Mindent a fogtisztításról - a fogorvos válaszol

 

dreva.png

Mennyi fogkrémmel, mennyi ideig mossunk fogat? Használjunk-e fogselymet, vagy szájvizet? A szódabikarbóna eltávolítja az elszíneződéseket? Vendégszakértőnk ismét, Dr. Horváth Éva, a konzerváló fogászat és fogpótlástan vidám szakorvosa.

Korábban a fogápolási tévhitekről beszélgettünk a doktornővel, az interjú első részét ITT olvashatjátok. Most napi rutinkérdésekkel jön a folytatás.

Fogkrémekből van már a 200 forintos árkategóriától kezdve 1300 forintos is. Milyet érdemes használni? Van-e valójában különbség fogkrém és fogkrém között?

- Alapvető adalékanyagok mindegyik fogrémben vannak, úgymint például az abrazív anyagok, melyek a fogfelszínek polírozásában segítenek, különböző felületaktív anyagok, melyek a habzást idézik elő, ízesítők ( mentol, menta), oldószerek, melyek a fogkrém állagát biztosítják, valamint a legfontosabbak a fluorvegyületek.  Árbéli különbség az összetevők miatt van , azon belül is a fluorid kémiai kötése a meghatározó. A fluoridmennyiség miatt különböztetünk meg gyermek- vagy felnőtt fogrémet. 1100 ppm feletti fluoridmennyiséggel rendelkező fogkrém mindenképpen szükséges egy felnőtt szájápoláshoz. Iskoláskorig 500 ppm körüli fluorid elegendő.

Mostanában olvastam valahol egy hírt, hogy ez nem igaz, és a fluorid vagy a kalcium be tud épülni a fogakba.

- A kalciumnak főleg a fejlődés alatt álló fogakra van hatása, mivel befolyásolja a fogszövetek kialakulását. Tejtermékek fogyasztásával juthat szervezetünk megfelelő mennyiségű kalciumhoz.

Már a 19. században alkalmaztak fluoridtablettákat a fogszuvasodás megelőzésére. Azt tudni kell, hogy a fluorid önmagában nem megoldás a szuvasodás megelőzésére, de egy nagyon fontos vegyület.  A fogzománcra, valamint a fog környezetére van hatása.

Szisztémásan a szervezetünkbe juttatott fluorid (fluorral dúsított víz, tej, só) hat a még íny alatt lévő, ki nem bújt maradó fogak zománcára, erősebbé téve azt. A fogak zománcában  hidroxilapatit és a nála ellenállóbb fluorapatit található, de bizony nem annyira kopásállóak, a szuvasodás ezáltal is könnyebben elérheti a zománc alatti réteget. A fluorid képes a hidroxidionok helyére beépülni a fogak felszínén, védve azt.

A fogkrémben lévő fluorid helyi hatása a fogakra pedig az, hogy a zománc felszínén kis kalcium-fluorid kristályok tapadnak meg s ott maradva belőlük 24 órán keresztül fluorid ionok szabadulnak fel és nyújtanak védelmet a baktériumok ellen, valamint segítik a zománc mineralizált állapotának fenntartását.

Vannak, akik félnek a fluoridos fogkrémtől…

- Nem értem, hogy ez miért alakult ki. Pár éve elindult ez a „fluoridmentes kampány”. Ahhoz, hogy a fluoridos fogkrém káros legyen mondjuk egy gyerek számára, több tubussal kellene lenyeljen. Ettől függetlenül nem hiába van korosztályokra kategorizálva a fogkrém. Gyakorlatilag a fluorid a lényege a védelemnek, mint azt már kifejtettem. 

Már mindenféle állagban kapható fogkrém, különféle színes anyagokkal, csillámokkal. Ezek hozzátesznek valamit a hatásossághoz, vagy csak a szemnek szépek?

- Az gyári titok, hogy pontosan mi van benne, csak az alap összetevőket tudjuk. Lehet, hogy más az abrazív anyag. Plusz fehérítő anyagot tartalmazhatnak. Az állaguk is különbözhet. Vannak krémesebbek vagy zselésebbek. Ízlés kérdése, hogy kinek mi ínyére való J

De akkor hatásosságban nincs különbség?

- Az „alap” fokrémek között nincs sok. Az ínygyulladás elleni paszták, valamint a fogérzékenység elleniek viszont valóban hatásosak.

 dsc_3340.jpg

Fotó: Farkas Anita

Milyen árkategória az, ami minőségben is megfelelő?

- Nem kötelező a drágább fogkrém megvásárlása. Lényeg, hogy legyen benne kellő mennyiségű fluorid. Ne felejtsük azt sem, hogy a mosás technikája is meghatározó!

Beszéljünk a mennyiségekről is. A reklámokban hatalmas pónifarok formájú adagokat nyomnak ki a fogkefére. Ennyi fogkrémre van szükség egy fogmosáshoz?

- Dehogy! Egy borsónyi mennyiség teljesen elég.

Említette, hogy a fogmosás technikája az, ami igazán számít. De mi a helyes technika?

- Ez mindig attól függ, hogy milyen fogazati státusza van az illetőnek. Fontos tudni, hogy íny visszahúzódásra hajlamos-e. Van-e fogágy betegsége.

De mi az az általános tanács, amit mindenki megfogadhat magának?

- Ne csak a rágófelszín tisztítására törekedjünk, hanem a fognyaki részre , valamint a nehezebben elérhető felületekre ( alsó fogsor belső, nyelv felöli oldala). A fogkefét körkörös mozgással visszük ezen területekre, külön figyelve arra, hogy a fognyaknál lévő ínyt is érjék a kefe sörtéi. Így távolítható el a nyaknál lerakódott lepedék, mely a kisebb ínygyulladások okozója.

Hány percig tartson legalább a fogmosás?

- A 2 perc a minimum. De függ attól, hogy milyen intenzitással történik az a két perc.

Mennyire nyomjuk erősen a fogkefét?

- Ez fogkefétől függ, de az erős, durva, gyors fogmosás soha sem tesz jót az ínynek és a fogaknak. A közepes erősségű fogkefe mindig jó választás. A rendelőben láttunk már zománcsérülést, amit a nem megfelelő fogmosás okozott…

Az elektromos fogkefék amúgy őszintén, hozzátesznek valamit a tisztításhoz?

- Természetesen, csinálják helyetted a tisztítómozgást. Eredetileg mozgásunkban korlátozott embereknek találták ki. Kicsit másként is kell alkalmazni, mint egy manuális fogkefét. A fogak mindegyik felszínén ott kell tartani pár másodpercig, nekünk nem kell plusz mozgást végezni hozzá.

 45860763_730314557337357_7431690033775509504_n.jpg

A doktornő rendel (Fotó: Farkas Anita)

Mi a helyzet a fogselyemmel? Én már mindent olvastam róla. Azt is, hogy igazából csak bedörzsöli az ínyedbe a baktériumokat.

- Felnőttkorban nagy százalékban  a fogközi szuvasodás a fő probléma. Ez elsősorban azért alakul ki, mert nincsenek rendesen kitisztítva a fogközök. Az ott maradt lepedék táptalaj a szuvasodást okozó baktériumoknak, így vígan szaporodhatnak , ha nincs az ételmaradék kitisztítva. A fogselymezés megtanulásához sok türelem kell, mivel könnyen megsérthetjük vele az ínyt.

A szájvizekről mi a véleményed?

- Szájvizek között is előfordul többféle összetevőjű. Inkább akkor hasznosak, ha gyulladás vagy apró sérülés van a szájban, megakadályozzák a felülfertőzést. Érdemes lehet még nagyobb fogászati beavatkozások után alkalmazni, de állandó rendszerességgel nem kötelező. Csökkenteni tudja valamennyire a baktériumszámot a szájban, de önmagában nem hatásos tisztítóeszköz.

Mi a helyzet az elszíneződéssel? Tudjuk, hogy a kávé, a tea vagy a cigaretta elszínezi a fogakat. Lehet ez ellen valahogy védekezni? Ha kávézás után rögtön fogat mosunk, az védelmet jelenthet?

- Az elszíneződések általában nehezen tisztítható helyeken alakulnak ki, ahol a lepedék is könnyen megragad. Baktériumoknak, ételek színezőanyagainak, valamint a dohányzásnak köszönhető a barnás- olykor feketés elszíneződés. Amikor már makacsabb és a fogmosás által nem eltávolítható, akkor kell fogorvoshoz/ dentálhigiénikushoz fordulni.

Tudjuk, hogy a szódabikarbóna már mindenre jó… Mi a véleményed arról a neten terjedő praktikáról, hogy a szódabikarbóna és a sütőpor jó otthoni fogfehérítő?

- Hallottam a fehérítő hatásáról, igen. A leggyakrabban használt otthoni fogfehérítés módszer a szódabikarbónás dörzsölés. A szódabikarbóna valójában sikeresnek mondható, ám milyen áron. Alkalmazása során felérdesíti a fogfelszínt, főleg ha nem megfelelő koncentrációban használjuk. Természetesen manapság semmilyen fogfehérítési eljárás során nem alkalmazunk szódabikarnónát. A fogfehérítés szintén fogorvos- vagy dentálhigiénikus által elvégezendő feladat, mely a rendelőben kivitelezhető.

Köszönjük az újabb szuper hasznos tippeket és tanácsokat!  :) És végül egy fogaktól független bölcsesség a doktornőtől:

 34200919_225179411408434_362957408328220672_o.jpg

Borítókép és zárófotó: Ludvai Dániel

 Az interjú első része: Fogápolási alapok - a fogorvos válaszol

Dr. Horváth Éváról bővebben: https://www.facebook.com/drheva/

A bejegyzés trackback címe:

https://napitaptudas.blog.hu/api/trackback/id/tr3714366073

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Kövesd a táptudatokat Facebookon!

A csapat

 

Papp Andrea
szerző, gasztrobiológus

Kedvenc alapanyag: gombák
Kedvenc étel: anyukám lebbencslevese

 

_____________________________________

Nagy-Lackó Balázs
régész, néprajzkutató

A táplálkozástörténeti témák és a népi táplálkozással kapcsolatos cikkek felelőse.

Kedvenc alapanyag: articsóka
Kedvenc étel: az otthoni vasárnapi tyúkhúsleves

 

_____________________________________

 Zsignár Attila
lektor, szerkesztő

Első osztályú troll távoltartó és ötletelő társ.

Kedvenc alapanyag: csicseriborsó
Kedvenc étel: görög saláta

_____________________________________

 Papp András
lektor, szerkesztő 

Első osztályú troll távoltartó és ötletelő társ. 

Kedvenc alapanyag: az általam gyűjtött gombák
Kedvenc étel: kapros-tejfölös zöldbableves kolbásszal

http://napitaptudas.blog.hu/