A fogyókúrázók álma: itt a salátaszezon

food-1853909_960_720.jpg

Megjött a meleg, napsütés, mindenki aggódik a bikiniszezon miatt. Szerencsére egyre nagyobb a salátakínálat is a piacon. Miért egészségesek a salátafélék? Miért nem nő még salátának való az ablakodban? Akár pár nap alatt is felnevelheted saját salátának valódat.

Egy tál saláta szinte már a fogyókúra ikonos szimbólumának mondható (talán az alma – mérőszalag kombinációnál is népszerűbb). Valahol nem véletlenül. Az egészséges táplálkozásban sokkal inkább alapvető ételnek kellene lennie (főleg a nyers salátáknak), mint amennyire azt itthon tapasztalom.

A salátafélékben, és a salátaként fogyasztható csírákban és bébi zöldségekben számos szuper tápanyag található.

Salátafélék

Rengeteg salátaféle létezik, most a teljesség igénye nélkül ezeknek a beltartalmi értékeit vesszük figyelembe (az adatok forrásáért kattints az adott növényre): jégsaláta, római saláta, rukkola, endívia, kínai kel, pak choi, fodros saláta.

green-salad-1498632_960_720.jpg

Néhány tény a salátafélékről:

  • Nyilván alig szolgáltatnak energiát, ez fogyás szempontjából elég nagy előny.
  • Gyakorlatilag 91-96%-uk víz.
  • Hajrá antioxidánsok! Testünkben folyamatosan zajlanak oxidációs folyamatok, a tápanyagok elégetése is épp egy ilyen folyamat. Oxidációs folyamatok közben szabad gyökök keletkeznek. Az antioxidánsok hatástalanítják a szabad gyököket, ezáltal segítenek védekezni az oxidatív stressz károsító hatásaival szemben és betegségek megelőzésében.Többféle antioxidáns létezik, a leveles zöldségekben közülük is a karotin vegyületek, C-vitamin és flavonoidok vannak nagy számban jelen.
  • Kiváló C-vitamin források! Különösen a római saláta, kínai kel, pak choi és a klasszikusabb fodros saláta, de a rukkola is. 10 dkg-ban megtalálható egy átlagos felnőtt napi C-vitamin igényének 30-75%-a! A legtöbb C-vitamin a kínai kelben és a pak choi-ban található (igazából két nagyon közeli rokon nemesítésről beszélünk.)
  • Rost is van bennük. 10 dkg endíviában a napi rostbevitel 12%-a is megtalálható, a többi vizsgált salátaféle ennek nagyjából a felét tartalmazza.
  • K-vitamin bombák. 10 dkg endíviában és fodros salátában a napi K-vitamin igény kétszerese is megtalálható, a római salátában és rukkolában pedig valamivel több mint 100%-a. Aki véralvadásgátlót szed, annak a mérsékelt K-vitamin fogyasztás ajánlott. K-vitaminban szegényebb salátafélék: jégsaláta, kínai kel, pak choi.
  • Mangánban gazdagok. Ásványi anyagok közül mangánból tudjuk a napi szükségletnek megfelelően a legtöbbet bevinni. 10 dkg salátaféléből nagyjából 10-25%-ot. (Hozzátenném, azért mangán elég sok mindenben van.) De van még bennük némi kalcium, magnézium és kálium, foszfor is. A rukkolának viszont a kalcium-, magnézium-, káliumtartalma is jelentős. Azért nem csodaszer, erről az Alimento blogon ITT olvashattok bővebben.

Még nincs itt a paradicsomok, paprikák, és/vagy akár cukkinik szezonja, hogy feldobjuk a levélzöldségeket. Addig is, van már retek, spárga, répa vagy akár gomba és ne felejtkezzünk meg  csírákról sem stb.

dsc_0936.JPG

Kaptam ilyen kis bébiretkeket ajándékba, nagyon zsenge, még édeskésebb az ilyen pici retek.

Szeretnél tisztába lenni azzal, honnan származik a saláta alapanyag, és mivel kezelték?

TERMESZD MEG MAGAD!


Gondoltad volna, hogy csírákat pár nap alatt nevelhetsz? A kicsírázott pár napos magoknak a salátafélékkel összevethető C-vitamin, folát és ásványi anyag tartalma van. Antioxidáns hatású vegyületekben is gazdagok. A hüvelyesek (lencse, bab, borsó) csírái pedig kifejezetten gazdagok fehérjékben is! De a salátának sem kell több 6 hétnél, illetve retked is lesz egy hónap alatt. Ezek közül van, amihez elég egy befőttesüveg, vagy egy ablakba való virágláda.Ezt onnan tudom, hogy május 14-én az Életfalu Holistic Farm és Jurányi Suterene szervezésében megrendezett Kert Ünnepen nagyon hasznos kis előadásokat hallgathattam meg a városi kertészkedésről. Volt itt szó többek között házi szagtalan gilisztakomposztálásról, csíráztatásról, és bébizöldség termesztésről.

 

 a Galéria a Kert Ünnepről: a képekért lapozz jobbra!

Meg is kérdeztem Réthy Katalin agro-ökológust, az esemény egyik szervezőjét és egykori írótársamat pár házi kertészkedős tippről, ami hasznos lehet városi kertészeknek.

Például mit és hol termeszthetünk, ha az ablak alatt nagy a forgalom?

Hogyan neveljünk bio zöldségeket?

Mit érdemes balkonon vagy éppen az ablakban termeszteni?

Hétfőn jön a részletes beszámoló a tudnivalókról, és bemutatjuk Kati és Vinkovits Ági (újságíróból lett biogazda) kertészetét, megmutatjuk az olyan különleges levélzöldségeket, mint a mizuna, wasabino, és tippeket is kaptok az otthoni termesztéshez. Sőt, egy Napi Táptudás zöldségeskertet is beindítottunk szerdán, aminek az életét nyomon lehet majd követni a blogon. Többek között beköltözött már egy mexikói egérdinnye. :)

dsc_0059.JPG

Itt már a Napi Táptudás kertje áll... :) Fotók hamarosan.

A bejegyzés trackback címe:

https://napitaptudas.blog.hu/api/trackback/id/tr2112519195

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zb74 2017.05.22. 11:17:31

"A hüvelyesek (lencse, bab, borsó) csírái pedig kifejezetten gazdagok fehérjékben is!"

Arról nem beszélve, hogy miután lecsipkedted a csírákat salátának, még meg is főzheted a babot.

A csíráztatott hüvelyesek fitinsavtartalma már minimális, mert a csíráztatás során aktiválódik a bennük levő fitáz enzim, kiszabadítja a fitátokban megkötött mikrotápanyagokat - pl. vasat, kálciumot -, és lebontja a fitinsavat. (Azt, mondjuk, nem tudom, hogy az ilyen célú csíráztatás időtartama megegyezik-e a salátacsírák nevelésének optimális időtartamával.) Ha több babot csíráztatsz egyszerre, mint amennyit aztán egy alkalommal meg akarsz/tudsz főzni, akkor a csíráitól megfosztott babszemeket nem túl forró sütőben meg tudod aszalni/szárítani, így újra tárolhatóvá válnak, akárcsak a malátázott gabonák.

i.a.p. · http://napitaptudas.blog.hu/ 2017.05.22. 21:19:22

Köszi! Ismét nagyon hasznos dolgokat írsz. :)

Zb74 2017.05.24. 17:32:19

@i.a.p.: Köszi!

Azt azért még hozzátenném, hogy a fitátkérdés persze elsősorban az egyoldalú(bb) táplálkozást folytatók, ill. a szigorú vegetáriánusok számára fontos. Hiszen cinkhez, kálciumhoz, vashoz és magnéziumhoz nemcsak hüvelyesekből, gabonákból, diófélékből és magvakból lehet hozzájutni, hanem húsokból/halakból, belsőségekből és tengeri herkentyűkből is. Aki ilyeneket fogyaszt, annak a fitátokkal nem nagyon kell törődnie (max. annyiből, hogy a magas fitinsavtartalmú élelmiszereket lehetőleg ne egy időben fogyassza a cink-, kálcium-, vas- és magnéziumforrásokkal). Vegáknak viszont tényleg fontos lehet a hüvelyesek főzés előtti áztatása és csíráztatása, a csíráztatott-szárított (tkp. malátázott) gabonákból őrölt lisztek fogyasztása.

A slusszpoén az, hogy a fitinsav bizonyos betegségekben akár még hasznos is lehet, pl. kristályosodásgátló hatása miatt csökkentheti a vesekőképződés veszélyét.

Kövesd a táptudatokat Facebookon!

A csapat

 

Papp Andrea
szerző, gasztrobiológus

Kedvenc alapanyag: gombák
Kedvenc étel: anyukám lebbencslevese

 

_____________________________________

Nagy-Lackó Balázs
régész, néprajzkutató

A táplálkozástörténeti témák és a népi táplálkozással kapcsolatos cikkek felelőse.

Kedvenc alapanyag: articsóka
Kedvenc étel: az otthoni vasárnapi tyúkhúsleves

 

_____________________________________

 Zsignár Attila
lektor, szerkesztő

Első osztályú troll távoltartó és ötletelő társ.

Kedvenc alapanyag: csicseriborsó
Kedvenc étel: görög saláta

_____________________________________

 Papp András
lektor, szerkesztő 

Első osztályú troll távoltartó és ötletelő társ. 

Kedvenc alapanyag: az általam gyűjtött gombák
Kedvenc étel: kapros-tejfölös zöldbableves kolbásszal

Címkék

#health2018 (1) adalékanyag (4) agrookologus (1) állattenyésztés (1) allergia (1) azsiaikaposzta (1) bélflóra (3) bio (2) biológia (20) cékla (1) coca-cola (1) csíra (1) csíráztatás (2) cukor (23) diéta (1) E-szám (1) édesítők (9) egészség (49) élelmiszerbiztonság (3) elhízás (1) érdekes (81) erdekes (2) eritrit (2) ételek (14) étrend (2) evolúció (1) extrém diéta (12) extrém gyümölcsök (1) fahéj (1) fehérje (9) fehérjés-zsíros (23) fehér kenyér (2) fenntarthatóság (19) fogápolás (1) fogorvos (2) foltok (1) folyadékbevitel (1) főzés (1) gabona (2) gasztrobiologia (1) gasztronómia (10) glikémiás index (5) glikogén (2) glükóz (4) glutén (4) gomba (1) gombatoxin (1) health2018 (1) hormonok (1) hús (6) infografika (1) interjú (2) kalcium (1) kalória (4) karantén (1) keményítő (3) kihívás (2) kókuszolaj (2) koleszterin (5) koronavirus (3) kovasz (1) kutatás (1) laktóz (2) leptin (1) leptinrezisztencia (1) low-carb (1) magyar (2) Marics Balázs (1) méregtelenítés (1) mese (1) mezőgazdaság (1) mikrobiologia (1) mitegyek (1) napitaptudas (1) napraforgóolaj (1) növényi alapú (1) nyílt levél (1) omega-3 (5) otthonmaradok (1) oxálsav (1) paleo (9) pálmaolaj (1) pH (1) rák (2) recept (2) régészet (4) spenót (1) spórolás (1) sport (1) sportolók (1) sporttáplálkozás (1) svajc (1) szénhidrát (14) szezonalis (1) szezonkert (1) takarmánytermesztés (1) találós kérdés (1) táplálkozástudomány (1) tej (5) telítetlen zsírsav (1) telített zsírsav (2) teszt (6) történelem (8) vega (1) vegán (1) vegetáriánus (1) vendéglátás (2) vendégposzt (1) vesekő (1) vita (1) vitamin (11) vizelet (1) x-aktak (1) xilit (3) zöldség (1) zöldség-gyümölcs (17) zsír (6) zsír/olaj (6) zurich (1) Címkefelhő
süti beállítások módosítása
http://napitaptudas.blog.hu/