A fahéj segíthet az elhízás elleni harcban?

cinnamon-1831978_960_720.jpg

Az utóbbi napokban több cikk is megjelent a témában. Mennyire vegyük komolyan a hírt? Most akkor kezdjünk el több fahéjat enni? Jobban segít a fahéj, mint bármi más?

Tök jó, hogy a fahéjat kutatják, vajon segít-e lerobbantani azt a hájat, vagy legalább távol tartani. Abszolút támogatom a kísérletezést, de azért egy sejttenyészetben végzett kísérletből ekkora ügyet csinálni! A kísérletezéssel teljesen egyetértek, de ez a kutatás messze nem elég előrehaladott ahhoz, hogy például egy vezető magyar hírportál tudományos rovatában jelenjen meg róla cikk. Ellenben a fahéjas étrend-kiegészítők és csodaszerek piacának biztosan jót fog tenni…

Mit is mutatott meg ez az új kísérlet?

Nagyon leegyszerűsítve: a fahéj egyik vegyülete, az ízét adó fahéj-aldehid, műanyag tárólóedényekben nevelt zsírsejtekbe belenyomva megváltoztatja a sejtek működését. A zsírsejtek a zsírokat pedig hőenergiává alakítják, amit csúnya szóval termogenezisnek hívnak.

Nyilván nem nehéz kitalálni, hogy ennek az lehetne az előnye, hogy a zsírraktárunk majd szépen átalakul hővé, miközben „leolvad” a nem kívánt részekről. Csakhogy, kedves olvasó:

Egy emberi testen kívüli sejttenyészetről beszélünk… Honnan tudjuk, hogyan hat ez a vegyület egy komplett élőlényben? Még nem tudunk semmit sem mondani arról, van-e értelme a fentiek alapján komolyan foglalkozni a fahéj-aldehiddel. Értem én, hogy emberekből kivett sejtek voltak, de attól még csak sejtek egy kis dobozban. Elkülönített sejtekbe "belenyomtak" egy fajta vegyületet, és megvizsgálták, hogy a rengeteg sejten belüli kommunikációs útvonal egy kis szeletére hogyan hatott, illetve egy bizonyos hatást kiváltott-e.
cellsignal-mapk.png

Részlet a sejteken belüli kommunikációs útvonalakból. Egy élőlényben egyszerre rengeteg vegyület hat ide-oda ezekre. (kép: http://www.australianscience.com.au/biology/the-hallmarks-of-cancer-growth-factors-and-cell-signaling/ )

Miért nem kell messzemenő következtetéseket levonni belőle?

Szerencsére hasonló kísérletekben volt szerencsém betekintést nyerni két éve Marseille-ben. A cuki és egyébként sikeres kis kutatócsoport, akiknek a munkájába betekinthettem, előszeretettel vizsgálja egyes hatóanyagok hatásait többféle típusú és eredetű zsírsejt „viselkedésére”.

10520816_10204118933922192_7243464550660724537_n.jpgLaurienne-el, Charléne-el és Esma-val a Marseille-i egyetemen mi a D-vitamint vizsgálgattuk hasonló okok miatt és hasonló módszerekkel 

Viszont volt nekik is néhány olyan hasonló megfigyelésük zsírsejt-tenyészetekben egyes hatóanyagokkal, ami már az egérkísérletekben nem működött. Miért? Mert egy sejttenyészet és egy élő állat: ég és föld!

Ha bármikor valaki sejttenyészetekben végzett eredményekkel akarja alátámasztani a termékét, vagy hatóanyagát, például az alábbiakon gondolkozz el (ahogy most is):

  • Jó, de ez a hatás megfigyelhető majd emberben is?
  • Hogyan hat együtt ez a vegyület más élelmiszeralkotó vegyületekkel?
  • Felszívódik-e amúgy az anyag az emésztőrendszerből emberben? Ha igen, milyen mértékben?
  • Mennyi jut oda emberben(!) a zsírsejtekhez?
  • Mekkora az a mennyiség, ami egy élő emberben hatásos lehet?
  • A hatásos mennyiség okozna mellékhatásokat?

Ha ezekre nem kapsz választ és bizonyítékokat, akkor kezdj el gyanakodni, hogy bizony most a bolhából csinálnak elefántot...

Nemhogy egy emberben, még egy patkányban sem figyelték meg, hogyan működik ez a mostani. De még a patkány és az ember emésztése és anyagcseréje is olyan szinten különbözik, hogy nem lehet egy patkány vagy akár egérkísérlet eredményéről azt gondolni, hogy nálunk ugyanúgy hatna a vegyület! Szóval nagyon messze vagyunk még attól, hogy lássuk, hogyan is működik ez a jelenség bennünk, egyáltalán működne-e, illetve mennyire lényeges. Ettől függetlenül lehet, és kell is ezekről a korai fázisban lévő kutatási eredményekről beszélni, csak nem mindegy, mekkora médiahangsúlyt kapnak!

11081380_10204118932962168_4886563983232890552_n.jpgA sejttenyészetes eredmények ilyen kis műanyag tárolókban, tápoldatban nevelkednek, mint a képen is látható. Messze van ez az embertől...

A felkapott fahéjas kutatás önmagában nyilván nem tud választ adni ezekre, még nagyon sokat kell utánajárni a dolognak. Hasonló eredmények alapján számos egyéb anyagot is fel lehetne kapni, és sajnos fel is kapnak. Ha valaki nem tudná mire jó egy táplálkozástudomány szakember, például ezért, mert segíthetnek értelmezni a táplálkozással kapcsolatos tudományos eredményeket, és a gyakorlatba átültetni, miközben megszűrik a számtalan tudományos (és kevésbé tudományos) információt. Ezért jó az, hogy valaki úgy képződik tovább egészségügyi vonalon, hogy van tudományos alapképzettsége (vegyész, élelmiszermérnök, biológus stb.), mert megvan a tudása ahhoz, hogy kellő kritikai érzékkel álljon a nagy táplálkozásos felfedezésekhez. Persze sajnos köztünk is vannak kollégák, akik valami miatt pont a tévhiteket terjesztik - de hol nincsenek?

Miért ne kezdj el fahéjat enni fahéjjal, vagy fahéjas étrend-kiegészítőkre költeni? 

  • Mert fogalmunk sincs működik-e a dolog emberekben.
  • Mert a nagy mennyiségű fahéjfogyasztás nem ajánlott, különösen egyes gyógyszerek esetében (diabétesz kezelésében használt egyes gyógyszerek, illetve a májat komolyabban megterelő gyógyszerek). Ha fahéjkúrába kezdenénk, egyeztessünk a kezelőorvosunkkal vagy gyógyszerészünkkel!
  • Mert az étrend-kiegészítők szabályozása nagyon gyér, nem tudhatod biztosan mi van a dobozban!
  • A vékonyságod és az egészséged nem egy darab vegyületen múlik, mint pl a fahéj-aldehid! Nagyon sok olyan egyéb dolog segíthet az elhízás kezelésében, ami ennél kicsit szilárdabb bizonyítékokon nyugszik.

Nem akarok ünneprontó lenni, de az elhízás elleni harcban még mindig a rendszeres testmozgás és a kiegyensúlyozott táplálkozás a legértelmesebb választás, amelynek gyakori része lehet a fahéj, de csodaszerként ne kezdjük el kezelni!

A bejegyzés trackback címe:

https://napitaptudas.blog.hu/api/trackback/id/tr2012510295

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fordulo_bogyo 2017.11.23. 23:11:01

Szivembol szoltal! Pontosan igy latom en is.

fordulo_bogyo 2017.11.24. 07:40:49

HA igy mukodne a fahej hatoanyaga, azaz hotermelesre serkentene a zsirsejteket, AKKOR azt tapasztalnank, hogy belazasodunk fahej fogyasztas utan. Vagy legalabb is nagyon melegunk lesz, izzadunk...
Tapasztaljuk ezt?
Nem.
Ugy lezarva.

De azert gondoljuk tovabb: 1 gramm zsir 9.3 kilokaloria (egy liter viz homersekletet 9 C fokkal emeli, vagy 90 literet 0.1C fokkal).
Legyen fogyni vagyo kiserleti alanyunk 90 kg testsulyu, 1 kg (1000 gramm) zsir elegetese 100 C fokkal emelne a testhomersekletet.... az a baj, hogy alig nehany C fok testhomerseklet emelestol elobb eszmeletet, majd eletet vesztene.
HA a fahej ugy mukdik, ahogy irjak, AKKOR eletveszelyes a fogyasztasa, hogutat okoz!
:-)

Zb74 2017.11.24. 10:37:22

Tökéletes írás, köszönjük!

BobAlice 2017.11.24. 11:18:50

A fahéj arra jó, hogy megvédje a fák törzsét.

tamarisk 2017.11.24. 11:40:58

@fordulo_bogyo:

Jó nagy marhaság lett ez így...

RZoli71 2017.11.24. 11:41:10

Nálam működne a dolog, rengeteget fogynék, ha minden ételben fahéj lenne. Még a szagától is rosszul vagyok... :

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.hu/ 2017.11.24. 11:51:48

A mezei nyulak, akik rendszeresen rágják a fa héját, nem kövérek, viszont nagy a fülük. Lehet, hogy a fahéj a zsírt füllé alakítja át? :)

Hivatásos Beszólóművész 2017.11.24. 12:34:19

@fordulo_bogyo: Jó lesz az az "...1 gramm zsir 9.3 kilokaloria (egy liter viz homersekletet..." 1 gramm víznek is...
Picit eltolódik az a fránya tizedes vessző, és mindjárt tömegkatasztrófa lesz abból a hírből, hogy Lilu ujját elvágta egy papírlap...

fordulo_bogyo 2017.11.24. 16:24:24

@Hivatásos Beszólóművész: Biztos vagy benne? Orommel olvasnam a kiigazitast, de en ugy tudom, hogy
"A kalória (cal) az energia mértékegysége: egy kalória egy gramm víz hőmérsékletét egy °C-kal emeli meg. .... A táplálkozástudomány és a hétköznapi élet egy ennél ezerszer nagyobb mértékegységet nevez kalóriának. Ennek elavult neve: nagykalória; pontosabb neve kilokalória (=kcal)"

Tevedhetek valahol (ha megtalalod, segits, mutass ra), de cal es kcal az 1g es 1000g viz homersekletenek 1C-vel torteno emelese, ez biztos.

Kövesd a táptudatokat Facebookon!

A csapat

 

Papp Andrea
szerző, gasztrobiológus

Kedvenc alapanyag: gombák
Kedvenc étel: anyukám lebbencslevese

 

_____________________________________

Nagy-Lackó Balázs
régész, néprajzkutató

A táplálkozástörténeti témák és a népi táplálkozással kapcsolatos cikkek felelőse.

Kedvenc alapanyag: articsóka
Kedvenc étel: az otthoni vasárnapi tyúkhúsleves

 

_____________________________________

 Zsignár Attila
lektor, szerkesztő

Első osztályú troll távoltartó és ötletelő társ.

Kedvenc alapanyag: csicseriborsó
Kedvenc étel: görög saláta

_____________________________________

 Papp András
lektor, szerkesztő 

Első osztályú troll távoltartó és ötletelő társ. 

Kedvenc alapanyag: az általam gyűjtött gombák
Kedvenc étel: kapros-tejfölös zöldbableves kolbásszal

http://napitaptudas.blog.hu/