Ősi édesítőszerünk: az ólom

Gyakran nevezik az írások az ólmot a világ első mesterséges édesítőszerének, mellyel a múltban kevésbé részletesen az Indexen is foglalkoztak. Az antik Rómában vették észre, hogy az ólomból készült illetve ólommal bélelt edényekben tárolt bor édesebbé lett a más edényekben tároltaknál. A hatás még fokozódott is, ha bort felforralták az edényben. A kémiai reakció révén ugyanis a borban megjelent az ólom(II)-acetát, azaz az „ólomcukor.”

lead_electrolytic_and_1cm3_cube.jpg

Ó, lom, mért vagy te lom? Tagadd meg atyád, dobd el vegyjeled!

Az igencsak mérgező vegyületet olyannyira kedvelték a római előkelőségek, hogy hamarosan a lakomák elengedhetetlen tartozéka lett, az őrület és a halál mézeként csepegtették ínyencfalatjaikra. Sokan úgy vélik, hogy a hírhedt Caligula és Nero őrületében is szerepet játszhatott a mérges nedű élvezete – és meglehet ezt már maguk a rómaiak is sejtették, de ahogyan ma mi is gyakran fittyet hányunk az alkohol közismert káros tulajdonságaira, úgy ők is a divatot és élvezetet választották az egészség és józanság helyett.

800px-amphore_marseillaise_iii-_iie_si_cle_avant_j_c.jpg

Egy antik boros amphora Marseilles közeléből

A rómaiak az ólmot Saturnus és Neptunus, a tengeristen fémjének tartották. Neptunus háborgó, kiszámíthatatlan szeszélyes isten, márpedig az ólommérgezés is hasonló tüneteket eredményez, míg Saturnus nevéhez az egyik legzabolátlanabb ünnepség, a saturnalia kötődött.

saturnalia_by_antoine_callet.jpg

Antoine Callet: Saturnalia (1783)

Mielőtt bárki kinevetné a római őrületet, jobb, ha tudja, hogy az ólomcukor élvezete még napjaink borkóstolóin is szerepet játszik – bár szerencsére mind csekélyebb mértékben. Egy 2004-es magyar tanulmány szerint még mindig kimutatható a nehézipari szennyezés és az ólmozott benzin hatására e "kellemes vegyület" borainkban – ezekben az esetekben magáról a szőlőszemekről kerül a fém az italba. A 2000-es évek elején ugyan betiltották az ólmozott benzin használatát, ám a hosszú-hosszú éveken át tartó használat még sokáig alkalmat kínál számunkra, hogy a sommelier-t megszégyenítő módon fedezzük fel a gyümölcsös árnyalatok mellett az ólomcukor finom aromáját.

3285727159_bed187ed66_b.jpg

Máig kísért az ólmozott üzemanyagok szelleme

Bár az ólom mérgező tulajdonságai igen régtől ismertek, ahogyan az üzemanyaggyártókat se igen rettentette el mindez, úgy a borhamisítók se igen zavartatták magukat ilyen apróságoktól. Különösen nagy divatja volt kis hazánkban az ólmozott boroknak a 18. században. Mátyus István 1782-ben megjelent híres Diaeteticájában azt írja erről a csalásról, hogy

harmadik s legátkozottabb eszköz a savanyú borok édesítésére a fekete ón és az ebből készült nádméz. (Fekete ón volt az ólom régi neve; a mai ónt (stannumot) fehér ónnak nevezték akkor - a szerző.) Megolvasztják a fekete ónot vagy glétet erős borecetben és ezt együtt a bor közé elegyítik. Ezektől a matériáktól csudaképpen megédesül a bornak savanyú sava. Weber egy hollandustól maga hallotta beszélleni, hogy ő a spanyol és francia borral kereskedőknek esztendőnkint egynéhány mázsa ón-nád- mézet szokott átküldeni. Számtalanok a példák mind az orvosok írásaiban, mind egyéb históriákban, miként vesztek el az eféle glétes vagy ónos borokkal való élés miatt seregenkint és egész háznépenkint az emberek. Nevezetesen megjegyzették erről a gonoszságról az 1694—96-ik esztendőket, amikor Svéviában, Wirtembergában emiatt kegyetlen szörnyű kínos szívfogódásokkal és vergődésekkel, tagoknak elerőtlenedésével és reszketegségével, inak szakadásával egybekötött kóliká- ban, mint valami pestisben, egymásra holtak a borral élő emberek, ahonnan az németül Weinkrankheit, bornyavalyának is neveztetett vala.

1796-ban meg Wintert Jakab, a pesti egyetem vegytan-tanára írja, hogy a bornak ilyen hamisítása ismét nagyon lábra kapott a magyar kocsmárosok között és Pesten kapható rácürmös majdnem mindig ólomcukorral van édesítve.

matyus.jpg

Mátyus István: Diaetetica

1803-ban egy „Néma Mester“ című könyvecske jelent meg Szeged városában, melynek névtelen szerzője azt ajánlja a bortermelő magyaroknak, hogy 3-4 font fekete ónt tegyenek a mustba, biztosan édes marad.

schuster.jpg

Az ólom káros voltáról vall Schuster János is „A' méreggel megétettettek, és láttzatós halálban lévők meg-mentése” című munkájában (Kassa, 1821)

A 19. században és a 20. század elején országszerte az volt a szokás, hogy a borosüvegeket vízzel és ólomsörétekkel tisztogatták.

Már most az olyan palackokban, melyeknek a feneke kúpalakúlag nyomul be a palack üregébe, több-kevesebb sörét beszorulhat a kúpig az edény oldala közti szűkületbe, a sötétszínű palackokban ezt nem igen veszik észre s a sőrétek esetleg hosszú időn át ott maradnak, a bornak savai pedig lassacskán oldják az ólmot.

lead_ii_acetate.jpg

"Ólomcukor"

Egy 1928-ban ránk maradt tanáccsal zárnánk ólmos nehézségűre sikeredett írásunkat:

Az ólomcukrozás a magyar boroknál ma már teljesen kizárt dolog, de a külföldi, márkátlan és exotikus nehéz borok még mindig joggal gyanúsak. A magyar fogyasztóközönség ízlése az utolsó pár évben veszedelmes elhajlást mutat az édes és nehéz exotikus borok felé, tekintet nélkül azok egészségtelen voltára és nem egy eset, amely a külföldi borok után támadt rosszullétből orvosi kezelés alá jutott, igen sok jogos gyanút támasztott a külföldi borok ólomcukrozása iránt. - Vendéglősök Lapja, 1928. március 5.

Balázs

Nem volt elég? Még több táplálkozástörténeti érdekességet találsz facebook-oldalunkon

 

Forrás:

Murányi Zoltán: A borok fémtartalmáról. Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Chemiae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis: Nova series; Tom. 31). 17-21.

Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932).

Kép: wiki, flickr

A bejegyzés trackback címe:

https://napitaptudas.blog.hu/api/trackback/id/tr1714600202

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnightcoder2 2019.02.04. 12:20:27

Az hagyján. De ha jól tudom, az akkori dokik a higanyt adtak a betegeknek hashajtónak. De az antibiotikumok elõtt mintha a szifiliszt is valami nehézfémmel kezelték volna. A régi táplálkozástudomány/orvoslás mai szemmel elég hátborzongató dolog. Persze, 300 év múlva jó eséllyel ugyanígy látják majd az akkori emberek a mai helyzetet is.

Ződ2000 · http://egzostive.com 2019.02.04. 12:36:22

Remek kis poszt, mintha a sógoréknál lett is volna valami komoly botrány pár évtizede is, csak ők valami mással (fagyálló?) édesítettek.

Elég durva botrány lett belőle, jó hogy ezek manapság már gyors(abb)an kiderülnek...

i.a.p. · http://napitaptudas.blog.hu/ 2019.02.06. 15:31:45

@midnightcoder2: Igen, a higany igazi mindenes gyógyszer volt még a 19. században - szegény Abraham Lincoln is tudna erről mesélni. Szifiliszre is alkalmazták a higany-terápiát.

serteperte74 2019.02.12. 07:45:40

@midnightcoder2: Talán a Salvarsanra gondol.Az arzéntartalmú volt, viszont hatékonynak bizonyult a szifilisz ellen.

serteperte74 2019.02.12. 07:57:44

@Ződ2000: Az osztrákok valóban etilénglikollal édesítettek 1985-ben, de az alkoholhamisítást a csehek maxolták ki 2012-ben, amikor vodkát gyártottak ablakmosófolyadékból, Alsóhangon 36 halálos áldozata volt a projektnek, de lehet hogy több, én addig követtem..

Kövesd a táptudatokat Facebookon!

A csapat

 

Papp Andrea
szerző, gasztrobiológus

Kedvenc alapanyag: gombák
Kedvenc étel: anyukám lebbencslevese

 

_____________________________________

Nagy-Lackó Balázs
régész, néprajzkutató

A táplálkozástörténeti témák és a népi táplálkozással kapcsolatos cikkek felelőse.

Kedvenc alapanyag: articsóka
Kedvenc étel: az otthoni vasárnapi tyúkhúsleves

 

_____________________________________

 Zsignár Attila
lektor, szerkesztő

Első osztályú troll távoltartó és ötletelő társ.

Kedvenc alapanyag: csicseriborsó
Kedvenc étel: görög saláta

_____________________________________

 Papp András
lektor, szerkesztő 

Első osztályú troll távoltartó és ötletelő társ. 

Kedvenc alapanyag: az általam gyűjtött gombák
Kedvenc étel: kapros-tejfölös zöldbableves kolbásszal

http://napitaptudas.blog.hu/