Ezért ne csak a sovány húsokat válaszd!

food-241039_1920.jpg

Csak sovány húsokat enni nem fenntartható. Akkor miért ajánlják inkább ezek fogyasztását? Hogyan vezet ez a trend túltermeléshez? Belegondoltál már, mi történik az állatok zsírosabb részivel?

Csirkemell, pulykamell, setréskaraj, sertéscomb. Sokaknak ezek a tőkehúsok ugranak be elsőnek, ha “egészséges” terméket szeretnének választani. Ezeket ajánlja számos szakértő is. Akkor most ne együk meg a csirkebőrt, felejtsük el a csülköt és a dagadót?

Megkérdeztem Gundel Jánost, a BGE Vendéglátás Tanszékének professor emeritusát, aki évtizedeken óta foglalkozik állat takarmányozással, humán táplálkozással, és az Állattenyésztés és Takarmányozás folyóirat egykori főszerkesztője volt, hogy fejtse ki véleményét a témában. Megerősítette feltevésemet, miszerint a fogyasztók inkább a sovány húsféléket választják. Holott nem a zsír hizlal, hanem az aránytalanság. Kifejtette, hogy maga a zsír viszi az ízanyagokat, az erősen zsíros részeket (például csülökbőr) nem feltétlen kell megenni, de főzni célszerű vele az ízek miatt. Ő maga például, amikor csülökpörköltet készít, a bőrt a végén kiveszi, felszeleteli és külön feltálalja. A zsírt kanállal leszedi a kész ételről, és ezt is külön tálalja. Így aki akar, fogyaszthat belőle, a maradékot később fel lehet használni.

Zsíros hús: jajj nekünk?

A zsírosabb húsrészeket és az állatok zsírját a magas energia és telített zsírsav-tartalmuk miatt ajánlják kerülni. Most tekintsünk el az energiától, mert azzal könnyű sakkozni mint fentebb is láttuk. Fókuszáljunk egy másik kihívásra: a telített zsírsavakra. 

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2017-es ajánlása szerint a telített zsírsav fogyasztásnak a lehető legalacsonyabbnak kell lennie. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már határértéket is megad, a napi energiabevitel legfeljebb 10 százalékát javasolják telített zsírsavakból fedezni. Ezt azzal indokolják, hogy kellő tudományos bizonyíték van arra, hogy a telített zsírsavakban gazdag élelmiszerek fogyasztása megemeli az LDL-koleszterin szállító egység (“rossz” koleszterin néven híresült el) szintjét a vérben. Továbbá, a telített zsírsavak nagyobb részének omega-6 zsírsavakkal történő helyettesítése az étrendben, csökkentette a szív- és érrendszeri panaszok megjelenését. Ez azért is érdekes, mert egyesek épp az omega-6 zsírsavakat vádolják a problémák megjelenéséért… Nem lennék meglepve, ha ezek az ajánlások az idő múlásával, és a táplálkozástudomány fejlődésével megváltoznának. 

Szerencsére akadnak szkeptikus tudósok is, akik szintén megkérdőjelezik a jelenlegi ajánlásokat és tovább kutakodnak a témában. Tavaly, 2018-ban jelent meg a témában egy tanulmány az egyik igen komoly tudományos folyóiratban, a The BMJ-ben. Ebben már árnyalják is a dolgot. Az addig fellelhető tudományos bizonyítékok többsége szerintük is alátámasztja, hogy a telített zsírsavak telítetlen zsírsavakkal történő helyettesítése csökkentheti a szív- és érrendszeri problémák megjelenését, de ez már nem igaz akkor, ha a telített zsírsavakat szénhidrátokra cseréljük le.  Ahogy a szerzők írják: “az ördög a részletekben rejlik”, nem gondolják, hogy egy konkrét tápanyagra kell fókuszálni, inkább a teljes étrendre és az életmódra összefüggéseiben. 

2015-ben pedig a Cochrane Database of Systematic Reviews-ban jelent meg egy ide vágó meta-analízis. Azaz fogták az addigi értelmes kutatást a témában, és ezeket összegezték. Ez 15 kutatást jelentett, amelyekben összesen csaknem 60000 embert vizsgáltak két éven keresztül. Minden kutatásban két csoportra osztották az embereket. Az egyik csoportnak nem változtattak az étrendjén, a másik csoportban viszont csökkentették a telített zsírsavak elfogyasztott mennyiségét. Elsősorban azt nézték hányan halnak meg, ebből hányan szív- és érrendszeri betegségben, illetve általában hányszor fordul elő szív- és érrendszeri panasz az egyes csoportokban. A tudósok arra jutottak, habár kicsi, de fontos hatása van a szív- és érrendszerre annak, ha csökkentjük a telített zsírsavak fogyasztását. Viszont megjegyzik, hogy erre is mérsékelt erősségű bizonyíték áll rendelkezésre (“moderate‐quality evidence”). Ez azt jelenti, hogy erős a valószínűsége annak, hogy újabb kutatások még finomítani fogják a képet. Annak is megvan a valószínűsége, hogy megcáfolódik az, amit korábban gondoltunk.

Telített zsírsavak növényekben

Tévhit azonban az, hogy telített zsírsav, csak állati eredetű táplálékokban van. A manapság nagyon népszerű pörkölt keshudió 100 grammjában például 9,1 gramm telített zsírsav található. Ugyanennyi nyers sertés hasaaljában kicsivel több mint kétszer ennyi, 19,3 gramm. A húsfélék általában valóban több telített zsírsavat tartalmaznak a növényiekhez képest, de olajos magvakban azért viszonylag sok elő tud fordulni belőlük. 

3.png

A keshu dióban is van telített zsírsav, még ha nagyjából csak fele annyi is, mint a sertés hasaaljában. 

Ha leváltjuk a zsírt margarinra, akkor sem szabadulunk meg teljesen tőlük. Utánanéztem egy népszerű bevásárlólánc weboldalán mennyi a telített zsírsav tartalma az egyik népszerű sütőmargarinnak és a sertészsírnak. A népszerű margarin 33 százaléka, míg az átlag sertészsírnak 39 százaléka telített zsírsav. Tovább böngészve a margarinok között, a kenőmargarinoknál elég alacsony telített zsírsav tartalmúak is akadtak, főleg a light kategóriában. Azok a margarinok tartalmaznak több telített zsírsavat, amelyekben sok a pálmaolaj. A pálmaolaj ugyanis igazi telített zsírsav aranybánya. Ez olyan szempontból kedvező az élelmiszeripar számára, hogy a pálmaolaj a sok telített zsírsav miatt szobahőmérsékleten kemény halmazállapotú. Így nem kell a szobahőn folyékony telítetlen zsírsavakban gazdagabb olajokat hidrogénezni, hogy azok is megszilárduljanak. A hidrogénezés során ugyanis gyakran keletkeznek transz-zsírsavak, amelyeket szintén nem célszerű túlzásba vinni. A pálmaolaj ezek miatt az előnyös tulajdonságai miatt is terjedt el olyan nagy mértékben az élelmiszeriparban.

A főzőzsiradékoknál maradva, nem járunk jobban telített zsírok tekintetében, ha kókuszolajjal főzünk mondjuk sertészsír helyett. A kókuszolaj telis-tele van telített zsírsavakkal. Tehát ha az egészség nevében kihagyjuk a szalonnát a tepsis burgonyából, és helyette kókuszszírt használunk, nem leszünk semmivel előrébb, sőt!

kokuszzsir.png

Lényeg a lényeg: a telített zsírokat szinte lehetetlen teljesen kizárni, és nem kell sertés oldalast enni tokaszalonnával, hogy bőven sokat fogyasszunk belőlük. 

Mennyi az annyi?

Tegyük fel, megesszük a csirke bőrét. Nem fogunk belehalni. És ettől még szívinfarktusban sem fogunk elhalálozni, ha csak nem ezt esszük éjjel-nappal. Egy adag (körülbelül 5 dkg) nyers csirkebőr nagyjából 4 gramm telített zsírsavat tartalmaz. Ez a napi energiamennyiség megközelítőleg 2 százalékát teszi ki. Mint korábban említettem, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a napi energiabevitel maximum 10 százalékát ajánlja telített zsírsavakból fedezni.

Ugyanezen az elv mentén, egy adagnyi nyers oldalas (20 dekagramm) hússal és zsírral együtt is alatta van a limitnek. Telített zsírsav tartalma a napi energiabevitel 6,5 százalékát fedezi.

Nincs most lehetőség mindent számba venni, de talán ez a két példa is elég ahhoz, hogy belássuk: a mértéken van a hangsúly.

5 dolog amire jó, ha figyelsz!

Természetesen a napi mennyiséghez az elfogyasztott összes étel hozzájárul. Éppen ezért érdemes résen lenni, ha zsírosabb húsrészeket fogyasztunk. Amire jó, ha figyelsz:

1. Lehetőleg ne fogyassz aznap zsíros tejterméket (például sajtot), mert ezekben is sok a telített zsírsav és energiában is gazdagok.

2. Aznap nyugodtan hanyagolhatod a felvágottakat, kolbászt, szalonnát, szintén a fenti okok miatt.

3. Ezeken a napokon, inkább ne fogyassz kókusz- vagy pálmaolajjal készült termékeket, magas telített zsírsav tartalmú margarinokat. A vajat is mellőzheted.

4. Egyél sok zöldséget, hüvelyest, teljes kiőrlésű gabonát, savanyúságot mellé. Ezekben sok az élelmi rost, amelyek csökkentik többek között a zsírok felszívódását.

5. Zsírosabb húsok sütéséhez nincs mindig szükség plusz zsiradékra, hiszen megsülnek saját zsírjukban is. Kísérletezz, hogy tudod a rendelkezésedre álló konyhatechnológiával plusz zsiradék nélkül megsütni őket!

korean-food-3908819_1920.jpg

A koreai, és számos távol-keleti országban a zsíros, bőrős húsrészek szerves részei a gasztronómiának, ám ezekhez mindig sok zöldséget tálalnak fel.

Környezetvédelmi szempontok

Most, hogy a saját egészségünk iránti aggodalmakat letisztáztuk, beszéljünk kicsit a környezetvédelemről. Azt gyakorlatilag tényként kezelhetjük, hogy az állattenyésztést meg kell reformálni, mert ilyen mértékben és minőségben komoly negatív hatásai vannak a környezetünkre.

Mivel a húsfogyasztók nagyobb része a színhúsokat részesíti előnyben, ezekből többet kell előállítanunk. 

Vegyük példának az elefántcsontot. Az elefántokat sajnos a mai napig vadásszák az agyaruk miatt. Az agyar kifejezetten értékes, ám az állat többi része már nem számít akkora luxusnak. Egy csomó elefántot megölnek az agyar miatt. Míg, ha az állat egész része legalább ugyanolyan értékes lenne, egy elefánt leölése sokkal több ember szükségletét ki tudná elégíteni, azaz végeredményben kevesebb állatot kellene megölni. (Nyilván ezzel nem azt akarom mondani, hogy bármennyi elefántot is meg kellene ölni, félreértés ne essék.) A húspiacon az elefántagyar a csirkemell, sertéskaraj, bélszín és társaik.

Hogy szemléletesebb legyen, miről beszélek, az alábbi ábrán zölddel jelöltem azokat a részeket egy disznón, ahol azok a részek találhatóak, amelyeket előszeretettel vásárolunk. 

14596755889_5921433926_b.jpg

Amikor a húsállat még jóval nagyobb értéknek számított, mert kevesebb volt belőlük, sokkal nagyobb részét fogyasztották el az állatnak. Ide akar visszatérni a manapság szerencsére egyre népszerűbb “nose to tail”, azaz “orrától farkáig” mozgalom, amelyet növényekre is lehet értelmezni. Bővebb infókért ajánlom a Felelős Gasztrohős cikkét a témában (LINK).

A csirkemell és a sertéscomb nem a fán terem, hanem egy egész élőlényt fel kell hozzá nevelni, amelynek a többi részére nincs akkora kereslet. A kevésbé népszerű részekből készül húskészítmények, állateledelek nagy része. Egy felvágottban már nem kell szembesüljünk a mócsingos, inas, zsírcsomókkal díszített húsfoszlányokkal. A válogatósabb fogyasztó nyugodtabb szívvel megeszi ezeket a részeket szép rózsaszín, homogén, szeletelhető formában. A feldolgozott húsárukból (felvágott, kolbász, virsli, húskrém és társai) nem célszerű túl sokat fogyasztani, mivel komoly bizonyítékok utalnak arra, hogy mértéktelen fogyasztásuk növeli a vastag és végbélrák kockázatát. Viszont ne felejtsük, ismét nem magukkal a termékekkel van a probléma, hanem a mennyiségükkel. Abba is érdemes belegondolni, hogy az állateledelek előállítása mekkora erőforrásokat igényel, és mennyi károsanyag-kibocsátással jár. Amíg ezek nem voltak, addig a maradékot, lenyesett részeket adtuk oda az ebeknek. Erről a témáról hosszasan el lehetne még írogatni, de talán ez elég volt gondolatébresztőnek, és az olvasó maga is elelmélkedik azon, ami jelenleg történik.

Végezetül, nagyon úgy fest, inkább tőkehús formájában kellene állatokat együnk, és mérsékelten ipari húskészítmény formájában. Az élelmiszertermelés mérséklése és a pazarlás csökkentése miatt is inkább együk meg a csirke bőrét, ne vagdossuk le azt a zsíros részt a karaj széléről, bátran vegyük meg (azt az egyébként pofon egyszerűen elkészíthető) sertésoldalast, dagadót stb. Vagy ahogy Borbás Marcsi is magyarázta nekem egy forgatás során: vegyünk bátran egész csirkét, daraboljuk fel, és hűtsük/fagyasszuk le az egyes részeket.  Amihez meg már tényleg nem fűlik a fogunk, azt valószínű meg tudja enni a cicánk, kutyánk, ha van.

logo_kovet.png

Források:

 

Atkins D, Best D, Briss PA, et al. Grading quality of evidence and strength of recommendations. BMJ. 2004;328(7454):1490. LINK 

EFSA (2017): Dietary Reference Values for nutrients Summary report LINK

Forouhi Nita G, Krauss Ronald M, Taubes Gary, Willett Walter. Dietary fat and cardiometabolic health: evidence, controversies, and consensus for guidance BMJ 2018; 361 :k2139 LINK

Hooper  L, Martin  N, Abdelhamid  A, Davey Smith G. Reduction in saturated fat intake for cardiovascular disease. Cochrane Database of Systematic Reviews 2015, Issue 6. Art. No.: CD011737. LINK

Tápanyagadatok: USDA adatbázis LINK

WHO (2018): Healthy Diet LINK

A bejegyzés trackback címe:

https://napitaptudas.blog.hu/api/trackback/id/tr3514975124

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fordulo_bogyo 2019.07.30. 13:02:56

Nagyon jo cikk, gratulalok.
Erdekes a ketfele (kornyzetvedelmi es egeszsegugyi) megkozelites.

Egy aporosag:
"A népszerű margarin 33 százaléka, míg az átlag sertészsírnak 39 százaléka telített zsírsav." - ha jol gondolom, itt almat a kortevel hasonlitasz ossze... :-)
A margarinnak egy resze (10-39%-a) viz, a sertesszir meg 100%-ban zsir.

Amugy a margarinnak epp az a lenyege, hogy a telitetlen (es ezert konnyebben avasodo) novenyi zsirsavakat hidrogenzessel telitik, telitette teszik.
Ha ranezel: sok telitetlen zsirsav - folyik, tobb telitett zsirsav - szilard allagu szobahon.

A kornyezetvedelmi szemponthoz egy hozzaszolas: nem csak a zsiros husok, hanem a belsosegek fogyasztasa is idetartozik (ver, maj, tudo, agyvelo, vese, bel). Felenk, az USA-ban ezeket csak az "etnikumok" es egyes friss bevandorlok fogyasztjak, a populacio tobbsege undorral elfordul toluk. :-(

midnight coder 2019.07.31. 07:23:26

A tudomány ott kezdõdik, hogy megmondom hogy a PI elsõ három számjegye 3.14. És nem azt mondom, hogy ma 4, de holnap tovább fejlõdik a matematika és akkor majd 9 lesz, vagy 25, esetleg -3. És csak akkor kürtölöm a világba ha tudom mennyi a PI értéke és fõleg adok ki ajánlásokat a felhasználására, ha tényleg tudom hogy mennyi.

Emmett Brown 2019.07.31. 08:26:49

@midnight coder: tehát a Fermat sejtés nem volt tudomány 300+ éven át, illetve az általános relativitáselmélet 100 éven át?

Ha az emberek homogénebbek lennének, és lehetne velük minden etikai baszkodás nélkül kísérletezni, akkor igencsak valószínű, hogy a táplálkozástudomány sokkal egzaktabb lenne.

Kivlov 2019.07.31. 08:55:20

Finnyáskodás a jóléttel jött. Régen örültek, ha volt mit enni, ha mást nem akkor disznózsírt is.
Most meg válogat mindenki, ha kell, ha nem, meg hisztizik, hogy rosszul főznek a gyereknek a menzán. vicc.

n3spr3ss0 2019.07.31. 09:02:24

A száraz húsnak se íze, se bűze, a szaftos húsnál nincs jobb.

chrisred 2019.07.31. 09:13:56

@Kivlov: Ja, meg a vezetékes víz, az áram meg a gázfűtés, csupa felesleges luxus. Amikor mindenki kijárhatna a folyóra vízért, az erdőbe fáért és sötétedéskor lefeküdhetne aludni.

_B_ 2019.07.31. 09:44:59

Aki evett már ilyen "szörnyűségeket", az tudja, hogy mindig az állat zsírosabb részei a finomabbak.
Ráadásul sütéshez nem kell beáztatni olajjal vagy beledobni olajba, mert megoldja magának :)

Az apokalipszis lovasa 2019.07.31. 09:51:19

@midnight coder: Általában egyetértek a hozzászólásaiddal, de ez most szükségtelenül támadó. Hadd világítsam meg:

Voltak akik azt hitték, hogy lapos a Föld.
Később azt is hitték, hogy a Föld gömbölyű.

Mindkét csoport tévedett, a Föld ugyanis geoid alakú.

De azért mégsem _ugyanannyira_ tévedtek a fenti csoportok :D

Szóval igen, van olyan helyzet, ahol "finomodik" a tudás, de ez nem azt jelenti, hogy ameddig nem 100.0000%-ban pontos, addig irreleváns hülyeség lehet csak.

Kivlov 2019.07.31. 09:59:34

@chrisred:
pontosan. Ha már környezetvédelem...

Nancsibacsi 2019.07.31. 11:15:57

@Emmett Brown: A Fermat sejtés - nevéből fakadóan - nem volt tétel, így nem lehetett rá semmit se alapozni 300+ éven át.
A matematikán kívül nincs egzakt tudományág: mindegyiket - a fizikát is - időnként átírják: lásd általános relativitás elmélet. Ám míg a fizika azért "nagyjából igaz" marad (az alma Newton óta ugyanúgy leesik - realitivtás elmélet ide vagy oda), addig más tudományágaknál - pl. táplálkozástudomány - a megrendelő mondja meg, hogy mi legyen a törvény, és az pár évente változik. Éppen ezért ezt normális ember nem is nevezi tudománynak, mert nem az. Norbit cseppet se szeretem, de azért amikor azt mondta, hogy 10 millió forintért bármelyik magyar dietetikus azt nyilatkozik, amit a megrendelő kér, akkor maximum az összegben tévedett, meg abban hogy ez nem csak a magyar kutatókra igaz.

Nancsibacsi 2019.07.31. 11:23:26

@chrisred: Na igen, de nézd meg: ha azok az emberek megérték a felnőttkort, nemigen érintették őket a "civilizációs betegségek". Hiába ettek disznózsírt is, ha egyszer egy 10 fős családnak volt 1 egész évre 1 db 120 kilós disznó - cakk-pakk.
Fizikai munka, kevés állai eredetű termék, sok szezonális zöldség/gyümölcs - nem rossz ez ha egészségről van szó.

chrisred 2019.07.31. 11:57:24

@Nancsibacsi: Nem érték meg azt a kort, hogy érintsék őket a civilizációs betegségek.

laci_52 2019.07.31. 14:29:07

@n3spr3ss0: Igazad van, ezért pörköltnek inkább lapockát veszek comb helyett, sütni pedig a tarja az igazi. Nálunk évek óta húsvétra is a füstölt sonka helyett a tarja a menő.

A közelben levő kifőzdében a csülökpörkölt a kedvencem...

midnightcoder2 2019.07.31. 15:17:18

@Az apokalipszis lovasa: Azért amit a táplálkozástudomány összehozott az utóbbi 30 évben, az elég messze van az ezer százalékos pontosságtól.

midnightcoder2 2019.07.31. 15:19:42

@Emmett Brown: "Ha az emberek homogénebbek lennének, és lehetne velük minden etikai baszkodás nélkül kísérletezni, akkor igencsak valószínű, hogy a táplálkozástudomány sokkal egzaktabb lenne."

Vagy ha legalább megpróbálnák figyelembe venni a különbségeket. Illetve szerintem az etikai baszakodás is leginkább azért van túltolva, hogy ne nagyon zavarja holmi konkurencia nagy gyógyszergyárak köreit.

Oppala 2019.09.16. 13:02:56

Semmilyen állati élelmiszerre sincs szükségünk. "Az Ausztrál Dietetikusok Szövetsége, a Kanadai Dietetikusok Szövetsége, a Physicians Comittee for Responsible Medicine, a Brit Dietetikusok Szövetsége, és a több, mint százezer dietetikust számláló Academy of Nutrition and Dietetics is azon az állásponton van, hogy a megfelelően összeállított növényi étrend minden életkorban (beleértve a gyerekkort és az idősebb kort is) és állapotban (beleértve a szoptatás és terhesség időszakát is) teljes körű és kielégítő az ember számára. A Pécsi Tudományegyetem Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézete pedig az Orvosi Hetilapban közölt egy tanulmányt a növényi étrend előnyeiről, ami szintén ezt támasztotta alá. Sőt, ők a cikkben a növényi étrendet olyan bizonyos tipikus mai népbetegségek kezeléséhez és megelőzéséhez is megfelelő módnak tartották, mint az elhízás, a szív-érrendszeri és tumoros megbetegedések, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a csontritkulás. Ugyanezt támasztotta alá többek között a fenti szervezetek mellett a Harvard Health Publication két kutatása, a John Hopkins Közegészségtudományi Iskola, az American Journal of Clinical Nutrition és a JAMA International Medicine is egy tanulmányában. Továbbá ne feledkezzünk meg arról, hogy már a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet is közzétette az állásfoglalását a vörös és feldolgozott húsok karcinogén hatásairól." www.cruelty-free-beauty.hu/l/miert-legyel-vegan/

Kövesd a táptudatokat Facebookon!

A csapat

 

Papp Andrea
szerző, gasztrobiológus

Kedvenc alapanyag: gombák
Kedvenc étel: anyukám lebbencslevese

 

_____________________________________

Nagy-Lackó Balázs
régész, néprajzkutató

A táplálkozástörténeti témák és a népi táplálkozással kapcsolatos cikkek felelőse.

Kedvenc alapanyag: articsóka
Kedvenc étel: az otthoni vasárnapi tyúkhúsleves

 

_____________________________________

 Zsignár Attila
lektor, szerkesztő

Első osztályú troll távoltartó és ötletelő társ.

Kedvenc alapanyag: csicseriborsó
Kedvenc étel: görög saláta

_____________________________________

 Papp András
lektor, szerkesztő 

Első osztályú troll távoltartó és ötletelő társ. 

Kedvenc alapanyag: az általam gyűjtött gombák
Kedvenc étel: kapros-tejfölös zöldbableves kolbásszal

Címkék

#health2018 (1) adalékanyag (4) állattenyésztés (1) allergia (1) bélflóra (3) bio (2) biológia (19) cékla (1) coca-cola (1) csíra (1) csíráztatás (2) cukor (23) diéta (1) E-szám (1) édesítők (9) egészség (49) élelmiszerbiztonság (2) elhízás (1) érdekes (80) eritrit (2) ételek (14) étrend (2) evolúció (1) extrém diéta (12) extrém gyümölcsök (1) fahéj (1) fehérje (9) fehérjés-zsíros (23) fehér kenyér (2) fenntarthatóság (19) fogápolás (1) fogorvos (2) folyadékbevitel (1) főzés (1) gabona (2) gasztronómia (10) glikémiás index (5) glikogén (2) glükóz (4) glutén (4) gomba (1) gombatoxin (1) health2018 (1) hormonok (1) hús (6) interjú (2) kalcium (1) kalória (4) keményítő (3) kihívás (2) kókuszolaj (2) koleszterin (5) kutatás (1) laktóz (2) leptin (1) leptinrezisztencia (1) low-carb (1) magyar (2) Marics Balázs (1) méregtelenítés (1) mese (1) mezőgazdaság (1) napraforgóolaj (1) növényi alapú (1) nyílt levél (1) omega-3 (5) oxálsav (1) paleo (9) pálmaolaj (1) pH (1) rák (2) recept (1) régészet (4) spenót (1) spórolás (1) sport (1) sportolók (1) sporttáplálkozás (1) szénhidrát (14) takarmánytermesztés (1) találós kérdés (1) táplálkozástudomány (1) tej (5) telítetlen zsírsav (1) telített zsírsav (2) teszt (6) történelem (8) vega (1) vegán (1) vegetáriánus (1) vendéglátás (2) vendégposzt (1) vesekő (1) vita (1) vitamin (11) vizelet (1) xilit (3) zöldség (1) zöldség-gyümölcs (17) zsír (6) zsír/olaj (6) Címkefelhő
http://napitaptudas.blog.hu/