A xilit és az eritrit a természetben is megtalálható cukoralkoholok, melyeket mikrobiológiai és kémiai módszerekkel állítanak elő ipari mennyiségben. Nagyon kevés energiát szolgáltatnak, nem váltanak ki akkora inzulinválaszt a szervezetből, mint például a kristálycukor, ezért cukorbetegeknek és fogyókúrázóknak ajánlják. DE! Van valami, amit annyira nem szeretnek megszellőztetni ezekkel a termékekkel kapcsolatban. Vannak olyan kutatások, amelyek nem kerülnek napvilágra. Ezekről lesz most szó röviden.

A xilitnek és az eritritnek is van egy olyan negatív hatása, hogy egyéni toleranciától, valamint dózistól függően hasmenést és puffadást okozhatnak, ez a jelenlegi álláspont miatt a kémiai és fizikai tulajdonságainknak tudható be. De mi van akkor, ha a bélrendszerünkben élő baktériumokkal való kölcsönhatásuk is szerepet játszik ebben? Vizsgálta-e már valaki, hogy a xilit és az eritrit hogyan hat a bélflórára?

A válasz: igen. Vizsgálták, találtak valamit, az eredmény nem túl fényes, és egy-két tanulmányt leszámítva nem is lehet róla többet találni (legalábbis nekem nem sikerült).

A bélrendszerünkben élő baktériumok, azaz a bélflóra megfelelő összetétele meghatározó az egészségünk szempontjából. Egyre több a bélflóra és az olyan betegségek kapcsolatát vizsgáló kutatás, mint a cukorbetegség, az elhízás és a laktózérzékenység, különböző bélbetegségek, sőt, pszichiátriai megbetegedések is. Egyre több ilyen betegségről derül ki, hogy a nem megfelelő baktérium összetétel bizony szerepet játszhat a kialakulásukban.

Szerencsére a xilit és az eritrit hatását a szájüreg baktérium összetételére már számtalanszor vizsgálták. A tudományos szakirodalom kereső oldalakon tucatszámra találkozhatunk velük. Jó hír, hogy ezek a cukoralkoholok gátolják számos baktérium, így a fogszuvasodást okozó baktériumok letapadását, elszaporodását is. Azonban a xilit/eritrit egyszer bekerül a vastagbelünkbe is, ahol egy teljesen más szerepet játszó, teljesen más összetételű baktériumflóra található, mint a szájüregben. 

Vajon ezekre hogyan hat a xilit vagy az eritrit?

Itt jön a probléma, mert ezt bezzeg nem vizsgálják olyan intenzíven.

A xilit

A xilit molekula 3D-s szerkezete (forrás: Wikipédia, szerző: Bim in Garten)

A xilittel kapcsolatos dologról itt már részletesebben is írtunk: 10 dolog amit biztosan tudhatunk a xilitről, és 1 amit nem biztos… 

A lényeg, hogy a xilittel kapcsolatban egy 1985-ös kutatás embereknél és patkányoknál is változást talált a bélflóra összetételében. A székletet vizsgálva azt találták, hogy egyszeri kb. 2 evőkanálnyi (csapott evőkanálnyi) xilit elfogyasztása embereknél változást okozott a bélflóra baktérium arányaiban. Legjobb tudomásom szerint azóta senki sem járt alaposabban utána ennek. Vagy ha igen, akkor nem egyszerű rálelni. A fentebb említett xilites táptudásban egy szakdolgozatot is bemutattunk, mely többek között a xilitet vizsgálta joghurtkészítéshez, azonban a xilittel ízesített tej nem alvadt meg, nem lett belőle joghurt, nem szaporodott el megfelelően az oltó baktériumkultúra. Elgondolkodtató…

Frissítés 2018.06.27

A cikk írása óta olvastam néhány helyen, hogy a xilitnek prebiotius hatása van, azaz segíti az egészségre kifejezetten hasznos baktériumok szaporodását (cikkek: 1 , 2). Ám ezek a tanulmányok nem élő állatban vagy emberben végzett vizsgálatokra alapozzák a véleményüket. Egyes baktériumtörzseket kiválasztottak és növesztőedényekben vagy éppen mesterséges bél-szimulátorban tartották őket és így adtak a baktériumoknak xilitet. Az így végzett pár darab kísérletben, a xilit a vizsgált baktériumok viselkedésére nézve kedvezőnek tűnt. Ezek a vizsgálati módszerek nem alkalmasak arra, hogy a xilitet prebiotikus hatásúnak kiáltsák ki. Az egyik komolyabb nemzetközi táplálkozástudományi  szaklap, az Advances is Nutrition 2017-es xilites cikke szerint, továbbra sem tudunk semmi biztosat kijelenteni a xilit bélflórára gyakorolt hatásáról. További kutatások kellenek...

Az eritrit

Az eritrit molekula 3D-s szerkezete

Az eritrit és a bélflóra összetételével kapcsolatban is egyetlen munkára sikerült rábukkanni. 2002-ben született egy cikk, melyben szerepel, hogy patkányoknál jelentős változást tapasztaltak a bélflóra összetételében.  Vannak olyan baktériumok, amelyek a bélflóra természetes részei, azonban elszaporodva patogénné, azaz kórokozóvá válhatnak. Ezeknek a számát jelentősen megemelte a kísérletben vizsgált eritrit mennyiség, különösen a Staphylococcus és Enterobacteria nemzettséghez tartozókat. Azóta sem vizsgálták alaposabban a jelenséget, legalábbis nem sikerült rábukkanni más kutatásokra.

Frissítés 2018.07.16.

A cikk írása óta kiderült, hogy a fentebb idézett tanulmány eredményei nem tekinthetőek validnak. Tehát a fenti eredmény nem vehető számításba. Elmélyedtem újra a témában, és habár az eritrit hat a szájban található baktériumok összetételére, eddig nem tisztázott módon, a bélflórára gyakorolt hatásokkal kapcsolatosan továbbra sincs nagy szakirodalom. Találtam egy cikket, amelyben 24 órán keresztül vizsgálták laboratóriumi körülmények között emberi székletből nyert baktériumok bontják-e az eritritet. 24 óra alatt nem volt megfigyelhető érdemi felhasználás. Igaz, hogy nem embereken végzett megfigyelés, de azért nem rossz hír.

Senkit sem szeretnénk megijeszteni, a xilit és az eritrit bélflórára gyakorolt esetleges negatív hatásairól nem tudunk semmi biztosat. De pont ez a probléma! Nagyon örülnénk, ha az illetékesek nem csak olyan kutatásokat végeznének, amelyek például a xilites rágók és fogkrémek pozitív hatásait vizsgálják a baktériumok okozta fogszuvasodás ellen. Legyen több, és bárki számára elérhető szakirodalom a bélbaktériumok összetételére gyakorolt hatásaikról! Amennyiben Te is szeretnéd, hogy felhívjuk valahogy erre a figyelmet, kérjük, oszd meg ezt a cikket. Köszönjük!