A hol "gonosz " és "bűnös" tejjel, hol "erős vagyok: tejet iszom" jellegű cikkek sora önti el az internetet, és közben kevesen kapunk tényszerű választ a magától értetődő kérdésre: mióta is fogyasztunk tejtermékeket? E kérdés megválaszolásában segítenek az alább olvasható újabb régészeti eredmények.
Çatalhöyük települése (Törökország) az egyik legismertebb és legfontosabb régészeti lelőhely, a több mint kilencezer éves megtelepedés 2012 óta a világörökség része, a több évtizede itt folyó régészeti kutatások betekintést nyújtanak a korai földművelők hétköznapjaiba, társadalmi változásaiba, vallási szokásaiba és természetesen a táplálkozásukba is. A németországi Max Planck Intézet egy nemzetközi kutatócsoportja az innen származó mintegy nyolcezer éves kerámiaedényekben található fehérjék elemzésével újabb eredményekre jutott a korai földművesek által termesztett és fogyasztott gabonafélék, hüvelyesek, tejtermékek és húsféleségek kapcsán, melyről idén októberben tettek közzé a kutatók egy kisebb összefoglalót az intézmény honlapján.
Madártávlati kép az ősi településről
Az elemzések során a 7.900-7.800 éves kerámiaedények egy részében különféle fajoktól származó tejfehérjéket mutattak ki, így elsőként nyert egyértelmű igazolást, hogy a juhokat, kecskéket és marhákat a tejükért is tartották, hiszen ezen állatok már korábban is megtalált maradványaiból – csontjaikból – és ábrázolásaikból erre mindeddig nem következtethettek teljes biztonsággal a kutatók. A kutatás azonos korú edényekben kimutatta az árpa és a búza, valamint a lóbab és a borsó fehérjéinek jelenlétét is, azaz ezeket a növényeket is termesztették, illetve fogyasztották már ezekben a korai időkben a helyiek. A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy egyes edényeket a magok pörkölésére használhatták, illetve hogy az egyes edényeket egymás után különböző élelmiszerekhez használhatták, például levesféleségeket is fogyaszthattak a helyiek.
A település egyik rekonstruált szentélye, jellegzetes bikafej plasztikákkal
A kutatás egyik legizgalmasabb eredménye, hogy legkésőbb nyolcezer éve (!) már a helyi közösség tagjai feldolgozták a tejet, sajtféleségeket készítettek és még a tejsavót is hasznosították, fogyasztották.
Korabeli szarvasmarha ábrázolás a lelőhelyről
Az új kutatási módszer tovább fejlesztésétől a tudósok azt várják, hogy mind nagyobb betekintést nyerünk a korai földművesek étlapjára. Az edények belső felületén található fehérjék vizsgálatára leginkább a feltárásról közvetlen származó edények alkalmasak, ugyanis a már múzeumba került edények tisztítási, tartósítási eljárásokon, mechanikai és kémiai behatásokon esnek keresztül, melynek során elvesznek, illetve átalakulnak a bennük található maradványok.
Balázs
Nem volt elég? További táplálkozástörténeti érdekességeket találtok facebook-oldalunkon.
Források:
http://www.shh.mpg.de/1081398/catalhoyuk-proteins-cuisine
https://popular-archaeology.com/…/cuisine-of-early-farmers…/
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
gigabursch 2019.03.07. 11:19:01
Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.com/ 2019.03.07. 13:56:00
Irbisz 2019.03.07. 14:21:02
a kutya messze a legrégebben háziasított állat, ha az élelmiszertermlésben résztvevőket nézzük csak, akkor is a szarvasmarhát a kecske, juh, disznó és alighanem a tyúk is megelőzi.
a 40-50 000 éves múltjuk meg egyenesen nevetséges, nem tudom i.e. 10 000 van-e a háziasítás kezdete.
Tejet és tejterméket meg fogyaszthat sok ember, ez tény,de lényegében azok, akiknek ősei állatenyésztő pásztornépek voltak.
ételizésítő 2019.03.07. 17:29:53
Te baromságokon kívül mást is tudsz írni?
Mert eddig még nem sikerült.
@Irbisz:
Tejet bárki tud fogyasztani, aki csecsemőkora után is folyamatosan kap tejet. A tehéntejben is ugyanaz a laktóz van, mint az anyatejben, csak ha valaki nem kap tejet az elválasztás után, akkor ez az enzim egy idő után nem képződik tovább, a szervezet elfelejti az előállítását (és később már nem tanulja meg újra).
És ez minden embernél így van, ha pásztornép sarja, ha nem.
A négerek többsége pl. nem tudja meginni a tejet (illetve meg tudja, de hasznosítani nem, hasmenést kap tőle), a maszájoknak viszont, akik szintén eléggé négerek, az a fő élelmiszerük.
Irbisz 2019.03.20. 09:39:47
"Tejet bárki tud fogyasztani, aki csecsemőkora után is folyamatosan kap tejet....
És ez minden embernél így van, ha pásztornép sarja, ha nem.
A négerek többsége pl. nem tudja meginni a tejet (illetve meg tudja, de hasznosítani nem, hasmenést kap tőle), a maszájoknak viszont, akik szintén eléggé négerek, az a fő élelmiszerük."
ennek nézz utána, ezt teljesen rosszul tudod. akiben nincsnek meg a megfelelő gének (most meg nem mondom melyek szükségesek ahhoz h. felnőttkorban is képes legyen valaki a tejet mgemészteni), azt ugyan sose fogják hozzászoktatni a tejiváshoz, teljesen mindegy milyen gyermekkorban kezdik hozzászoktatni.
a maszajok egyébként pásztornép, kialakult bennük a tej megemsztését lehetővé tévő mutáció, épp ezért tudják a tejet megemészteni, ellentétben a környező törzsekkel.