Omega-3 zsírsavak: hatásosak vagy sem?

23526007272_256956de06_k.jpg

Most akkor az omega-3 zsírsavak jók valamire? Az állati jobb, mint a növényi? Egyáltalán jobb az omega-3, mint az omega-6 zsírsav?

Három részből álló cikksorozatban nézzük meg, hogy mi a helyzet:

  1. rész: Általános bevezetés

  2. rész: Omega-3 vagy omaga-6? Növényi vagy állati?

  3.  rész: Nők és férfiak közötti különbségek, kismamák, vegetáriánusok

 

1. rész: Általános bevezetés

 

Mi a különbség az állati és növényi omega-3 zsírsavak között?

A lehető legegyszerűbben összefoglalva: a növényi rövidebb, és kevesebb rajta a kettős kötés, mint az állatin. A kiemelt növényi forma az az alfa-linolénsav (ALA) az állatiaknál pedig az eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA).

Ha növényi omega-3 zsírsavat eszek, akkor bennem állati keletkezik belőle?

Igen, viszonylag kis százalékban. Ahány kutatás, annyi eredmény, a százalékok 0 és 9,2% között mozognak. A növényi omega-3 és -6 zsírsavak egyes vélemények szerint tehát nem alakulnak át hatékonyan. Hogy mi lenne a hatékony, azt persze senki sem tudja pontosan. Mindenesetre egerekben, patkányokban is hasonló az átalakulás mértéke. Ezekről a dolgokról részletesen a második részben lesz majd szó. Az átalakulás mértéke függ az egyéni genetikától, a nemtől, mint ezt majd a harmadik részben látni fogjuk.

Milyen eddig ismert szerepük van a testünkben?

Az elsődleges szerepük talán egyértelmű: energiát szolgáltatnak. A vizsgálatok szerint, emberekben 24 óra leforgása alatt az elfogyasztott alfa-linolénsav 72%-a el oxidálódik, azaz energiává alakul, a többi omega-3 zsírsavnál is hasonló az arány.

Az omega-3 zsírsavak többszörösen telítetlenek. Egy zsírsav telítettsége a bennük található kettős kötések számától függ. A sok-sok kettős kötést tartalmazó zsírsavak egyik haszna számunkra az, hogy az ilyen zsírsavakat tartalmazó bizonyos membránalkotó lipidek rugalmasabbak, mozgékonyabbak. A sejtjeinket egy főleg zsírsavakból alkotott dupla membrán vesz körül. Ezek nem merev falak, hanem rugalmas, félig áteresztő hártyák. Mivel folyamatosan behatások érik őket, a gyakran igénybe vett részekbe, ahol nagyon rugalmasnak kell lenni, több kettős kötésekben gazdag zsírsav épül be.

A másik funkciójuk a többszörösen telítettlen zsírsavaknak, hogy jelátvivő molekulák képződhetnek belőlük, a testünk a segítségükkel képes befolyásolni az immunrendszert, az anyagcserét. Sejteinken belül ezek a jelátvivő molekulák még a génjeinkre is hatással vannak. Az alábbi képen egy minimális részlet látható egyetlen sejten belüli kommunikációs útvonalakról és az információközvetítő molekulákról. Az omega-3 zsírsavakból képződő jelátviteli molekulák az egész rendszernek egy kis szelete.

 1280px-signal_transduction_pathways_svg.png

kép: Wikipédia

Milyen pozitív hatásaik vannak a növényi és állati omega-3 zsírsavaknak?

Temérdek szakirodalom született a témában, nagy részét én is átnyálaztam már az egyik diplomadolgozatom kapcsán. A rengeteg kutatási eredményből, ami következtetést tényleg le lehet vonni, az szerintem is megegyezik az EFSA, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság rendelete szerint állítható pozitív hatásokkal.

Ezek szerint növényi alfa-linolénsav (ALA):

Az ALA hozzájárul a vér normál koleszterinszintjének fenntartásához.

Az EPA és DHA:

Az EPA és a DHA hozzájárul a szív megfelelő működéséhez.

A DHA pedig:

A dokozahexaénsav (DHA) hozzájárul a normál agyműködés fenntartásához.

A dokozahexaénsav (DHA) hozzájárul a normál látás fenntartásához.

Én sehol nem látok olyan állítást, hogy bármi ellen védenének... Hozzájárulnak valaminek a normál működéséhez. Ha visszaemlékszünk rá, hogy mi a szerepük a testünkben, könnyű összetenni a képet. A vérkoleszterin-szintet és a szívműködést is befolyásolja az anyagcsere vagy akár az immunrendszer. Az omega-3 zsírsavakból olyan jelátvivő molekulák képződnek, amelyek az anyagcserén és az immunrendszeren keresztül pozitívan hatnak a szívre és a koleszterin-anyagcserére. Ez biokémiailag, molekuláris biológiailag leírt, feltárt folyamat. Tény.

Az idegrendszerünk, különösen a retina sejtjei között kimagaslóan intenzív a kommunikáció. A sejtek bizonyos anyagokat, például hormonokat úgy bocsátanak ki magukból, hogy közben változik a membrán. Valahogy így néz ki a folyamat:

 

via Gfycat

A sok membránváltozás igénybe veszi a sejtek borítását, jó, ha ezeken a területeken rugalmas, gyorsan alkalmazkodó a határfelület. Ehhez ugye az omega-3 zsírsavak, különösen az állati formák, nagyon jók. Ez is biológiai tény. Mikroszkóppal egyenesen meg lehet figyelni, hogy ilyen területeken gyűlnek fel.

Tehát igaz: az omega-3 zsírsavaknak vannak pozitív hatásai a szervezetükben. Viszont önmagukban nem elegek a szív- és érrendszer, az agyműködés vagy a látás fenntartáshoz. Nagyon sok másik tápanyag is van, amelyek ugyan más szerepet töltenek be vagy más módon hatnak, de ugyanolyan fontosak. Szeretnénk azt hinni, hogy az omega-3 zsírsav a legjobb befektetés, hogy ne legyen szív- és érrendszeri problémánk, pörögjön az agyunk, és ne romoljon a látásunk. Jó lenne, ha ilyen egyszerű lenne a történet, de nem az.

Az omega-3 zsírsavaknak jól leírt szerepe van az emberi szervezetben, valóban nélkülözhetetlenek.  De akkor most állatit együnk inkább vagy növényit? Egyáltalán mi a tökéletes omega-3/omega-6 arány? A sorozat folytatásából hamarosan kiderül...

A bejegyzés trackback címe:

https://napitaptudas.blog.hu/api/trackback/id/tr3214120493

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zb74 2018.08.17. 10:10:33

@Leonard Zelig: Amit te belinkeltél, az csak egy angol bulvárlap cikke.
Valójában két nagyobb metaanalízist végeztek a témában az utóbbi időben.

Az egyik a JAMA Cardiology-ban jelent meg még januárban:
www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5885893/

A másik a Cochrane oldalán, idén július közepén:
www.cochranelibrary.com/cdsr/doi/10.1002/14651858.CD003177.pub3/full
A Daily Mail az utóbbit próbálta összefoglalni a maga bulváros módján.

Zb74 2018.10.01. 12:20:57

Egyébként olybá tűnik, hogy egy bizonyos dózis fölött igenis hatékony a halolaj, bár ezeket az eredményeket sem árt megfelelő szkepszissel kezelni:
www.lesslikely.com/medicine/vascepa-reduce-it/

Kövesd a táptudatokat Facebookon!

A csapat

 

Papp Andrea
szerző, gasztrobiológus

Kedvenc alapanyag: gombák
Kedvenc étel: anyukám lebbencslevese

 

_____________________________________

Nagy-Lackó Balázs
régész, néprajzkutató

A táplálkozástörténeti témák és a népi táplálkozással kapcsolatos cikkek felelőse.

Kedvenc alapanyag: articsóka
Kedvenc étel: az otthoni vasárnapi tyúkhúsleves

 

_____________________________________

 Zsignár Attila
lektor, szerkesztő

Első osztályú troll távoltartó és ötletelő társ.

Kedvenc alapanyag: csicseriborsó
Kedvenc étel: görög saláta

_____________________________________

 Papp András
lektor, szerkesztő 

Első osztályú troll távoltartó és ötletelő társ. 

Kedvenc alapanyag: az általam gyűjtött gombák
Kedvenc étel: kapros-tejfölös zöldbableves kolbásszal

http://napitaptudas.blog.hu/