A tej: öl, butít, nyomorba dönt?

bemutato2_3.png

Embernek való-e a tehén teje? Újabban olyan ideológiák látnak napvilágot, amelyek szerint a tej egyenesen méreg az emberi szervezetnek. Vajon hogyan juthattunk idáig, hogy ekkora tejfogyasztók lettünk? Milyen következményei lehetnek ennek?

A megnövekedett tejfogyasztás a kőkorszakban bekövetkezett neolitikus forradalom kialakulásának egyik alapeleme volt, a növénytermesztés mellett, mivel a Homo sapiens, azaz a ma élő emberi faj ekkor tudott letelepedni. Végre nem kellett mindig úton lennünk és vadásznunk, megkezdhettük a földművelést. Ez a folyamat már időszámításunk előtt kb. 12 ezer évvel elkezdődött.

Mit jelent ez?

Azt, hogy el kell fogadnunk a tényt, bizony nem lenne most ilyen civilizált kis társadalmunk, még iPhone-t sem lehetne fejleszteni valahol tej nélkül… Tudom, ez kicsit nehezen összeilleszthető a kőkorszaki tejivással, de annyira nem az, ha belegondolunk.

Mi volt addig, amíg nem tudtunk állatokat háziasítani? Mentünk és levadásztuk őket. Azt azért egy vegetáriánus ember sem tagadhatja le, hogy az emberi faj nem kizárólag növényi eredetű táplálékon fejlődött az idők során. A történelem legmeghatározóbb és legbefolyásosabb kultúrái mindenevő társadalmak voltak. Tehát az, hogy megkezdtük az állattartást, segített nekünk abban, hogy a biológiai felépítésünknek legmegfelelőbb étrendet tudjuk tartani. (Igen, tudom sokaknak nem fog ez tetszeni, de az ember egy mindenevő állat is a szellemi dolgokon túl. Lehet ideológiák miatt nem fogyasztani semmi állati eredetű táplálékot, de ekkor az állati, biológiai részünket alárendeljük nekik. Természetesen ezért senkit nem szabad megkövezni, minden (felnőtt!) embernek joga van így dönteni.)

Most képzeljük kicsit magunkat a neolitikus forradalom emberének helyébe. Már nem akarunk többet mindig úton lenni, meg pánikolni azon, hogy lesz-e zsákmány. Szeretnénk nyugisabb, biztonságosabb életet. Ne adj' Isten valami stabil kis közösséget létrehozni, szolgáltatásokkal (új szerszámok, új szakértelmek, stabilabb egészségügyi módszerek, oktatás, stb.). Több időnk is lesz művelni magunkat, szabadidőnkben lehet jó kis kőkori technológiai fejlesztésekkel foglalkozni, jó pár ezer évvel később pedig iPhone-fejlesztő cégeket létrehozni.

Végre sikerül megszelídíteni valami tejet adó jószágot, pl kecskét és birkát, később a tehenet. Sikerül is neki kitermelni télire a takarmányt. Biztos nem vágnánk le, amint megnő… Mivel nincs hűtőszekrényünk, majd közösen a többiekkel levágunk egyet-egyet ha már megnőtt, és éppen valami különleges alkalom van. Meg rendesen gyarapszik az állatszaporulat persze. Szerencsére már amúgy sincs szükségünk annyi húsra, mivel a tejből és az abból készült finomságokból be tudunk szerezni egy csomó esszenciális aminosavat, vitamint, amiket kizárólag növényi étrendből nem nagyon tudunk. Ezek hatására pedig fejlettebb lett az ember, fejlődött az emberi faj. Persze mindenkinek joga úgy érezni, hogy ott tart/tartunk mint a kőkorszakban, de azért na…

fdfd.png

Azért lássuk be, kicsit megváltoztunk az idők során...

A fejős jószágokat igyekeznénk szaporítani, hogy minél több olyan időszak legyen, amikor tejet termel "gyermekének". Persze a tej egy részét elvesszük magunknak, de ezek az állatok se „hülyék”, ők is alkalmazkodnak a körülményekhez (persze nem tudatosan, hanem egyszerűen alkalmazkodik maga a faj). Valahol nekik is jó, hogy nem a vadonban vadászik rájuk az ősfarkas meg egyéb, nálunk sokkal kiszámíthatatlanabb ragadozó. A háziasított állatok egyre több tejet adnak, így jut a csemetéiknek is és nekünk is. Közben „élvezhetik” az emberek által nyújtott biztonsági és közétkeztetési szolgáltatásokat, mint pl. kerítés és széna...

tej 88% vízből és 12% szárazanyagból áll, azon belül is fehérjéből, kiváló zsírforrásból, valamint egyéb vitamin és ásványi anyag forrás, ugyanakkor folyadékpótlásnak sem utolsó. A zsírok a tejben pont az egyik legkönnyebben emészthető formában vannak jelen, és a tejzsír olyan vitaminokat tartalmaz, amelyek napjainkban is az elhízás megelőzésével kapcsolatos kutatások célpontjai, mint az A- és D-vitamin. (Bizony, egyre jobban úgy tűnik, hogy az A- és D-vitamin segít minket abban, hogy ne hízzunk el, vagy épp lefogyjunk egy kicsit, erről is lesz majd szó…)

Letelepedve pedig remekül el lehetett tartósítani a tejet például sajt formájában, ami igazi teljes értékű fehérje-, tejzsír- és vitamin-, illetve ásványianyag-bombának bizonyult. Megszületett az egyik kőkori SUPERFOOD, a sajt.  Az első sajtkészítésre utaló régészeti leletet Lengyelországban fedezték fel, mely időszámításunk előtt kb. 5500-ra tekint vissza, de feltételezik, hogy már i.e. 8800-ban is készíthettünk sajtot.

Az igaz, hogy az emberi nőstények (nők) csak egy ideig tudnak tejet előállítani, és így az embergyerekek addig fogyasztanak embertejet, amíg van. Azt is tudjuk, hogy még embereknél is befolyásolható a tejtermelés mennyisége, ideje és minősége is. Az emberi szervezet változik az egyedfejlődés során, de ez nem jelenti azt, hogy lenne egy olyan időpont, ami után tejet fogyasztani méreg lenne a szervezetnek, vagy akár feltétlenül ártalmas. Mi is változunk, akárcsak az összes többi élőlény a Földön, alkalmazkodunk az újhoz. Lesznek (vannak) emberek, akiknek úgy alakul(t) a biológiájuk az idők során, hogy nem tudja a szervezetük tolerálni a tejet. Ahelyett, hogy értékes lenne számukra, inkább árt. Ez nem jelenti azt, hogy ettől valaki kevesebb, de azt sem, hogy több... Aki jobban érzi magát egészségileg akkor, ha nem fogyaszt tejterméket, az attól még nem egy emberiséget megváltó újítást talált fel! Ha valaki azt veszi észre magán, vagy orvosilag igazolták, hogy a tej valamelyik összetevőjére allergiás vagy érzékeny, akkor az ne igyon tejet, de ettől ne tekintsük úgy a tejet, mint ami mindenki számára rossz. (Saját negatív tapasztalatokra alapozott tejtagadás miatt is vizsgáltassa ki magát szerintem mindenki, mert az is lehet, hogy nem a tejtermékek okozzák a panaszt, és talán többet árt magának, mint használ, ha nem iszik tejet. Ezek a tünetek ráadásul nem is mindig azonnal, hanem lappangó, sunyi módon évekkel később is jelentkezhetnek. ) 

Megpróbálom szemléltetni. Vegyük a sárgarépákat és egy nagyon elméleti példát. A sárgarépák is egy faj, akárcsak az emberek.

rep_2.png

"Bár különböző a bőrszínünk, attól még mindannyian sárgarépák vagyunk..."

A sárgarépákra időszámításunk után 2016-ban az a jellemző, hogy homokos-vályogos talajban szeretnek és tudnak a leghatékonyabban élni. Ebben a közegben vannak meg számukra a leghasznosabb tápanyagok is. Tegyük fel, hogy valahogy úgy alakul, hogy pár sárgarépának tőzeges talaj jut, és lesznek olyanok köztük, akik alkalmazkodnak ahhoz is, valahogy a tőzeg nyújtotta környezetet és tápanyagokat is ki tudják használni. Sőt, elkezdik jobban érezni ott magukat. A homokos-vályogos talajban ők már nem is lennének az igaziak, de még ők is sárgarépák maradnak (persze addig amíg biológiailag még képesek homokos-vályogos társaikkal szaporodni).  Nem mondhatják meg a tőzeg-pártiaknak, hogy „Idióták, a tőzeg ellenségünk nekünk, sárgarépáknak!”, vagy épp fordítva.

Nagyon meg lennék lepődve, ha bárki bebizonyítaná, hogy a tejfogyasztás fajunk pusztulásához vezetne. Természetesen sajnos a mai ember nagyipari körülmények között már rég nem egy természetbarát, kölcsönös együttműködést alakít ki az állatokkal, mint anno. Ezt valóban inkább kizsákmányolásnak lehet nevezni. Viszont ez önmagában nem indok arra, hogy ne igyunk tejet. Teljesen jogos, ha valaki nem ért egyet azzal, ha a teheneket antibiotikummal, hozamfokozókkal, és minősíthetetlen takarmánnyal etetik, mindezt azért, hogy a szűk kis ketrecekben ne fertőződjenek el a sebeik, de növekedjenek, mintha épp jól éreznék magukat. Erős idegzetűeknek itt van egy videó, hogy milyen körülmények is előfordulhatnak tehenészetekben: +18 ) Aki nem szeretne lemondani a tejfogyasztásról, de törődni akar az állatokkal is, az fogyaszthat bio tejet. Az, hogy valami „bio”, nem egy szitokszó. A tejnél például annyit takar, hogy az állatokkal nem a fentebb említett módon bánnak.

Természetesen a tejjel kapcsolatban azért EGYÉNENKÉNT akadhatnak problémás pontok. Ezeknél azonban mindig egyéni megítélés kell, ahogy szokták is mondani: "ami az egyik embernek étel, a másiknak méreg". Változatos faj vagyunk, változatos igényekkel.

A tej és az abból készült termékek fogyasztásáról bőven lehet írni. A zsírtartalom mennyisége (1,5 vagy 2,8%), a fehérjék emészthetőségének kérdése stb. érdekes témák. Nincs olyan univerzális tanács, hogy kinek milyen tejterméket érdemes fogyasztania. Azonban ha megismerjük ezeket, a csodálatos kulturális-gasztronómiai hátterüket, és az egyes termékek összetételeit, az segíthet kiválasztani a számunka legmegfelelőbbeket. Hamarosan ezekkel a dolgokkal kapcsolatban is jelentkezik majd a Napi Táptudás. :)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://napitaptudas.blog.hu/api/trackback/id/tr468700130

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Kövesd a táptudatokat Facebookon!

A csapat

 

Papp Andrea
szerző, gasztrobiológus

Kedvenc alapanyag: gombák
Kedvenc étel: anyukám lebbencslevese

 

_____________________________________

Nagy-Lackó Balázs
régész, néprajzkutató

A táplálkozástörténeti témák és a népi táplálkozással kapcsolatos cikkek felelőse.

Kedvenc alapanyag: articsóka
Kedvenc étel: az otthoni vasárnapi tyúkhúsleves

 

_____________________________________

 Zsignár Attila
lektor, szerkesztő

Első osztályú troll távoltartó és ötletelő társ.

Kedvenc alapanyag: csicseriborsó
Kedvenc étel: görög saláta

_____________________________________

 Papp András
lektor, szerkesztő 

Első osztályú troll távoltartó és ötletelő társ. 

Kedvenc alapanyag: az általam gyűjtött gombák
Kedvenc étel: kapros-tejfölös zöldbableves kolbásszal

Címkék

#health2018 (1) adalékanyag (4) agrookologus (1) állattenyésztés (1) allergia (1) azsiaikaposzta (1) bélflóra (3) bio (2) biológia (20) cékla (1) coca-cola (1) csíra (1) csíráztatás (2) cukor (23) diéta (1) E-szám (1) édesítők (9) egészség (49) élelmiszerbiztonság (3) elhízás (1) erdekes (2) érdekes (81) eritrit (2) ételek (14) étrend (2) evolúció (1) extrém diéta (12) extrém gyümölcsök (1) fahéj (1) fehérje (9) fehérjés-zsíros (23) fehér kenyér (2) fenntarthatóság (19) fogápolás (1) fogorvos (2) foltok (1) folyadékbevitel (1) főzés (1) gabona (2) gasztrobiologia (1) gasztronómia (10) glikémiás index (5) glikogén (2) glükóz (4) glutén (4) gomba (1) gombatoxin (1) health2018 (1) hormonok (1) hús (6) infografika (1) interjú (2) kalcium (1) kalória (4) karantén (1) keményítő (3) kihívás (2) kókuszolaj (2) koleszterin (5) koronavirus (3) kovasz (1) kutatás (1) laktóz (2) leptin (1) leptinrezisztencia (1) low-carb (1) magyar (2) Marics Balázs (1) méregtelenítés (1) mese (1) mezőgazdaság (1) mikrobiologia (1) mitegyek (1) napitaptudas (1) napraforgóolaj (1) növényi alapú (1) nyílt levél (1) omega-3 (5) otthonmaradok (1) oxálsav (1) paleo (9) pálmaolaj (1) pH (1) rák (2) recept (2) régészet (4) spenót (1) spórolás (1) sport (1) sportolók (1) sporttáplálkozás (1) svajc (1) szénhidrát (14) szezonalis (1) szezonkert (1) takarmánytermesztés (1) találós kérdés (1) táplálkozástudomány (1) tej (5) telítetlen zsírsav (1) telített zsírsav (2) teszt (6) történelem (8) vega (1) vegán (1) vegetáriánus (1) vendéglátás (2) vendégposzt (1) vesekő (1) vita (1) vitamin (11) vizelet (1) x-aktak (1) xilit (3) zöldség (1) zöldség-gyümölcs (17) zsír (6) zsír/olaj (6) zurich (1) Címkefelhő
süti beállítások módosítása
http://napitaptudas.blog.hu/