Mennyi keményítőt tartalmaz egy testépítő?
 
 
A szénhidrátokról rovat, I. rész
 
Az emberi szervezet keményítőt is tartalmaz. Ez az elsődleges energiaraktárunk. Ha nem jutunk elég táplálékhoz, vagy kitör rajtunk a pánik, hirtelen menekülni kell, mielőtt elkezdjük égetni a zsírt, a keményítőtartalékunkat használjuk fel először. Tehát ha éhezünk, vagy a szimpatikus idegrendszerünk (amitől lényegében aktívabbak leszünk) hatása alatt állunk, a keményítő jól jöhet.

 
Az emberi keményítő neve glikogén. Azt már bioszórán is tanítják, hogy a májban és az izmokban tároljuk. Azért van 1-2 extrémebb hely is… A májunkban 10-12 dkg-ot tárolunk belőle. Szerintem a legtöbben már átestünk azon, hogy vettünk mondjuk 10-12 dkg parizert a boltban, és el tudjuk képzelni, az milyen súlyú lehet. :)
kép forrása: mindmegette.hu
 
 
Persze gondolom, ezt addig lehet garantálni, amíg rendben van a májunk, és nem ettük vagy ittuk el szegényt. Legalább is nem vagyok benne biztos, hogy utána is lehetne-e garantálni, kíváncsi is lennék rá…
 
Az izmunk nagyon fontos glikogénraktárunk, és a teljes izomtömegünk 1-2%-a gyakorlatilag keményítő. Így, az elején feltett kérdés igaz, a testépítők „keményebbek” :) Minél izmosabb egy testépítő annál több keményítőt tartalmaz. Nem tudom mennyi egy testépítő izomtömege, de ha valaki tud hozni egy példát, gyorsan ki tudunk számolni egy közelítő értéket, hogy mennyi keményítőt tartalmaz. Aki tud példát, írja meg nyugodtan.
 
Az ember nem is gondolná, de lassan kiderül, hogy mindenhol ott lapul bennünk a keményítő. Természetesen, ez nem a szénhidrátdús táplálkozási szokások okozta katasztrófa következménye, előre szeretnék mindenkit megnyugtatni. A májon és az izmon kívül még a vörösvértesteinkben tartalmazunk keményítőt, azaz glikogént jelentősebb mennyiségben. De most jöjjenek az extrémebb példák: fehérvérsejtjeink, az agyunk egy bizonyos típusú sejtjei, a veséink és várandóság alatt a méh is tartalmaz glikogént.
 
De miért nem csak zsírokban tároljuk az energiát? Ha bontjuk a glikogént, mivel ez lényegében keményítő, bizony glükóz, azaz egy cukorfajta képződik belőle. A cukor most akkor rosszat okoz nekünk vagy sem? Mi értelme, hogy gyakorlatilag, belülről árasztjuk el magunkat cukorral, ha szükséges? Nem ártalmas ez nekünk? Különbözik a táplálékkal a szervezetbe juttatott cukortól?
 
Szerdán jön a folytatás, és igyekszünk mindezekre választ adni.

A bejegyzés trackback címe:

https://napitaptudas.blog.hu/api/trackback/id/tr418694028

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Kövesd a táptudatokat Facebookon!

A csapat

 

Papp Andrea
szerző, gasztrobiológus

Kedvenc alapanyag: gombák
Kedvenc étel: anyukám lebbencslevese

 

_____________________________________

Nagy-Lackó Balázs
régész, néprajzkutató

A táplálkozástörténeti témák és a népi táplálkozással kapcsolatos cikkek felelőse.

Kedvenc alapanyag: articsóka
Kedvenc étel: az otthoni vasárnapi tyúkhúsleves

 

_____________________________________

 Zsignár Attila
lektor, szerkesztő

Első osztályú troll távoltartó és ötletelő társ.

Kedvenc alapanyag: csicseriborsó
Kedvenc étel: görög saláta

_____________________________________

 Papp András
lektor, szerkesztő 

Első osztályú troll távoltartó és ötletelő társ. 

Kedvenc alapanyag: az általam gyűjtött gombák
Kedvenc étel: kapros-tejfölös zöldbableves kolbásszal

Címkék

#health2018 (1) adalékanyag (4) agrookologus (1) állattenyésztés (1) allergia (1) azsiaikaposzta (1) bélflóra (3) bio (2) biológia (20) cékla (1) coca-cola (1) csíra (1) csíráztatás (2) cukor (23) diéta (1) E-szám (1) édesítők (9) egészség (49) élelmiszerbiztonság (3) elhízás (1) erdekes (2) érdekes (81) eritrit (2) ételek (14) étrend (2) evolúció (1) extrém diéta (12) extrém gyümölcsök (1) fahéj (1) fehérje (9) fehérjés-zsíros (23) fehér kenyér (2) fenntarthatóság (19) fogápolás (1) fogorvos (2) foltok (1) folyadékbevitel (1) főzés (1) gabona (2) gasztrobiologia (1) gasztronómia (10) glikémiás index (5) glikogén (2) glükóz (4) glutén (4) gomba (1) gombatoxin (1) health2018 (1) hormonok (1) hús (6) infografika (1) interjú (2) kalcium (1) kalória (4) karantén (1) keményítő (3) kihívás (2) kókuszolaj (2) koleszterin (5) koronavirus (3) kovasz (1) kutatás (1) laktóz (2) leptin (1) leptinrezisztencia (1) low-carb (1) magyar (2) Marics Balázs (1) méregtelenítés (1) mese (1) mezőgazdaság (1) mikrobiologia (1) mitegyek (1) napitaptudas (1) napraforgóolaj (1) növényi alapú (1) nyílt levél (1) omega-3 (5) otthonmaradok (1) oxálsav (1) paleo (9) pálmaolaj (1) pH (1) rák (2) recept (2) régészet (4) spenót (1) spórolás (1) sport (1) sportolók (1) sporttáplálkozás (1) svajc (1) szénhidrát (14) szezonalis (1) szezonkert (1) takarmánytermesztés (1) találós kérdés (1) táplálkozástudomány (1) tej (5) telítetlen zsírsav (1) telített zsírsav (2) teszt (6) történelem (8) vega (1) vegán (1) vegetáriánus (1) vendéglátás (2) vendégposzt (1) vesekő (1) vita (1) vitamin (11) vizelet (1) x-aktak (1) xilit (3) zöldség (1) zöldség-gyümölcs (17) zsír (6) zsír/olaj (6) zurich (1) Címkefelhő
süti beállítások módosítása
http://napitaptudas.blog.hu/