Ezért nem tudnak lemenni az úszógumik, vagy csak egy újabb hóbort?

A leptin egy hormon, amelyet a zsírsejtek termelnek. Azt jelzi az agynak, hogy “tele vagyunk energiával, nem kell több kaja”. Magyarán gátolja az éhséget és növeli a jóllakottság érzetet. Emellett elindítja a lebontó folyamatokat (ezzel is a testsúlycsökkentést segíti), és számos egyéb funkciója is van. Szokás a “jóllakottság hormonként” is emlegetni, ám valójában csak egy a többi jóllakottságot jelző hormon közül.

Minél nagyobb rajtunk a zsírszövet, egy szintig annál több leptin termelődik. Ám a leptin termelés mértékét nemcsak a zsírszövet mérete befolyásolja. Az elhízott embereknél mindenesetre magasabb a leptin vérszintje. Újabban sokat lehet olvasni arról, hogy a plusz kilók oka vagy éppen következménye lehet az úgynevezett leptinrezisztencia. Azaz az éhségközpont kevésbé lesz érzékeny a leptinre. Mi igaz ebből?

Az éhséget befolyásoló agyi központok a hipotalamuszban találhatóak

A leptinre kialakuló rezisztencia egy létező dolog. De! A leptinrezisztencia mint betegség, egyelőre hivatalosan nem létezik. (Kivéve két genetikai defektust.)  Hogy miért? Lássuk!

Az öröklött leptin bajok

Eddig két olyan genetikai rendellenességet írtak le emberekben, amelyek leptinrezisztenciát okoznak. Az egyiknél a leptin receptorát kódoló génben van a hiba. Ennek következtében olyan receptorok képződnek, amelyek nem érzékelik a leptint. A másiknál a probléma magában a leptint kódoló génben van. A génnek ugyanis egy olyan verziója van jelen, amiről  nem működő leptint termelődik. 

Mindkettőt krónikus elhízás, farkasétvágy, általános rosszkedv jellemzi. Azonban ezekre csak kevesen foghatják az úszógumikat. Eddig három lánytestvérről írták le, hogy hibás leptin géntípussal rendelkeznek. A leptin receptorát kódoló gének gyakoriságáról nincsenek átfogó statisztikák, de a tudósok szerint ez is igen ritka betegség lehet. 2007-ben orosz tudósok 300 kiskortól elhízott és farkasétvággyal rendelkező embert vizsgáltak meg, és mindössze 3 százaléknál volt jelen olyan génváltozat, ami hibás leptin receptorokat eredményezett. 

Itt fontos megjegyezni, hogy ezeknél a genetikai rendellenességeknél már a születés után jelentkezik a drasztikus túlsúly és a folyamatos éhségérzet.

A bal oldali egér hibás leptin receptorral született, a jobb oldali rendessel

A szerzett leptinrezisztencia

Az elhízott emberek vérében magasabb a leptin szintje. Általában mégsem lesznek kevésbé éhesek, és kezdenek el fogyni. Miért?

Már csak azért is, mert nem csak a leptin felelős a testsúlyért és az étvágyért. Viszont való igaz az, hogy elhízottaknál megfigyelték, hogy az agy kevésbé érzékeny a sok leptinre. Ennek viszont számos oka lehet. Elsősorban az alábbi okokat feltételezik, amelyek együttesen is előfordulhatnak:

Összetett, genetikai hajlam. Azaz közvetlenül nincs hiba a leptint és receptorát kódoló génben, de valahogy egyesek úgy vannak összerakva, hogy bizonyos körülmények között egyszerűen kevésbé érzékenyek a leptinre. Hogy ez pontosan milyen géneket érinthet, a hajlamból milyen tényezők váltják ki a leptinrezisztencia megjelenését, erről egyelőre nem sokat tudunk. Az viszont elképzelhető, hogy egyeseknél ez is közrejátszik abban, hogy hízékonyabbak. 

A klasszikus érzéketlenné válás. Vegyünk egy DADA óráról mindenki számára ismert példát. A kemény drogosoknál egy idő után folyamatosan emelni kell az adagot, mert már az addigi mennyiség nem elég. Egyszerűen feltolódik az ingerküszöb. Ugyanez megtörténhet a leptin receptorokkal is.

Előfordulhat, hogy valamiért kevesebb leptin jut be az agy éhségközpontjába. Az agyat ugyanis baromira védi a szervezet, és a testi keringéstől egy komoly határvonal, az úgynevezett vér-agy gát választja el. Itt nem olyan egyszerű átjutnia a molekuláknak. Mint amikor a határon szigorúan ellenőriznek. Elhízott embereknél megfigyelték az is, hogy a vér-agy gát egyszerűen nem enged át több leptint egy bizonyos szint után.

Az is megeshet, hogy valami miatt (például gyulladás) kevesebb funkcióképes leptin termelődik, így szimplán csak nincs meg a kellő mennyiség, ami kell az üzenet továbbításához.

Ha már gyulladás, érdemes megemlíteni, hogy a leptin egyben egy gyulladást elősegítő is. A citokinek egyfajta jelzőmolekulák, elsősorban immunműködést szabályozzák. A gyulladásra is sokszor szükség van, de ha huzamosabb ideig a gyulladásos jelzések túlsúlyba kerülnek, az nem jó. Ezért sem szerencsés, ha valakinek általánosan magasabb a leptinszintje.

Csakhogy, itt jön be a lényeg: jelenleg fogalmunk sincs, pontosan milyen is a jó és a nem jó leptinszint.

A szerzett leptinrezisztencia jelenleg nem egy létező betegség

Mikortól tekinthetjük betegségnek azt, ha valakinek az agya kevésbé érzékeny a leptinre? Jelenleg nem tudjuk. Ahogy fentebb olvasható, még ott tart a tudomány, hogy az okokat és következményeket is épp csak feltérképezik. Több kutató és orvos hangsúlyozza, hogy jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő információ ahhoz, hogy megmondjuk mikortól számít túl soknak vagy túl kevésnek a vér leptinszintje. Azaz nincs egy olyan tartomány, mint mondjuk a vércukor esetében. Tehát a nem veleszületett leptinrezisztenciát nem tudják diagnosztizálni sem. 

Azt is fontos megemlíteni, hogy a leptin sok szervre és az immunrendszerre is hat. Így sok más helyen is vannak receptorai. Azt is érdemes lenne tudni, ezekre hogyan hat a kevés vagy éppen sok leptin. 

Tény, hogy az elhízással gyakran együtt jár a leptinre való csökkent érzékenység. A tudomány jelenlegi állása szerint azonban ez is csak egy tényező az elhízással együtt járó jelenségek közül. Ha nem tudunk fogyni, és mindig éhesek vagyunk, menjünk el szakorvoshoz, és ne az internetről diagnosztizáljuk magunkat. 

Források:

Farooqi IS , Wangensteen T , Collins S , et al . Clinical and molecular genetic spectrum of congenital deficiency of the leptin receptor. N Engl J Med. 2007;356:237–247. LINK

Gruzdeva O, Borodkina D, Uchasova E, Dyleva Y, Barbarash O. Leptin resistance: underlying mechanisms and diagnosis. Diabetes Metab Syndr Obes. 2019;12:191–198. Published 2019 Jan 25. doi:10.2147/DMSO.S182406 LINK
Zhou Y, Rui L. Leptin signaling and leptin resistance. Front Med. 2013;7(2):207–222. LINK

Képek forrása: flick.com , wikipedia.com