A fahéj segíthet az elhízás elleni harcban?

cinnamon-1831978_960_720.jpg

Az utóbbi napokban több cikk is megjelent a témában. Mennyire vegyük komolyan a hírt? Most akkor kezdjünk el több fahéjat enni? Jobban segít a fahéj, mint bármi más?

Tök jó, hogy a fahéjat kutatják, vajon segít-e lerobbantani azt a hájat, vagy legalább távol tartani. Abszolút támogatom a kísérletezést, de azért egy sejttenyészetben végzett kísérletből ekkora ügyet csinálni! A kísérletezéssel teljesen egyetértek, de ez a kutatás messze nem elég előrehaladott ahhoz, hogy például egy vezető magyar hírportál tudományos rovatában jelenjen meg róla cikk. Ellenben a fahéjas étrend-kiegészítők és csodaszerek piacának biztosan jót fog tenni…

Mit is mutatott meg ez az új kísérlet?

Nagyon leegyszerűsítve: a fahéj egyik vegyülete, az ízét adó fahéj-aldehid, műanyag tárólóedényekben nevelt zsírsejtekbe belenyomva megváltoztatja a sejtek működését. A zsírsejtek a zsírokat pedig hőenergiává alakítják, amit csúnya szóval termogenezisnek hívnak.

Nyilván nem nehéz kitalálni, hogy ennek az lehetne az előnye, hogy a zsírraktárunk majd szépen átalakul hővé, miközben „leolvad” a nem kívánt részekről. Csakhogy, kedves olvasó:

Egy emberi testen kívüli sejttenyészetről beszélünk… Honnan tudjuk, hogyan hat ez a vegyület egy komplett élőlényben? Még nem tudunk semmit sem mondani arról, van-e értelme a fentiek alapján komolyan foglalkozni a fahéj-aldehiddel. Értem én, hogy emberekből kivett sejtek voltak, de attól még csak sejtek egy kis dobozban. Elkülönített sejtekbe "belenyomtak" egy fajta vegyületet, és megvizsgálták, hogy a rengeteg sejten belüli kommunikációs útvonal egy kis szeletére hogyan hatott, illetve egy bizonyos hatást kiváltott-e.
cellsignal-mapk.png

Részlet a sejteken belüli kommunikációs útvonalakból. Egy élőlényben egyszerre rengeteg vegyület hat ide-oda ezekre. (kép: http://www.australianscience.com.au/biology/the-hallmarks-of-cancer-growth-factors-and-cell-signaling/ )

Miért nem kell messzemenő következtetéseket levonni belőle?

Szerencsére hasonló kísérletekben volt szerencsém betekintést nyerni két éve Marseille-ben. A cuki és egyébként sikeres kis kutatócsoport, akiknek a munkájába betekinthettem, előszeretettel vizsgálja egyes hatóanyagok hatásait többféle típusú és eredetű zsírsejt „viselkedésére”.

10520816_10204118933922192_7243464550660724537_n.jpgLaurienne-el, Charléne-el és Esma-val a Marseille-i egyetemen mi a D-vitamint vizsgálgattuk hasonló okok miatt és hasonló módszerekkel 

Viszont volt nekik is néhány olyan hasonló megfigyelésük zsírsejt-tenyészetekben egyes hatóanyagokkal, ami már az egérkísérletekben nem működött. Miért? Mert egy sejttenyészet és egy élő állat: ég és föld!

Ha bármikor valaki sejttenyészetekben végzett eredményekkel akarja alátámasztani a termékét, vagy hatóanyagát, például az alábbiakon gondolkozz el (ahogy most is):

  • Jó, de ez a hatás megfigyelhető majd emberben is?
  • Hogyan hat együtt ez a vegyület más élelmiszeralkotó vegyületekkel?
  • Felszívódik-e amúgy az anyag az emésztőrendszerből emberben? Ha igen, milyen mértékben?
  • Mennyi jut oda emberben(!) a zsírsejtekhez?
  • Mekkora az a mennyiség, ami egy élő emberben hatásos lehet?
  • A hatásos mennyiség okozna mellékhatásokat?

Ha ezekre nem kapsz választ és bizonyítékokat, akkor kezdj el gyanakodni, hogy bizony most a bolhából csinálnak elefántot...

Nemhogy egy emberben, még egy patkányban sem figyelték meg, hogyan működik ez a mostani. De még a patkány és az ember emésztése és anyagcseréje is olyan szinten különbözik, hogy nem lehet egy patkány vagy akár egérkísérlet eredményéről azt gondolni, hogy nálunk ugyanúgy hatna a vegyület! Szóval nagyon messze vagyunk még attól, hogy lássuk, hogyan is működik ez a jelenség bennünk, egyáltalán működne-e, illetve mennyire lényeges. Ettől függetlenül lehet, és kell is ezekről a korai fázisban lévő kutatási eredményekről beszélni, csak nem mindegy, mekkora médiahangsúlyt kapnak!

11081380_10204118932962168_4886563983232890552_n.jpgA sejttenyészetes eredmények ilyen kis műanyag tárolókban, tápoldatban nevelkednek, mint a képen is látható. Messze van ez az embertől...

A felkapott fahéjas kutatás önmagában nyilván nem tud választ adni ezekre, még nagyon sokat kell utánajárni a dolognak. Hasonló eredmények alapján számos egyéb anyagot is fel lehetne kapni, és sajnos fel is kapnak. Ha valaki nem tudná mire jó egy táplálkozástudomány szakember, például ezért, mert segíthetnek értelmezni a táplálkozással kapcsolatos tudományos eredményeket, és a gyakorlatba átültetni, miközben megszűrik a számtalan tudományos (és kevésbé tudományos) információt. Ezért jó az, hogy valaki úgy képződik tovább egészségügyi vonalon, hogy van tudományos alapképzettsége (vegyész, élelmiszermérnök, biológus stb.), mert megvan a tudása ahhoz, hogy kellő kritikai érzékkel álljon a nagy táplálkozásos felfedezésekhez. Persze sajnos köztünk is vannak kollégák, akik valami miatt pont a tévhiteket terjesztik - de hol nincsenek?

Miért ne kezdj el fahéjat enni fahéjjal, vagy fahéjas étrend-kiegészítőkre költeni? 

  • Mert fogalmunk sincs működik-e a dolog emberekben.
  • Mert a nagy mennyiségű fahéjfogyasztás nem ajánlott, különösen egyes gyógyszerek esetében (diabétesz kezelésében használt egyes gyógyszerek, illetve a májat komolyabban megterelő gyógyszerek). Ha fahéjkúrába kezdenénk, egyeztessünk a kezelőorvosunkkal vagy gyógyszerészünkkel!
  • Mert az étrend-kiegészítők szabályozása nagyon gyér, nem tudhatod biztosan mi van a dobozban!
  • A vékonyságod és az egészséged nem egy darab vegyületen múlik, mint pl a fahéj-aldehid! Nagyon sok olyan egyéb dolog segíthet az elhízás kezelésében, ami ennél kicsit szilárdabb bizonyítékokon nyugszik.

Nem akarok ünneprontó lenni, de az elhízás elleni harcban még mindig a rendszeres testmozgás és a kiegyensúlyozott táplálkozás a legértelmesebb választás, amelynek gyakori része lehet a fahéj, de csodaszerként ne kezdjük el kezelni!

A bejegyzés trackback címe:

https://napitaptudas.blog.hu/api/trackback/id/tr5012510295

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fordulo_bogyo 2017.11.23. 23:11:01

Szivembol szoltal! Pontosan igy latom en is.

fordulo_bogyo 2017.11.24. 07:40:49

HA igy mukodne a fahej hatoanyaga, azaz hotermelesre serkentene a zsirsejteket, AKKOR azt tapasztalnank, hogy belazasodunk fahej fogyasztas utan. Vagy legalabb is nagyon melegunk lesz, izzadunk...
Tapasztaljuk ezt?
Nem.
Ugy lezarva.

De azert gondoljuk tovabb: 1 gramm zsir 9.3 kilokaloria (egy liter viz homersekletet 9 C fokkal emeli, vagy 90 literet 0.1C fokkal).
Legyen fogyni vagyo kiserleti alanyunk 90 kg testsulyu, 1 kg (1000 gramm) zsir elegetese 100 C fokkal emelne a testhomersekletet.... az a baj, hogy alig nehany C fok testhomerseklet emelestol elobb eszmeletet, majd eletet vesztene.
HA a fahej ugy mukdik, ahogy irjak, AKKOR eletveszelyes a fogyasztasa, hogutat okoz!
:-)

Zb74 2017.11.24. 10:37:22

Tökéletes írás, köszönjük!

BobAlice 2017.11.24. 11:18:50

A fahéj arra jó, hogy megvédje a fák törzsét.

2017.11.24. 11:40:58

@fordulo_bogyo:

Jó nagy marhaság lett ez így...

RZoli71 2017.11.24. 11:41:10

Nálam működne a dolog, rengeteget fogynék, ha minden ételben fahéj lenne. Még a szagától is rosszul vagyok... :

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.com/ 2017.11.24. 11:51:48

A mezei nyulak, akik rendszeresen rágják a fa héját, nem kövérek, viszont nagy a fülük. Lehet, hogy a fahéj a zsírt füllé alakítja át? :)

Hivatásos Beszólóművész 2017.11.24. 12:34:19

@fordulo_bogyo: Jó lesz az az "...1 gramm zsir 9.3 kilokaloria (egy liter viz homersekletet..." 1 gramm víznek is...
Picit eltolódik az a fránya tizedes vessző, és mindjárt tömegkatasztrófa lesz abból a hírből, hogy Lilu ujját elvágta egy papírlap...

fordulo_bogyo 2017.11.24. 16:24:24

@Hivatásos Beszólóművész: Biztos vagy benne? Orommel olvasnam a kiigazitast, de en ugy tudom, hogy
"A kalória (cal) az energia mértékegysége: egy kalória egy gramm víz hőmérsékletét egy °C-kal emeli meg. .... A táplálkozástudomány és a hétköznapi élet egy ennél ezerszer nagyobb mértékegységet nevez kalóriának. Ennek elavult neve: nagykalória; pontosabb neve kilokalória (=kcal)"

Tevedhetek valahol (ha megtalalod, segits, mutass ra), de cal es kcal az 1g es 1000g viz homersekletenek 1C-vel torteno emelese, ez biztos.

Kövesd a táptudatokat Facebookon!

A csapat

 

Papp Andrea
szerző, gasztrobiológus

Kedvenc alapanyag: gombák
Kedvenc étel: anyukám lebbencslevese

 

_____________________________________

Nagy-Lackó Balázs
régész, néprajzkutató

A táplálkozástörténeti témák és a népi táplálkozással kapcsolatos cikkek felelőse.

Kedvenc alapanyag: articsóka
Kedvenc étel: az otthoni vasárnapi tyúkhúsleves

 

_____________________________________

 Zsignár Attila
lektor, szerkesztő

Első osztályú troll távoltartó és ötletelő társ.

Kedvenc alapanyag: csicseriborsó
Kedvenc étel: görög saláta

_____________________________________

 Papp András
lektor, szerkesztő 

Első osztályú troll távoltartó és ötletelő társ. 

Kedvenc alapanyag: az általam gyűjtött gombák
Kedvenc étel: kapros-tejfölös zöldbableves kolbásszal

Címkék

#health2018 (1) adalékanyag (4) agrookologus (1) állattenyésztés (1) allergia (1) azsiaikaposzta (1) bélflóra (3) bio (2) biológia (20) cékla (1) coca-cola (1) csíra (1) csíráztatás (2) cukor (23) diéta (1) E-szám (1) édesítők (9) egészség (49) élelmiszerbiztonság (3) elhízás (1) érdekes (81) erdekes (2) eritrit (2) ételek (14) étrend (2) evolúció (1) extrém diéta (12) extrém gyümölcsök (1) fahéj (1) fehérje (9) fehérjés-zsíros (23) fehér kenyér (2) fenntarthatóság (19) fogápolás (1) fogorvos (2) foltok (1) folyadékbevitel (1) főzés (1) gabona (2) gasztrobiologia (1) gasztronómia (10) glikémiás index (5) glikogén (2) glükóz (4) glutén (4) gomba (1) gombatoxin (1) health2018 (1) hormonok (1) hús (6) infografika (1) interjú (2) kalcium (1) kalória (4) karantén (1) keményítő (3) kihívás (2) kókuszolaj (2) koleszterin (5) koronavirus (3) kovasz (1) kutatás (1) laktóz (2) leptin (1) leptinrezisztencia (1) low-carb (1) magyar (2) Marics Balázs (1) méregtelenítés (1) mese (1) mezőgazdaság (1) mikrobiologia (1) mitegyek (1) napitaptudas (1) napraforgóolaj (1) növényi alapú (1) nyílt levél (1) omega-3 (5) otthonmaradok (1) oxálsav (1) paleo (9) pálmaolaj (1) pH (1) rák (2) recept (2) régészet (4) spenót (1) spórolás (1) sport (1) sportolók (1) sporttáplálkozás (1) svajc (1) szénhidrát (14) szezonalis (1) szezonkert (1) takarmánytermesztés (1) találós kérdés (1) táplálkozástudomány (1) tej (5) telítetlen zsírsav (1) telített zsírsav (2) teszt (6) történelem (8) vega (1) vegán (1) vegetáriánus (1) vendéglátás (2) vendégposzt (1) vesekő (1) vita (1) vitamin (11) vizelet (1) x-aktak (1) xilit (3) zöldség (1) zöldség-gyümölcs (17) zsír (6) zsír/olaj (6) zurich (1) Címkefelhő
süti beállítások módosítása
http://napitaptudas.blog.hu/