Valójában létezik olyan étrend, amivel akár savasabbá tehetjük vérünk pH-ját egy rövid időre. Három nőnek ezt már sikerült is bemutatnia. Napi 20 grammnál kevesebb szénhidrátot ettek, lecsökkent a vérük pH-ja, ketoacidózist is kaptak. De lefogytak, az igaz.

Jelen esetben arról van szó, hogy a drasztikusan kevés szénhidrátbevitel megváltoztatja az anyagcserét. Nincs elegendő glükóz a vérünkben, mely az alap energiaforrás lenne szervezetünk számára, így miután a szervezetünk elhasználta saját glükóz-raktárait is, elsősorban zsírsavakból elkezd ketontesteket gyártani. A ketontestek pedig savas kémhatásúak. A cukorbetegséggel kapcsolatosan ismert leginkább a ketoacidózis fogalma, mivel ugyan ez a folyamat zajlik le abban az esetben is, ha nincs elég inzulin (1-es típusú cukorbetegség), vagy éppen van inzulin, csak a sejtek inzulin érzékelő receptorai már nem tudják érzékelni azt (2-es típusú cukorbetegség). Az inzulin lényegében jelzi, hogy „van kaja”. A legtöbb sejtünknek ez segít felvenni a glükózt, illetve a felesleget segít elraktározni zsír formájában, stb. Tehát ha van is elég glükóz a vérünkben, de a sejtek nem érzékelik, hogy van glükóz, előbb utóbb akkor is beindul a ketontest gyártás. Ketoacidózist okozhat a tartós éhezés, alkoholizmus vagy a veseelégtelenség is.

Miért van a ketontestekre szükség?

Gyakorlatilag a sejtek nem jutnak hozzá elegendő glükózhoz. Vagy nem tudják érzékelni, felvenni azt pl. cukorbetegség miatt.

Az agyunk például alapvetően glükózból képes energiát nyerni, glükóz hiányában pedig ketontestekből. Ketontesteket egyébként a szívünk, az izomzatunk és egyéb szerveink is képesek energiaként használni. Ha több termelődik, mint amennyit az ezt hasznosító sejtek fel tudnak használni, amennyit el tudunk távolítani, és amennyinek az úgynevezett puffer rendszerek kompenzálni tudják a savasságát, a vér pH-ja savas irányba tolódik el. Ekkor könnyen ketoacidózist kaphatunk, azaz a ketontestek miatt alacsonyabb lesz a vérünk pH-ja, 7,35-ös pH alá csökken a kémhatás.

Mik a ketoacidózis tünetei? Fejfájás, zavartság, nehézlégzés, izomgyengeség, hányinger, hányás, hasi fájdalom, hasmenés, stb. A kezeletlen ketoacidózis akár kómához is vezethet. A cukorbetegség sokszor pont egy-egy ilyen periódus után derül ki. Van azonban egy elég biztos jele annak, hogy túl sok a vérünkben a ketontest. Ez pedig, az, ha valakinek acetonos a lehelete. Ekkor tényleg az acetont érezzük, ugyanis az aceton is egy ketontest, mely a tüdőn keresztül ki tud választódni.

A ketontesteknek terápiás szerepe is van

Az úgynevezett ketogén diéta lényege az, hogy a szervezet ketontest-termelésre álljon át. Az ilyen étrend alacsony szénhidráttartalmú, és magas zsírtartalmú, a fehérjebevitel kielégítő. Fehérjéből a szervezet, ha csak kis mennyiségben is, de cukrot, konkrétan glükózt képes előállítani, zsírokból viszont nem. A fehérjékből való glükóz-előállítás mértéke viszont egyénenként változó, függ a hormonháztartástól, stb.

Egy általános alacsony szénhidráttartalmú diéta és egy ketogén típusú, alacsony szénhidráttartalmú diéta tápanyag-összetétele. Természetesen ezeken kívül is vannak variációk. Alul az általános étrendi ajánlásnak megfelelő adatokat láthatjuk. (Forrás: authoritynutrition.com) 

Ennek a diétának intenzíven kutatott és alkalmazott orvosi terápiás jelentősége is van. Epilepsziában szenvedő gyerekeket és felnőtteket is próbálnak ezzel a diétával kezelni, ugyanis bizonyos epilepszia-típusok kezelésében hatékonynak bizonyul. Továbbá kutatások folynak, hogyan használható ez a diéta egyéb betegségek, például szív- és érrendszeri megbetegedések, bizonyos neurológiai és rákos megbetegedések esetében. Valóban vizsgálják az elhízás és az egyes cukorbetegségek kezelésére való alkalmazását, és vannak orvosok, akik ezt alkalmazzák is. Azonban a téma szakértői is egyetértenek abban, hogy szigorúan orvosi felügyelet mellett lenne szabad alkalmazni egy ilyen szigorú és szélsőséges étrendet, mint a ketogén ditéta. Az orvosi terápiás alkalmazás során figyelmeztetnek a mellékhatásokról is, melyek közül, ha csak ritkán is, de a ketoacidózis is megjelenhet.

Sajnos a szénhidrátok olyan szintű közellenségnek vannak kikiáltva, amiket mindenáron kerülni kell, és ott kell száműzni őket, ahol csak lehet. A szénhidrátok elleni gyűlöletkeltő, torzító diétás marketing kampányok komoly kockázattal járhatnak, ha azt egyesek túl komolyan veszik! Ha valaki orvosi/dietetikusi felügyelet, személyre szabott étrend nélkül elkezdi komolyan száműzni a szénhidrátot az étrendjéből, abból baja is származhat. Ha alig eszel szénhidrátot, és nem érzed jól magad, ne kockáztass, és igenis „bűnözz” akár egy kis cukros sütivel! A sejtjeinknek nem a ketontestek a természetes tápanyaga, hanem a glükóz. A ketogén diéta gyakorlatilag egy komoly éhezéses stressz-szituációba kényszeríti a szervezetet, tehát fogyás végett ellenőrizetlenül, egyéni tápanyagszükséglet meghatározása nélkül, életmódszerűen alkalmazni kockázatos lehet. Nem törvényszerű, hogy baja lesz valakinek tőle, de ne gondolja azt senki, hogy ez egy olyan csoda diéta, aminek nem lehetnek hátulütői. Az igaz, hogy a tüdőnk, a vesénk és a vérünk puffer-rendszerei tudják kompenzálni azt a rengeteg savas kémhatású ketontestet, de ez nem a fiziológiás (élettanilag normális) állapot, és ezeknek a pH-változást ellensúlyozó rendszereknek is van egy határa. Ez a 3 hölgy ezt tökéletesen példázza is.

Na de lássuk az extrém low-carb diétázó nők esetét

Itt egy esettanulmány egy 51 éves hölgyről, aki 4 éven keresztül napi 20 gramm szénhidrátnál kevesebbet evett. Hányásos tünetekkel vitték kórházba többször, kiderült, hogy ketoacidózisos periódusoktól szenvedett, amikor is a vérének pH-ja savas irányba tolódott el. De lefogyott 13,6 kg-ot, ez tény. Egyszer konkrétan, ha nagyon kicsit is, de tényleg savas volt a vére, 6,9 pH-jú. (Savas kémhatásról pH 7 alatt beszélünk.) Visszaállították normális szénhidrát-mennyiségre, utána kutya baja se lett.

Az 51 éves beteget négyszer vitték kórházba ketoacidózis miatt. A piros bekeretezett részben láthatjuk a vér pH értékét, mely tényleg savasabb a normálisnak tekinthető pH 7,35-7,45-ös tartománynál. A 6,9-es pH pedig, ha csak egy hajszálnyira is, de tényleg savas kémhatásnak számít. (Forrás: Shah P., Isley W. L. 2006 Ketoacidosis During a Low-Carb diet , N Engl J Med 354;1 )

Egy másik esetben hasonló dolog történt meg egy 40 éves Atkins-diétázó nővel. Alacsony szénhidrát és magas fehérjebevitelen élt, és lelkesen fogyasztotta az Atkins-diétás termékeket, vitaminokat, omega-3 zsírsavas készítményeket is, mégis beütött a baj. De fogyott egy hónap alatt 9 kg-ot!  Nehézlégzéssel, hányással és hasi panaszokkal került kórházba, kiderült, hogy ketoacidózistól szenved, túl magas volt a ketontestek mennyisége a vérében.

A harmadik esetben egy 32 éves szoptató anyuka került kórházba, aki kevesebb, mint 20 gramm szénhidrátot evett egy nap, helyette inkább zsírokat fogyasztott. Amikor kórházba került, hányt, nehézlégzése volt, remegett, nála is ketoacidózist állapítottak meg az orvosok. Viszont ő is fogyott 4 kg-ot, mire kórházba került. Az egyik kezelőorvosa azt nyilatkozta, hogy figyelmeztetni kellene a lakosságot, az alacsony szénhidráttartalmú étrendek, úgy mint az Atkins-diéta vagy a paleo diéta ilyen jellegű kockázataira is.

Sajnos az egyik esetben sem lett dokumentálva, hogy zsírokat és fehérjéket konkrétan milyen mértékben fogyasztottak a betegek, ezért erről nem tudok beszámolni. Természetesen a ketoacidózis egy ritka mellékhatás, számít az egyéni hajlam is rá, viszont nem árt tudatában legyünk, hogy létezik. Mint ahogy egyes gyógyszereknél is fel van tüntetve, hogy ha ritka esetben is, de akár májgyulladás vagy súlyosabb mellékhatások is kialakulhatnak, a legtöbbünkben mégsem okoznak komolyabb problémákat, viszont attól még a gyártónak kötelező tájékoztatnia minket róla. 

Végül mindhárom nő hamar helyrejött, visszaállt a vérük pH-ja megfelelő szintre, mivel adtak nekik szénhidrátot és inzulint.