Mekkora területet foglal el a takarmánytermesztés?

ireland-1985088_960_720.jpg

Valóban óriási területet vesz igénybe az állattartás? Nagyobb területen termelünk takarmányt mint élelmiszernövényt?

Több helyen lehet olvasni, hogy a  föld lakható területének felét mezőgazdaságra használjuk, és ezen belül is az állattenyésztés körülbelül 77 százalékot foglal el. Ezek a számok azonban kicsit csalókák így elsőre. Már mások is pedzegették, hogy a földterületek óriási része elsősorban legeltetésre alkalmas. Most utánajárunk, hogy is van ez.

Az alábbiakban az Oxfordi Egyetem egy kutatócsoportja által üzemeltetett tudományos kiadó, az Our World in Data térképe látható. A képen a FAO 2015-ös statisztikái alapján, absztrakt módon szemléltetik, hogy mi mekkora földterületet foglal el. 

world-map-by-land-use-01.png

 (Livestock=állattenyésztés, Glaciers=jégmzők, Barren land=meddő terület, Freshwater=édesvíz, Cropland= szántóföld, jelen esetben csak az élelmiszer- és iparnövényeké, Shrub=cserjés, Forests= erdők, Build-up area: beépített terület)

Mint láthatjuk, a teljes földterület 7 százalékán termesztenek élelmiszer- és iparnövényeket, és 27 százalék hasznosítható állattenyésztésre. (Érdekes egyébként, hogy egy Líbia nagyságú terület van beépítve (épületek, utak stb.), és egy Mongólia méretű területen van édesvíz. Ez mindkettő nagyjából 1-1 százaléknyi földterületet tesz ki.) 

Ha nem számoljuk a jégmezőket és a meddő területeket (sivatag, sóssivatag, szikla), akkor valóban elmondható, hogy a lakható földterületek fele hasznosítható mezőgazdaságra, és ebből 77 százalék az, amit hasznosítunk vagy hasznosíthatnánk állattenyésztésre. 

Kicsit csalóka az a kijelentés, hogy a mezőgazdasági területek 77 százalékát az állattenyésztés foglalja el, ugyanis a mezőgazdasági területekbe beleszámolják a föld majdnem összes füves területét is (a parkokat, udvarokat azért nem). Azaz, olyan területeket, amelyek legeltetésre, kaszálásra alkalmasak, de nem szükségszerűen vannak ott tenyészállatok. A földterületek 60 százaléka egyébként csak ezekre a tevékenységekre alkalmasak. 

Jogos a kérdés, hogy mekkora területen termesztünk takarmányt az állatoknak. A FAO adatai alapján a szántóföldi területek 33 százalékán zajlik kifejezetten takarmánytermesztés. 

Az úgynevezett intenzíven művelt legelőterületeken (bár nem hagyományos szántóföldi művelés zajlik) a talajt gyakran trágyázzák és magkeverékeket is szórnak rá. Technikailag ez is takarmány-termesztésnek minősül, ám ezek a területek elenyésző méretűek a többi legelőterülethez képest. Leginkább az EU-ban, Észak-Amerikában, Japánban és Dél-Koreában lehet velük találkozni. 

Azt is érdemes észben tartani, hogy az élelmiszer- és iparnövény-termesztésben melléktermékként keletkező növényi részek egy hányadát is felhasználjuk takarmányozásra. Ennek mértékére megfelelő adatok híján most nem térnék ki.

A fentieket figyelembe véve átdolgoztam az Our World in Data térképét, és az állattenyésztésre alkalmas területeken bejelöltem, hogy mekkora az a rész, amit a szántóföldi takarmánytermesztés vesz igénybe. (Azaz ekkora területen termesztenek takarmánykukoricát, búzát, szóját, lucernát stb.)

dia17.PNG

Amint látható, ez a bolygó földterületeinek 3 százaléka, közel fele akkora terület, mint amit az élelmiszer- és iparnövény termesztés igénybe vesz. Ha csak a mezőgazdasági területeket nézzünk, ezeknek pedig körülbelül 9 százalékán zajlik szántóföldi takarmánytermesztés. Ha nem termesztenénk takarmányt, a szántóföldi területek közel egyharmadát nyernénk vissza. Azaz, nem kontinensnyi területeket, mint azt sokszor sugallják egyes húsfogyasztás ellenes mozgalmak. (Az iparnövénytermesztés egyébként a szántóföldi növénytermesztés területeinek csupán körülbelül 2 százalékát foglalja el.)

A füves területeketeknél például ilyen vidékekre kell gondolni:

hortobagy-4292392_960_720.jpg

Büszkeségünk, a Hortobányi Nemzeti Park pusztasága.

pexels-photo-1069724.jpeg

Az usa hatalmas préri vidékei, ahol a cow boyok élnek. :)

landscape-wilderness-mountain-meadow-valley-mountain-range-570468-pxhere_com.jpg

Alpesi legelők.

1024px-cumulus_clouds_over_yellow_prairie2.jpg

Sztyepp vidékek Eurázsiában.

2948124_d53df0c3.jpgSzántőföldek végleges vagy időszakos megszüntetése után kialakult rétek, legelők.

Akkor most tenyésszünk csak kérődzőket, és álljunk rá a legeltetésre? Ez nem jó ötlet, a legeltetést is túl lehet tolni, ami sajnos jelenleg is megtörténik egyes helyeken.

Ami igen problémás, az az, hogy sokszor erdőségeket irtanak ki, hogy újabb legelőterületeket nyerjenek a gazdák. Elég csak a nemrég kirobbant Amazonassal kapcsolatos botrányra gondolni. Sok helyen a kaszálás és legeltetés épphogy szerves része a természetes ökoszisztéma fenntartásának. Azért azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ha egyes területeken nem legeltetnének, akkor cserjések és erdőségek is kialakulhatnának, illetve vannak olyan részek is amelyek túl vannak legeltetve. 

israel_egypt_border.jpg

Izrael (jobbra) és Egyiptom (balra) határa. Az egyiptomi vidék túllegeltetett. 

Érdemes lenne megoldani, hogy inkább azokon a területeken legeltessenek, ahol eleve csak erre alkalmas a terület. (Azt gondolom, ez már valahol politikai és gazdasági kérdés…) Illetve annyi állatot eresszenek ki a pusztára, amennyi nem legeli meddő földdé a környéket. 

Akit érdekel, az alábbi térkép szemlélteti, hogy milyen arányban találhatóak állandó rétek és legelők. A szín annál erősebb, minél nagyobb százaléka állandó rét vagy legelő az adott területnek.

share-of-land-area-used-for-permanent-meadows-and-pastures.pngAz állandó rétek és legelők megoszlása 2014-ben.

Természetesen az állattenyésztés hatását nem csak a földhasználat határozza meg. A vízhasználat, a gyógyszerhasználat, a károsanyag kibocsátás mind-mind fontos tényezők. Érdekes például, hogy a legeltetéses és vegyes állattartásban jelentősen több metánt bocsátanak ki a kérődző állatok, mint az ipariban. Szerencsére nemrég cikkeztek arról, hogy a tehenek metánkibocsátása jelentősen csökken, ha egy bizonyos algát megetetnek velük, szóval ezzel a problémával lehet tudunk majd mit kezdeni. 

Mindent összevetve téves az a kép, hogy irdatlan mennyiségű földterületet foglalna el a takarmánytermesztés. Nyilván ettől még továbbra is azon kell munkálkodjunk, hogy kevesebb állatot és normálisabb körülmények között tenyésszünk. A túllegeltetés, valamint az újabb legelőterületek szerzése erdőírtással pedig nagyon nem oké. Ott, annyi és olyan élelmiszert kellene termelni, ami az adott környezetnek a legoptimálisabb.

Figyelem! A földterület használatról csak nagyon nagy becslésekkel tudunk mondani dolgokat, továbbá az egyes területtípusok között átfedés és átmenet is megfigyelhető. Ettől függetlenül a cikkben a lehető legkomolyabb statisztikák szerepelnek. A posztban vannak olyan képek, ahol országok és kontinensek területein keresztül van bemutatva, hogy mi mekkora területet foglal el. Jó kérdés, hogy a domborzati viszonyokat figyelembe veszik-e országok- és kontinensek területének meghatározásakor. A Földrajz Magazin szerzőjétől, Arday Istvántól megtudtam, hogy nem.

Köszönöm szépen a Védegylet munkatársának, Réthy Katalin agroökológusnak a segítségét a poszt megírásához.

 

Források:

FAO (2012) Livestock and Landscapes LINK

Our World In Data: Yields and Land Use in Agriculture LINK

Steinfeld, Henning & Gerber, Pierre J. & Wassenaar, Tom & Castel, Vincent & Rosales, Mauricio & De haan, Cornelis. (2006). Livestock's Long Shadow: Environmental Issues and Options. FAO LINK

WWF (2016) Living Planet Report LINK

A bejegyzés trackback címe:

https://napitaptudas.blog.hu/api/trackback/id/tr1015012848

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Oppala 2019.09.11. 21:13:17

A művelt terület 77%-át az állatok etetésére használjuk, de ők csak az elfogyasztott kalória 17%-át adják cserébe. ourworldindata.org/agricultural-land-by-global-diets

Medgar 2019.09.12. 14:04:53

@Oppala: Legközelebb olvasd el a posztot mielőtt kommentelnél.

Miss Large 2019.09.12. 14:09:05

Kimaradt az y betű a „tényleg"-ből.

Oppala 2019.09.12. 14:55:24

@Medgar: Megtörtént, azért kellett kijavítanom.

qwertzu 2019.09.12. 14:55:38

@Medgar: Ez mondjuk tényleg elég idegesítő.

@Oppala: Tényleg sikerült a cikket ignorálva benyögnöd hülyeségeket?
Mit csinálnál az alpesi legelőkkel, ha nem marhát/birkát/kecskét legeltetsz?

Boar. 2019.09.12. 15:29:30

@Oppala: A greenpeace mint mértékadó forrás...na elmész az anyádba...
Olvasd el a posztot, többször is, hátha úgy átjön belőle valami.
Tudod barom, a legelőterületek fenntartásához kellenek állatok is. Amíg nem az ember legeltetett ott, addig voltak a vadon élő állatok.
A mezőgazdasági művelés alá vont területeken pedig egyre több energia célú növénytermesztés folyik.
Nézd meg ezt a táblázatot, második oldal:
www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/vet/vet1806.pdf
Persze lehet játszani...például olyat, hogy az összes kukoricát takarmánynak soroljuk be, noha a 6-9 millió tonna közötti éves termésből 3 milliót felvásárolnak a bioetanol-izocukor-szeszgyárak. Ennek a mennyiségnek csak a töredéke, a maghéj kerül takarmányba. Ugyanez a játék mehet tovább a többi, vegyesfelhasználású növénnyel is de a vegán faszkalapoknak ez sem elég, az idén még nyolcvan, jövőre már nyilván kilencven százalék lesz aztán lassan megszívják mert elfogynak a hazudható százalékok.
Ez ugyanakkora kamu mint amikor benyögik, hogy egy kg marhahús előállításához 15000 liter víz kell. Persze, az a hülye tehén lebontja a vizet... A víz visszakerül a körforgásba nem vész el de milyen jól hangzik, hogy 15000 liter...

qwertzu 2019.09.12. 15:31:17

@Boar.: Amúgy azért 15000 liter, mert beleszámolják a legelőterületre lehullot összes csapadékot.

Boar. 2019.09.12. 15:39:44

@qwertzu: Ami akkor is lehullott volna, ha nem legel ott semmi...

sírjatok 2019.09.12. 16:38:30

Az összes mezőgazdasági üvegházhatású gáz kibocsátás kb 10%-a az ipari ugyanilyen kibocsátásának. Szó szerint fingreszelés ezen rugózni.

Oppala 2019.09.13. 12:50:58

@Boar.: Olvasd el a Greenpeace forrását is, megtalálod őket a pdf-ben. Elolvastam, azért kellett kijavítanom. Nem vagyunk barátok. Miért kell megölni ezeket a hasznos állatokat? Az ipari felhasználás nincs a számításokban. A rengeteg víz a takarmány öntözéséhez kell, ez nyilván változó, a 15000 liter egy átlag. Az ivóvíz beszennyeződik az állatipari felhasználás során.

Oppala 2019.09.13. 12:52:01

@qwertzu: Elolvastam a cikket, azért kellett kijavítanom. Természetvédelmi területet, békén hagyott állatokkal.

Oppala 2019.09.13. 12:53:09

@sírjatok: A valóság: "A GRAIN és az Institute for Agriculture and Trade Policy (IATP) által készült tanulmány szerint a hús- és tejipar megelőznek minden más ágazatot, még a olajipart is, a klímaváltozásra mért hatásuk szempontjából. A GRAIN a tanulmányról készült jelentésben azt írja:" prove.hu/a-hus-es-a-tejipar-jobban-hozzajarul-a-klimavaltozashoz-mint-az-olajipar/

Boar. 2019.09.14. 11:38:18

@Oppala: Nem "barátom"-nak neveztelek hanem baromnak. Mert az vagy. Hozod a formádat, a vegán "vitakultúrát" mely szerint ha sokat ismételgettek egy hazugságot és sokszor idézitek egymás hazugságait akkor az igaz lesz. Belinkeltem neked a vetésterületeket...vezesd már le belőle, hogy jön ki az általad említett százalék? Mely kultúrákat tekinthetünk tisztán takarmányfelhasználásúnak és a vegyes felhasználásnál hány százalék a takarmány célú?
Azokat a "hasznos állatokat" azért kell megölni, hogy megegyük. Nem kívánok egy barom vegánnal erről hitvitát folytatni, a fogazatunk, az emésztőrendszerünk elegendő érv a húsevés mellett a finnyásságotok meg nem érdekel.
A takarmányt minimális mértékben öntözik, nálunk leginkább sehogy. A legelőket meg sehol. Amúgy az öntözővíz nem lesz "elhasználva", visszakerül a körforgásba.
Az állattartó telepek nem az ivóvízbázist legfeljebb a talajvizet szennyezik, bár erős ülepítés után kerülhet ki onnan bármi.
Motyogod magad elé a demagóg faszságaidat, bizonyítani semmit nem tudsz max. egy másik hülye hazudozását tudod felhozni, lehet, egy olyan hülyéét aki tegnap még rád hivatkozott.

bugenhagen 2019.09.16. 09:09:15

Az emberiség még a jelenlegi állapot mellett is képes arra, hogy mindenkit ellásson élelemmel, az állattenyésztés mellett is. Nem az állattenyésztés jelenti az akadályt, hanem a hozzá nem értés, a rossz szervezés, az elosztás hiányosságai.

Oppala 2019.09.16. 11:28:54

Minden kérdésedre megtalálod a választ, és a tudományos tényeket a cikkekben és a forrásaikban. Ajánlom kommentelés előtt elolvasni. Logikátlan megölni állatokat, ha olyan hasznosak a legelők fenntartásában. Ráadásul semennyi állati élelmiszerre sincs szükségünk. www.cruelty-free-beauty.hu/l/miert-legyel-vegan/ A gyakran ivóvíz tisztaságú öntözővíz táplálta növényekben lévő fehérje 80%-a elpazarlódik, csak 10-20%-ából lesz állati fehérje, így a víz 80%-a is elpazarlódik. Az állatiparok szennyezése halott zónákat hoz létre, kórokozókat terjeszt, tönkreteszi a talajvizet, bűzzel borítja be a környéket. A haszonállatok évente több milliárd tonna ürüéket termelnek. Hollandiában már most több tehéntrágya keletkezik, mint amit legálisan fel tudnak használni a termőföldeken. A hatalmas mennyiségű trágya a vizeket és a levegőt is szennyezi, illetve az emberi egészségre is veszélyes.
A vizek eutrofizációját és az élővilág mérgezését okozza, ha véletlenül, árvizek révén vagy szándékosan az élővizekbe öntik az állati trágyát. Az utóbbi még annak ellenére is gyakori, hogy sok országban illegálisnak számít. A vizekből a trágyából származó mérgező anyagok az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekre is kerülhetnek, ami például Kínában már most is nagy gondot okoz.
A levegőbe pedig olyan káros gázok kerülnek, mint az ammónia, nitrogén dioxid és hidrogén szulfid. Mindez a nagyüzemi állattartó telepek közelében élők egészségét kimutathatóan károsítja.
Emellett a trágya révén nagy mennyiségű metán is képződik, amely az üvegházhatáshoz járul hozzá, így a klímaváltozásban is jelentős szerepet játszik.
Az állatok betegségei (szalmonella, hepatitis A, stb.) a trágya révén szintén veszélyeztethetik az embereket is. A kezelésükre használt antibiotikumok nagy mennyisége egyre inkább antibiotikum-rezisztens baktériumok kialakulását eredményezi, ami egyre égetőbb problémát jelent napjaink orvostudománya számára is. www.theguardian.com/news/2019/mar/25/animal-waste-excrement-four-billion-tonnes-dung-poo-faecebook

bugenhagen 2019.09.16. 12:42:58

@Oppala: Köszönöm, olvastam már mindenféle vegán agymenéseket, és nem győztek meg. Amúgy pedig elvből nem olvasok el odahajigált linkeket. Aki nem képes arra, hogy az érveket a saját megfogalmazásában prezentálja, hanem csak annyira futja tőle, hogy "olvasd el ezt", meg "olvasd el azt", az nem vitaképes.

Állati táplálékra nincs szükségünk? Hát, nem tudom. Nagyon sok embernél komoly testi romlást okoz a vegán étkezés (rengeteget lehet erről olvasni különböző ex-vegán fórumokban és weboldalakon, youtbu-on), hiánytüneteket, a testi-lelki egészség romlását. Talán nem mindenkinél, de nagyon sokaknál. Az amúgy nem érv, hogy "nincs szükségünk állati táplálékra", mert hát például internet sincs szükségünk, meg teára és kávéra sincs szükségünk, meg csokoládéra, sincs, stb. stb., mégis igényeljük ezeket.

"Logikátlan megölni állatokat, ha olyan hasznosak a legelők fenntartásában." - már miért lenne logikátlan??? A legölt (az állatokat ugyanis nem megölik, hanem leölik vagy levágják) állatok helyére ugyanis újak kerülnek, tehát a legelő nem lesz elhagyatott.

Nyilván vannak problémák, amiket lehet kezelni illetve meg lehet oldani, mint ahogyan a növénytermesztésnek is megvannak a maga problémái és kihívásai ugyanúgy.

Oppala 2019.09.16. 13:00:18

@bugenhagen: Minden kérdésedre megtalálod a választ, és a tudományos tényeket a cikkekben és a forrásaikban. Ajánlom kommentelés előtt elolvasni. "Nagyon sok embernél komoly testi romlást okoz a vegán étkezés (rengeteget lehet erről olvasni különböző ex-vegán fórumokban és weboldalakon, youtbu-on)" Kérlek bizonyítsd a fantáziáidat, amik ellentmondanak egészséges vegánok milliónyinak személyes tapasztalataival és a tudományos állásponttal. "Az Ausztrál Dietetikusok Szövetsége, a Kanadai Dietetikusok Szövetsége, a Physicians Comittee for Responsible Medicine, a Brit Dietetikusok Szövetsége, és a több, mint százezer dietetikust számláló Academy of Nutrition and Dietetics is azon az állásponton van, hogy a megfelelően összeállított növényi étrend minden életkorban (beleértve a gyerekkort és az idősebb kort is) és állapotban (beleértve a szoptatás és terhesség időszakát is) teljes körű és kielégítő az ember számára. A Pécsi Tudományegyetem Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézete pedig az Orvosi Hetilapban közölt egy tanulmányt a növényi étrend előnyeiről, ami szintén ezt támasztotta alá. Sőt, ők a cikkben a növényi étrendet olyan bizonyos tipikus mai népbetegségek kezeléséhez és megelőzéséhez is megfelelő módnak tartották, mint az elhízás, a szív-érrendszeri és tumoros megbetegedések, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a csontritkulás. Ugyanezt támasztotta alá többek között a fenti szervezetek mellett a Harvard Health Publication két kutatása, a John Hopkins Közegészségtudományi Iskola, az American Journal of Clinical Nutrition és a JAMA International Medicine is egy tanulmányában. Továbbá ne feledkezzünk meg arról, hogy már a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet is közzétette az állásfoglalását a vörös és feldolgozott húsok karcinogén hatásairól." www.cruelty-free-beauty.hu/l/miert-legyel-vegan/ Ha el lehet kerülni a hasznos állatok megölését, miért ne tennénk? Ha kutyákról lenne szó, akkor is azzal érvelnél, hogy születnek újak?

bugenhagen 2019.09.16. 14:41:39

@Oppala: Már mondtam, hogy az nem vitaképes, aki nem tud mást, mint linkeket hajigálni.
Az nem fantázia, hogy a vegán étrend sokaknak megártott, kivételesen most én is közlök egy linket, ahol össze vannak gyűjtve ezeknek az embereknek a történetei:

benhunt.com/stories-from-people-given-up-veganism/

De rengeteg más helyen is van.

A vörös és feldolgozott húsok karcinogén hatásairól annyit, hogy ez nagyon csekély, összesen annyit jelent, hogy kb. 3%-kal nagyobb esélye van annak rákot kapni, aki ilyeneket fogyaszt.

A kutyákról az a véleményem, hogy az európai kultúrkörben nem szokás kutyát enni, Ázsiában viszont sok országban szokás, ha az ott élőknek ez jó, engem nem zavar.

> Ha el lehet kerülni a hasznos állatok megölését, miért ne tennénk?
Mert éppen azért hasznosak, mert meg lehet őket enni, ez adja a hasznukat, szóval ez olyan, mintha azt kérdeznéd, hogy ha el lehet kerülni a bor megivását, akkor miért ne tennénk - azért tenyésztjük őket, hogy megegyük. Ilyenformán a kérdés értelmetlen.

Oppala 2019.09.16. 17:01:43

@bugenhagen: Hiába mondod, nincs igazad, minden információ elérhető. A magukat vegánnak hazudó influencerek jelenségéről: prove.hu/13-dolog-ami-az-ex-veganokat-jellemzi/ A nem vegánok rosszul táplált gyerekei több százszor annyian vannak, mégsem erről írnak az újságok, ez hogy lehet? Néhány bizonyítatlan történet nem változtat azon a tudományosan bizonyított tényen, hogy a nem egyoldalú vegán étrend egészséges. "A vörös és feldolgozott húsok karcinogén hatásairól annyit, hogy ez nagyon csekély, összesen annyit jelent, hogy kb. 3%-kal nagyobb esélye van annak rákot kapni, aki ilyeneket fogyaszt." Kérlek utald át nekem minden hónapban a vagyonod 3%-át, hiszen ez csekély mennyiség! "A kutyákról az a véleményem, hogy az európai kultúrkörben nem szokás kutyát enni, Ázsiában viszont sok országban szokás, ha az ott élőknek ez jó, engem nem zavar." Tudnál a kérdésre is válaszolni? Tudod, erre: "Ha kutyákról lenne szó, akkor is azzal érvelnél, hogy születnek újak?" "Mert éppen azért hasznosak, mert meg lehet őket enni," Akkor a kutyákat is meg kell ölnünk, hiszen ehetőek. Próbáld ezt megbeszélni egy kutyabaráttal. A bor, vagy más alkohol ivására sincs semmi szükség.

bugenhagen 2019.09.16. 19:53:28

@Oppala: Csúsztatsz, torzítasz.
Mi az, hogy magukat vegánnak hazudó influencerek? Nem arról beszélek. Egyszerűen van egy cosmó ember, akinek nem tesz jót a vegán koszt, ennyi. Olyan is van, akinek jót tesz, meg olyan is, akinek eleinte jót, aztán pedig rosszat Ex-vegánok sora számol be arról, hogy amikor vegán volt, például kórosan lesoványodott, elveszett a libidója, nőknél elmaradt a menstruáció, fogszuvasodás lépett fel, memóriazavarok, izomtömeg-vesztés, stb. Amikor visszatértek a vegyes kosztra, a tünetek megszűntek. Mutogathatod nekik a szakértők szakvéleményét, ők maradnak a vegyes kosztnál, mert nekik az vált be. Ennyi.

>A nem vegánok rosszul táplált gyerekei több százszor annyian vannak, mégsem erről >írnak az újságok, ez hogy lehet?

Ez a hamis dilemma című technika. Nem két étkezés van a világon, vegán és nem-vegán, hanem ezerféle. A nem vegánok rosszul táplált gyerekei nem azért rosszul tápláltak, mert húst (tejet, tojást) is esznek, és egyébként dehogynem írnak ezekről, írnak bizony, nagyon is sokat.

>" Kérlek utald át nekem minden hónapban a vagyonod 3%-át, hiszen ez csekély >mennyiség!

Megint egy iszonyatos csúsztatás. A vagyonom 3%-ka konkrét összeg, a 3%-kal nagyobb esély viszont egy valószínűség. A legtöbb olyan ember, aki húst eszik, nem lesz rákos, vagy ha igen, akkor nem ezért. Például apám 81 éves, egész életében sok húst evett, mert szereti, és soha semmiféle rákja nem volt, most akkor mi van???

"Ha kutyákról lenne szó, akkor is azzal érvelnél, hogy születnek újak?" "
Nem gondoltam volna, hogy alapdolgokkal nem vagy tisztában.

Nos, akkor kezdjük az alapoknál.
A kutyákat az európai kultúrkörben (Ázsiát most hagyjuk) nem a húsukért tartják, hanem vagy mint munkakutyákat, vagy mint társasági kutyákat. Ezért nem is szokták megenni őket.
Ezzel szemben a tyúkokat, kacsákat, disznókat, pulykákat a húsukért tartják, ezért azokat meg szokták enni.
Így már érthető?
Ezzel az erővel én is megkérdezhetném, hogy ha a répát megeszed, akkor a rózsát miért nem eszed meg?

bugenhagen 2019.09.16. 21:27:57

@Oppala: Egyébként én is kutyabarát vagyok. 25 éve mindig volt/van kutyám, egy időben 4 volt egyszerre, tavaly óta már csak egy, mert a másik kimúlt (és nem meghalt).

Kövesd a táptudatokat Facebookon!

A csapat

 

Papp Andrea
szerző, gasztrobiológus

Kedvenc alapanyag: gombák
Kedvenc étel: anyukám lebbencslevese

 

_____________________________________

Nagy-Lackó Balázs
régész, néprajzkutató

A táplálkozástörténeti témák és a népi táplálkozással kapcsolatos cikkek felelőse.

Kedvenc alapanyag: articsóka
Kedvenc étel: az otthoni vasárnapi tyúkhúsleves

 

_____________________________________

 Zsignár Attila
lektor, szerkesztő

Első osztályú troll távoltartó és ötletelő társ.

Kedvenc alapanyag: csicseriborsó
Kedvenc étel: görög saláta

_____________________________________

 Papp András
lektor, szerkesztő 

Első osztályú troll távoltartó és ötletelő társ. 

Kedvenc alapanyag: az általam gyűjtött gombák
Kedvenc étel: kapros-tejfölös zöldbableves kolbásszal

Címkék

#health2018 (1) adalékanyag (4) állattenyésztés (1) allergia (1) bélflóra (3) bio (2) biológia (19) cékla (1) coca-cola (1) csíra (1) csíráztatás (2) cukor (23) diéta (1) E-szám (1) édesítők (9) egészség (49) élelmiszerbiztonság (2) elhízás (1) érdekes (80) eritrit (2) ételek (14) étrend (2) evolúció (1) extrém diéta (12) extrém gyümölcsök (1) fahéj (1) fehérje (9) fehérjés-zsíros (23) fehér kenyér (2) fenntarthatóság (19) fogápolás (1) fogorvos (2) folyadékbevitel (1) főzés (1) gabona (2) gasztronómia (10) glikémiás index (5) glikogén (2) glükóz (4) glutén (4) gomba (1) gombatoxin (1) health2018 (1) hormonok (1) hús (6) interjú (2) kalcium (1) kalória (4) keményítő (3) kihívás (2) kókuszolaj (2) koleszterin (5) kutatás (1) laktóz (2) leptin (1) leptinrezisztencia (1) low-carb (1) magyar (2) Marics Balázs (1) méregtelenítés (1) mese (1) mezőgazdaság (1) napraforgóolaj (1) növényi alapú (1) nyílt levél (1) omega-3 (5) oxálsav (1) paleo (9) pálmaolaj (1) pH (1) rák (2) recept (1) régészet (4) spenót (1) spórolás (1) sport (1) sportolók (1) sporttáplálkozás (1) szénhidrát (14) takarmánytermesztés (1) találós kérdés (1) táplálkozástudomány (1) tej (5) telítetlen zsírsav (1) telített zsírsav (2) teszt (6) történelem (8) vega (1) vegán (1) vegetáriánus (1) vendéglátás (2) vendégposzt (1) vesekő (1) vita (1) vitamin (11) vizelet (1) xilit (3) zöldség (1) zöldség-gyümölcs (17) zsír (6) zsír/olaj (6) Címkefelhő
http://napitaptudas.blog.hu/