Tejzsírszegény egészség?

kukui.png

Az 1,5%-os zsírtartalmú tej egészségesebb?

A „csökkentett zsírtartalom” felirat igen vonzón virít újabb és újabb tej(- és egyéb) termékek csomagolásán. Egyre több divatos diéta és modern tanács javasolja, hogy már a tejnél is az alacsonyabb zsírtartalmú 1,5%-os tej válasszuk. Az újabb technológiáknak köszönhetően már van zsírszegény sajt, vaj, joghurt, tej, túró és minden egyéb. De vajon ezek egészségesebbek is?

Természetesen lehetnek olyan, orvosilag indokolt esetek, amikor még a tej zsírtartalmánál is szigorúnak kell legyünk a napi zsírfogyasztást illetően, azonban az általános táplálkozási szokásokba zsírszegény tejet és tejtermékeket beiktatni talán nem feltétlenül logikus.

Lássuk is miért.

Arról már írtunk, hogy a tejfogyasztást úgy beállítani, mint az emberiséget fenyegető egyik legnagyobb egészségügyi veszélyt, elég valótlan gondolat: A tej: öl, butít, nyomorba dönt? De vajon mi a helyzet a tej zsírtartalmával?

Nem szeretném részletesen kifejteni az egyes zsírszázalékokhoz köthető tápanyagtartalmat, mert egyrészt nem is lehet észben tartani, és ha megértjük a tej összetételét, akkor logikusan el tudjuk helyezni a táplálkozásunkban az egyes tejtermékek helyét.

Mi is az a tejzsír? A tejzsír szerencsére pont olyan zsírtípusból áll, ami könnyen emészthető. Az epehólyagunk tehát kíméletesebb megterhelés alá esik, mintha egy jó kis szalonnát falatoznánk el. A tejzsír apró kis zsírcseppek formájában úsznak, lényegében ezt a célt szeretné elérni az epehólyag is az epével. Mivel ilyen formában a zsírt emésztő enzimeink könnyebben hozzáférnek a munkához, és elkezdhetik felszívható egységekre bontani az étel zsírtartalmát.

oil-in-water-1346802_960_720.jpg

A tejben található zsír a vízben elkeveredett olajcseppekhez hasonlít

A tej zsíros részében nemcsak energiát szolgáltató zsírok, hanem kis számban, de esszenciális, többszörösen telítetlen zsírtípusok is találhatóak. A teljes tej (3,25%) omega-6 és omega-3 zsírsavak 1,66/1 arányban, ami nagyon jónak számít. A emberi fajfejlődés során, a kutatások szerint 1/1-es omega-6/omega-3 arányú étrenden nevelkedtünk, jelenleg ez azonban 16/1 arányba tolódott át. Mivel ezek az esszenciális zsírsavak az energiaszolgáltatás mellett biológiailag aktív molekulák, így tudják befolyásolni szervezetünk működését. Immunológiai finomhangolásoktól kezdve (mint például gyulladásos folyamatok), a génjeink átíródását is szabályozzák. Mivel az omega-6 és omega-3 zsírsavak különböző (sokszor épp ellentétes folyamatokban) játszanak szerepet, az arányeltolódás összefüggésbe hozható számos civilizációs megbetegedéssel. A tej épp ezért nagyon kedvező ilyen szempontból, mert arányaiban nézve optimális omega-6/omega-3 zsírsavaránnyal rendelkezik.

Habár a tej telített zsírokat és némi koleszterint is tartalmaz, szerencsére ezeket pont olyan, a megfelelő zsíranyagcserét elősegítő hasznos anyagokkal visszük be, mint omega-3 zsírsavak, A- és D-vitamin. Valójában nem mindegy, ha megeszünk valamilyen „rettegett” tápanyagot, hogy milyen egyéb tápanyagokat eszünk meg hozzá, ami épp az előbbi tápanyagok negatív ( vagy pozitív) hatásait csökkentik. Így bár igaz, hogy a természetes mértékű (azaz a tehénből kicsordogáló) tej telített zsír- és koleszterintartalma magasabb, mint a csökkentett zsírtartalmú tejé, azonban ezzel párhuzamosan az esszenciális (omega-6, omega-3) zsírsavtartalma, és a zsírban oldódó vitamintartalma (A- és D-vitamin) is kisebb a soványabb tejnek. Mivel az A-és a D-vitaminok szintén a zsíros részben tudnak csak létezni, ha kevesebb a tejzsír logikusan kevesebb van a tejben belőlük is… Ezeket a tápanyagokat pedig megfelelő mértékben más alapélelmiszerből nem ilyen könnyű vagy ilyen gazdaságos bevinni. Vagy akár a fenntarthatóságot is idevehetjük, mert tejtermékekhez még mindig nem kell állatokat feldolgozni, mint például a hal- vagy a májfogyasztás esetén, melyek szintén kiemelt élelmiszerek esszenciális zsírsavak és zsíroldékony vitaminok terén.

Egy bögre (2,5dl) teljes zsírtartalmú tejjel (3,25%) be tudjuk vinni a napi ajánlott D-vitamin bevitel 25%-át, és a napi ajánlott A-vitamin bevitel 5%-át. Ezen felül még 293 mg omega-6 és 183 mg omega-3 zsírsavat. Ezeknek a zsírsavaknak amúgy az ’omega’ csoportokon belül is van felosztásuk, egészségügyileg érdekes arányuk, de erről is lehetne egy külön rovatot írni. Most csak annyi a lényeg, hogy a tejben van belőlük, és az arányuk is optimálisnak mondható. Aki esetleg a tej „kalória-” és koleszterintartalma miatt aggódik, azt, remélhetőleg megnyugtatja, hogy például 100 ml félzsíros (2,8%-os) tej mindössze 10 mg, míg 1 db tojás például 200 mg koleszterint tartalmaz és pohár (200 ml) energiatartalma két alma energiatartalmának felel meg. Itt egy érdekes cikk, egyéb tényekkel és tévhitekkel kapcsolatban is, a tejről: Tévhitek a tejről 

Kutatások igazolják, hogy pasztőrözés során, ideértve az UHT technológiával kezelt tejet is, a tévhitekkel ellentétben nem „pusztulnak” el a vitaminok, azonban az összes vitamintartalomhoz viszonyítva egy kis hányaduk elvész, de lényegi változás nem következik be. A hőkezelésre azért van szükség, hogy a mikroorganizmusok elpusztuljanak, és a tej tovább eltartható legyen. Habár érdekesség, hogy 6 különböző tanulmány is talált összefüggést a nyers tej (tehát a nem hőkezelt, és a bociból közvetlenül kinyerhető) fogyasztása és az allergiás megbetegedések kialakulásának valószínűségének csökkenése között. Magyarországon engedélyezett a nyers tej árulása élelmiszerként, azonban fel kell tüntetni, hogy ezt fogyasztás előtt fel kell forralni.

Egyes kutatók arra jutottak, hogy a zsírszegényebb tejet fogyasztó emberek, mivel kevesebb energiához jutnak a tejzsírból, ezt több szénhidrát fogyasztásával kompenzálják. Tehát, ha a szervezetünk nem jut energiához (kalóriához) zsírokból, mint a tejzsír, akkor megkívánja a szénhidrátokat, hogy valahogy meglegyen a szükséges napi energia. Azonban azt is megfigyelték, hogy a zsírosabb tejet fogyasztók a zsírszegény tejet fogyasztókhoz képest több édességet és húst fogyasztottak, míg az utóbbiak több zöldséget és gyümölcsöt ettek. Véleményem szerint, ez annak tudható be, hogy aki zsírszegényebb tejtermékeket fogyaszt, az (ha ezzel feltétlenül nem is), de tudatosabban táplálkozik. Azonban egészséges egyéneknél nem indokolt minden esetben zsírszegényebb tejet vagy tejterméket választani.

A nagy port kavart, 2015-ben életbelépett közétkeztetési rendelet is (ismertebb nevén „menzareform”) 3 éves korosztály felett maximum 1,5%-os zsírtartalmú tej felhasználását engedélyezi. A fent leírtak miatt is, számomra ez nem feltétlen indokolt, sőt! Szerencsém volt a Felelős Gasztrohős Alapítvány és Zöldövezet Társulás egy menzareformról szóló kerekasztal-beszélgetésén részt venni táplálkozástudományi szakértőként, és meg is kérdezhettem egy OÉTI-nél dolgozó, így a közétkeztetéssel is kapcsolatban álló dietetikus kolléga véleményét a dologról. Táplálkozástudományi szempontból a tej zsírtartalmában található vitaminok és esszenciális zsírsavak fontosak. Ezzel ő is egyetértett, és az alacsonyabb zsírtartalmat a kalóriabevitel korlátozásával indokolta. Az igaz, hogy jóval több kalóriát fogyasztunk átlagosan Magyarországon, mint az optimális lenne, de pont ez a gond, hogy nem feltétlenül abból a forrásból, amiből kedvezőbb lenne egészségügyi szempontból. Szerintem a magasabb zsírtartalmú tej pont ilyen forrás lehetne. Szerencsére ő is azt mondta, hogy a jövőben persze lesznek alakítások a rendelet ajánlásaival kapcsolatban.

Szerintem nem lehet kijelenteni, hogy a zsírszegényebb tej egészségesebb, ahogy azt sem, hogy a zsírosabb egészségesebb. A tejtermékek pedig összetételtől függően más és más hasznos anyagokból tartalmaznak többet, egyéni táplálkozási szokások válogatják, kinek mitől kell ódzkodnia vagy épp fordítva, pont hogy ajánlott fogyasztania. Épp ezért lesz még szó bővebben is, az egyes termékcsoportokról is. Addig is, aki számára nincs olyan íze a 1,5%-os tejnek (mint pl. számunkra se), mint a zsírosabb testvéreinek, ésszerű táplálkozás mellett nyugodtan válassza a „normális” zsírtartalmút.

A bejegyzés trackback címe:

https://napitaptudas.blog.hu/api/trackback/id/tr48726228

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Munyi cica 2017.05.04. 19:33:00

szia!

Van-e arra valami ajánlás, hogy naponta hány gr tejzsír fogyasztása az optimális, minden tej- és tejterméket, vajat összeadva, amit egy nap elfogyasztunk?
Magas összkoleszterin szint esetén sem kell törődni a tejzsírral? (főleg vaj, tejföl, tejszínre, zsírosabb sajtokra gondolok inkább, nem a zsíros tejre,).

Kövesd a táptudatokat Facebookon!

A csapat

 

Papp Andrea
szerző, gasztrobiológus

Kedvenc alapanyag: gombák
Kedvenc étel: anyukám lebbencslevese

 

_____________________________________

Nagy-Lackó Balázs
régész, néprajzkutató

A táplálkozástörténeti témák és a népi táplálkozással kapcsolatos cikkek felelőse.

Kedvenc alapanyag: articsóka
Kedvenc étel: az otthoni vasárnapi tyúkhúsleves

 

_____________________________________

 Zsignár Attila
lektor, szerkesztő

Első osztályú troll távoltartó és ötletelő társ.

Kedvenc alapanyag: csicseriborsó
Kedvenc étel: görög saláta

_____________________________________

 Papp András
lektor, szerkesztő 

Első osztályú troll távoltartó és ötletelő társ. 

Kedvenc alapanyag: az általam gyűjtött gombák
Kedvenc étel: kapros-tejfölös zöldbableves kolbásszal

Címkék

#health2018 (1) adalékanyag (4) agrookologus (1) állattenyésztés (1) allergia (1) azsiaikaposzta (1) bélflóra (3) bio (2) biológia (20) cékla (1) coca-cola (1) csíra (1) csíráztatás (2) cukor (23) diéta (1) E-szám (1) édesítők (9) egészség (49) élelmiszerbiztonság (3) elhízás (1) érdekes (81) erdekes (2) eritrit (2) ételek (14) étrend (2) evolúció (1) extrém diéta (12) extrém gyümölcsök (1) fahéj (1) fehérje (9) fehérjés-zsíros (23) fehér kenyér (2) fenntarthatóság (19) fogápolás (1) fogorvos (2) foltok (1) folyadékbevitel (1) főzés (1) gabona (2) gasztrobiologia (1) gasztronómia (10) glikémiás index (5) glikogén (2) glükóz (4) glutén (4) gomba (1) gombatoxin (1) health2018 (1) hormonok (1) hús (6) infografika (1) interjú (2) kalcium (1) kalória (4) karantén (1) keményítő (3) kihívás (2) kókuszolaj (2) koleszterin (5) koronavirus (3) kovasz (1) kutatás (1) laktóz (2) leptin (1) leptinrezisztencia (1) low-carb (1) magyar (2) Marics Balázs (1) méregtelenítés (1) mese (1) mezőgazdaság (1) mikrobiologia (1) mitegyek (1) napitaptudas (1) napraforgóolaj (1) növényi alapú (1) nyílt levél (1) omega-3 (5) otthonmaradok (1) oxálsav (1) paleo (9) pálmaolaj (1) pH (1) rák (2) recept (2) régészet (4) spenót (1) spórolás (1) sport (1) sportolók (1) sporttáplálkozás (1) svajc (1) szénhidrát (14) szezonalis (1) szezonkert (1) takarmánytermesztés (1) találós kérdés (1) táplálkozástudomány (1) tej (5) telítetlen zsírsav (1) telített zsírsav (2) teszt (6) történelem (8) vega (1) vegán (1) vegetáriánus (1) vendéglátás (2) vendégposzt (1) vesekő (1) vita (1) vitamin (11) vizelet (1) x-aktak (1) xilit (3) zöldség (1) zöldség-gyümölcs (17) zsír (6) zsír/olaj (6) zurich (1) Címkefelhő
süti beállítások módosítása
http://napitaptudas.blog.hu/