Az elronthatatlan csíráztatási útmutató - képekkel

img_20190130_114506_hdr_1.jpg

Termeszd meg saját csírádat a bolti ár tizedéért! Ha nekem sikerült, neked is fog! Itt a szakértőtől szerzett útmutató, amit leteszteltem.

Vinkovits Ági biokertésztől, szereztem meg a még növénygyilkosoknak is könnyen megvalósítható csíráztatási receptet. Ági évek óta nevel csírákat. Tavaly, amikor forgattunk a Gasztroangyallal, ő biztosította a csírákat a fogáshoz, amit Borbás Marcsinak készítettem. Marcsi imádta őket, szóval elismert gasztronómiai szakértő is tesztelte már Ági növényeit. ;)

A hónapban a Napi Táptudás facebook oldalán a téli zöldség- és gyümölcsfogyasztás volt a téma. Ennek kapcsán eszembe jutott, hogy milyen jó lenne újra megpróbálkozni a csíráztatással. Többször is csíráztattam már, de az eredmény nem mindig volt sikeres, így felhagytam vele. Aztán jutott eszembe, hogy segítséget kérek, és átgondolom korábbi hibáimat.

Amikor nem jött össze a dolog, azzal volt a baj, hogy a csírák büdösek lettek, néha berohadtak. Ennek az lehetett az oka, hogy túl sok víz maradt a magokon. Eddig boltban kapható háromszintes tálcás csíráztatóval próbálkoztam, hiába hallottam többször is, hogy a befőttes üveg a legjobb megoldás. Valahogy az olyan túl egyszerűnek tűnt… Aztán, hogy Ági is esküdött a sima befőttesüvegre, beláttam, hogy az egyszerűbb megoldás lesz a jobb. És valóban. Minden flottul ment, és kezelni is sokkal egyszerűbb volt a rendszert, mint egy háromrészes tálcát, aminek a réseibe egy csomó csíra beragad, így nagy macera minden egyes átmosás. Az átmosáshoz kitaláltam egy szerintem hatékony módszert, amit nemsokára bemutatok majd. De előbb lássuk, miket és hogyan csíráztattam.

A kezdő magszett: lencsék, babok

 img_20190126_210617_hdr.jpg

Azt kértem Ágitól, hogy olyan magokat javasoljon nekem, amiket a legbénább ember is ki tud keltetni pár nap alatt. Ő erre a mungóbabot, a vörös- és beluga lencsét javasolta, aminek nagyon megörültem. Egyrészt ezek a hüvelyesek most egyre trendibbek, mivel remek fehérjeforrások, és az állati eredetű fehérjeforrásokhoz képest környezetkímélőbb az előállításuk. Van bennük szénhidrát is, ami magas rost- és fehérjetartalmuknak köszönhetően csak lassan emeli meg a vércukorszintet. Többféle vitaminban és nyomelemekben gazdagok, a top 3-at egy lentebbi táblázatban be is mutatom.

Az eljárás:

Az alábbi instrukciókat kaptam:

„mungóbab: 12 órára beáztatod (mondjuk egy éjszakára), de persze az a legjobb és szabályos, ha közben egyszer átcseréled a vizet. Utána naponta kétszer átmosod. Szobahőmérsékleten összesen két és fél nap alatt kész. Növesztheted nagyra is akár, úgy is izgalmas. Elég strapabíró.

beluga lencse: nagyon szép, fekete lencse, ropogós, friss, talán halra emlékeztet. én nagyon szeretem :) ő meg a vizet szereti, úgyhogy ezt is áztasd 12 órát, és akár egy nap háromszor is mosd át, akkor lesz szép, egyenletes. Persze, kettővel is megnő :) szintén két és fél nap.

vörös lencse: ezt elég 5-6 órát áztatni, utána naponta kétszer átmosni. Szereti a levegőt. Nagyon le kell csöpögtetni, könnyen csúnya lesz a vízben. Kicsit gyorsabban kel, de ez is maradhat addig, mint a mungó és a fekete. Borsosabb, szárazabb íze van, nagyon finom.

Ez a három együtt olyan szép színes, a textúrája is mindnek más. Nagyon izgalmasak!”

Így zajlott a csíráztatás

0. nap: Úgy döntöttem, hogy mindhárom hüvelyeset egyszerre fogom csíráztatni. Mindhárom magból két maréknyit használtam fel. Az én kezemben egy marék 35 gramm volt, így összesen 210 gramm mag indult útnak. A beluga lencsét és a mungóbabot beáztattam egy éjszakán át, közben egyszer lecseréltem a vizüket. A a vörös lencsét 6 óra áztatás után lecsepegettem.

 img_20190126_211650_hdr.jpg

1. nap: Átmostam, lecsepegtettem  a még ázó magokat és a vörös lencsét, és összekevertem őket. Ezután kétfelé osztottam őket egy-egy befőttesüvegbe. Az üvegek száját egy leselejtezett harisnyával fedtem le.

 img_20190127_093551_hdr.jpg

Itt hadd büszkélkedjek el a saját fejlesztésű bombabiztos csíra-víztelenítő rendszeremmel. Egy nagyobb darabot a harisnyából kifeszítettem a salátacentrifugám szájára, a másik végét pedig áthúztam az alján. A centrifugát csak óvatosan tekergettem, nehogy eltörjenek a hajtások. Szerintem remekül működik a dolog, nem maradt vízfelesleg a csírákon, nem kezdtek rohadni sem.

img_20190128_192125.jpg

Nincs mese, a konyhában néha MacGyver-nek kell lenni

2. nap: Reggel elaludtam, csak egy fotóra volt időm (mint táthatjátok, beindultak), és csak délután mostam át őket. Szerencsére túlélték.

img_20190128_191751_hdr.jpg

3. nap: Reggel végeztem egy átmosást, és délután utoljára átmostam a már kész csírákat. Abszolút elégedett vagyok az eredménnyel.

 img_20190130_114653_hdr.jpg

A 210 grammnyi magból 330 gramm csíra lett. Az alapanyagköltség ekkora mennyiségnél 357 forint volt. Megnéztem az Árgépen, mennyibe kerülnek a kész bio csírák, és bizony ezt a mennyiséget körülbelül 3330 forintért vettem volna meg! Lényegében tízszeres áron…

Akkor most nézzük meg táplálkozási szempontból, hogy 357 forintért és némi időért és figyelemért cserébe mit kaptam. A fontosabb beltartalmi jellemzőket az alábbi ábrán láthatjátok (tápanyag adatok: USDA adatbázis).

 csira_1.jpg

(A lencsecsíráknál csak általános adatot találtam, így azzal dolgoztam. A lencsecsíráknál nem volt adat a rost- és K-vitamin tartalomról. Mivel a lencsecsírához képest a mungóbabcsíra az összes tápanyagból kevesebbet tartalmazott, amit a nagyobb víztartalom részben megmagyaráz, a mungóbabra vonatkozó adatokat vettem alapul. Feltételeztem, annyit legalább tartalmaz a lencse is.)

Szerintem ez a mennyiség kettőnkre két-három nap alatt el fog fogyni. Készítettem bulgurt, párolt spenótot, felvágtam némi répát, szárzellert, és két marék tökmagot is lepirítottam. Ezekből és a csírából bármikor össze tudok dobni egy ilyen szuper, tápanyagokban gazdag salit. Egy kis hidegen sajtolt olajjal és citromlével vagy ecettel érdemes meglocsolni, no meg a frissen őrölt bors...

 img_20190130_142622_hdr.jpg

Hatalmas sikerélmény volt ez a csíráztatás. Igaz, hogy van vele némi macera, de igazi kikapcsolós tevékenység. Azt hiszem, én kéthetente simán be tudom iktatni az életembe, lehet, hogy Ti is... :)

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                     Andi

A bejegyzés trackback címe:

https://napitaptudas.blog.hu/api/trackback/id/tr9214599222

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zb74 2019.02.04. 10:16:31

Volna egy butácska kérdésem: amikor a bab kicsírázott, te lecsipkeded róla a csírákat, amelyeket aztán salátában fogyasztasz el, a babszemeket pedig megfőzöd?

Kövesd a táptudatokat Facebookon!

A csapat

 

Papp Andrea
szerző, gasztrobiológus

Kedvenc alapanyag: gombák
Kedvenc étel: anyukám lebbencslevese

 

_____________________________________

Nagy-Lackó Balázs
régész, néprajzkutató

A táplálkozástörténeti témák és a népi táplálkozással kapcsolatos cikkek felelőse.

Kedvenc alapanyag: articsóka
Kedvenc étel: az otthoni vasárnapi tyúkhúsleves

 

_____________________________________

 Zsignár Attila
lektor, szerkesztő

Első osztályú troll távoltartó és ötletelő társ.

Kedvenc alapanyag: csicseriborsó
Kedvenc étel: görög saláta

_____________________________________

 Papp András
lektor, szerkesztő 

Első osztályú troll távoltartó és ötletelő társ. 

Kedvenc alapanyag: az általam gyűjtött gombák
Kedvenc étel: kapros-tejfölös zöldbableves kolbásszal

Címkék

#health2018 (1) adalékanyag (4) agrookologus (1) állattenyésztés (1) allergia (1) azsiaikaposzta (1) bélflóra (3) bio (2) biológia (20) cékla (1) coca-cola (1) csíra (1) csíráztatás (2) cukor (23) diéta (1) E-szám (1) édesítők (9) egészség (49) élelmiszerbiztonság (3) elhízás (1) erdekes (2) érdekes (81) eritrit (2) ételek (14) étrend (2) evolúció (1) extrém diéta (12) extrém gyümölcsök (1) fahéj (1) fehérje (9) fehérjés-zsíros (23) fehér kenyér (2) fenntarthatóság (19) fogápolás (1) fogorvos (2) foltok (1) folyadékbevitel (1) főzés (1) gabona (2) gasztrobiologia (1) gasztronómia (10) glikémiás index (5) glikogén (2) glükóz (4) glutén (4) gomba (1) gombatoxin (1) health2018 (1) hormonok (1) hús (6) infografika (1) interjú (2) kalcium (1) kalória (4) karantén (1) keményítő (3) kihívás (2) kókuszolaj (2) koleszterin (5) koronavirus (3) kovasz (1) kutatás (1) laktóz (2) leptin (1) leptinrezisztencia (1) low-carb (1) magyar (2) Marics Balázs (1) méregtelenítés (1) mese (1) mezőgazdaság (1) mikrobiologia (1) mitegyek (1) napitaptudas (1) napraforgóolaj (1) növényi alapú (1) nyílt levél (1) omega-3 (5) otthonmaradok (1) oxálsav (1) paleo (9) pálmaolaj (1) pH (1) rák (2) recept (2) régészet (4) spenót (1) spórolás (1) sport (1) sportolók (1) sporttáplálkozás (1) svajc (1) szénhidrát (14) szezonalis (1) szezonkert (1) takarmánytermesztés (1) találós kérdés (1) táplálkozástudomány (1) tej (5) telítetlen zsírsav (1) telített zsírsav (2) teszt (6) történelem (8) vega (1) vegán (1) vegetáriánus (1) vendéglátás (2) vendégposzt (1) vesekő (1) vita (1) vitamin (11) vizelet (1) x-aktak (1) xilit (3) zöldség (1) zöldség-gyümölcs (17) zsír (6) zsír/olaj (6) zurich (1) Címkefelhő
süti beállítások módosítása
http://napitaptudas.blog.hu/