) csíra (1) csíráztatás (2) cukor (23) diéta (1) E-szám (1) édesítők (9) egészség (49) élelmiszerbiztonság (2) elhízás (1) érdekes (80) eritrit (2) ételek (14) étrend (2) evolúció (1) extrém diéta (12) extrém gyümölcsök (1) fahéj (1) fehérje (9) fehérjés-zsíros (23) fehér kenyér (2) fenntarthatóság (19) fogápolás (1) fogorvos (2) folyadékbevitel (1) főzés (1) gabona (2) gasztronómia (10) glikémiás index (5) glikogén (2) glükóz (4) glutén (4) gomba (1) gombatoxin (1) health2018 (1) hormonok (1) hús (6) interjú (2) kalcium (1) kalória (4) keményítő (3) kihívás (2) kókuszolaj (2) koleszterin (5) kutatás (1) laktóz (2) leptin (1) leptinrezisztencia (1) low-carb (1) magyar (2) Marics Balázs (1) méregtelenítés (1) mese (1) mezőgazdaság (1) napraforgóolaj (1) növényi alapú (1) nyílt levél (1) omega-3 (5) oxálsav (1) paleo (9) pálmaolaj (1) pH (1) rák (2) recept (1) régészet (4) spenót (1) spórolás (1) sport (1) sportolók (1) sporttáplálkozás (1) szénhidrát (14) takarmánytermesztés (1) találós kérdés (1) táplálkozástudomány (1) tej (5) telítetlen zsírsav (1) telített zsírsav (2) teszt (6) történelem (8) vega (1) vegán (1) vegetáriánus (1) vendéglátás (2) vendégposzt (1) vesekő (1) vita (1) vitamin (11) vizelet (1) xilit (3) zöldség (1) zöldség-gyümölcs (17) zsír (6) zsír/olaj (6) Címkefelhő
http://napitaptudas.blog.hu/