Az utóbbi napokban több cikk is megjelent a témában. Mennyire vegyük komolyan a hírt? Most akkor kezdjünk el több fahéjat enni? Jobban segít a fahéj, mint bármi más?

Tök jó, hogy a fahéjat kutatják, vajon segít-e lerobbantani azt a hájat, vagy legalább távol tartani. Abszolút támogatom a kísérletezést, de azért egy sejttenyészetben végzett kísérletből ekkora ügyet csinálni! A kísérletezéssel teljesen egyetértek, de ez a kutatás messze nem elég előrehaladott ahhoz, hogy például egy vezető magyar hírportál tudományos rovatában jelenjen meg róla cikk. Ellenben a fahéjas étrend-kiegészítők és csodaszerek piacának biztosan jót fog tenni…

Mit is mutatott meg ez az új kísérlet?

Nagyon leegyszerűsítve: a fahéj egyik vegyülete, az ízét adó fahéj-aldehid, műanyag tárólóedényekben nevelt zsírsejtekbe belenyomva megváltoztatja a sejtek működését. A zsírsejtek a zsírokat pedig hőenergiává alakítják, amit csúnya szóval termogenezisnek hívnak.

Nyilván nem nehéz kitalálni, hogy ennek az lehetne az előnye, hogy a zsírraktárunk majd szépen átalakul hővé, miközben „leolvad” a nem kívánt részekről. Csakhogy, kedves olvasó:

Egy emberi testen kívüli sejttenyészetről beszélünk… Honnan tudjuk, hogyan hat ez a vegyület egy komplett élőlényben? Még nem tudunk semmit sem mondani arról, van-e értelme a fentiek alapján komolyan foglalkozni a fahéj-aldehiddel. Értem én, hogy emberekből kivett sejtek voltak, de attól még csak sejtek egy kis dobozban. Elkülönített sejtekbe "belenyomtak" egy fajta vegyületet, és megvizsgálták, hogy a rengeteg sejten belüli kommunikációs útvonal egy kis szeletére hogyan hatott, illetve egy bizonyos hatást kiváltott-e.

Részlet a sejteken belüli kommunikációs útvonalakból. Egy élőlényben egyszerre rengeteg vegyület hat ide-oda ezekre. (kép: http://www.australianscience.com.au/biology/the-hallmarks-of-cancer-growth-factors-and-cell-signaling/ )

Miért nem kell messzemenő következtetéseket levonni belőle?

Szerencsére hasonló kísérletekben volt szerencsém betekintést nyerni két éve Marseille-ben. A cuki és egyébként sikeres kis kutatócsoport, akiknek a munkájába betekinthettem, előszeretettel vizsgálja egyes hatóanyagok hatásait többféle típusú és eredetű zsírsejt „viselkedésére”.

Laurienne-el, Charléne-el és Esma-val a Marseille-i egyetemen mi a D-vitamint vizsgálgattuk hasonló okok miatt és hasonló módszerekkel 

Viszont volt nekik is néhány olyan hasonló megfigyelésük zsírsejt-tenyészetekben egyes hatóanyagokkal, ami már az egérkísérletekben nem működött. Miért? Mert egy sejttenyészet és egy élő állat: ég és föld!

Ha bármikor valaki sejttenyészetekben végzett eredményekkel akarja alátámasztani a termékét, vagy hatóanyagát, például az alábbiakon gondolkozz el (ahogy most is):

• Jó, de ez a hatás megfigyelhető majd emberben is?
• Hogyan hat együtt ez a vegyület más élelmiszeralkotó vegyületekkel?
• Felszívódik-e amúgy az anyag az emésztőrendszerből emberben? Ha igen, milyen mértékben?
• Mennyi jut oda emberben(!) a zsírsejtekhez?
• Mekkora az a mennyiség, ami egy élő emberben hatásos lehet?
• A hatásos mennyiség okozna mellékhatásokat?

Ha ezekre nem kapsz választ és bizonyítékokat, akkor kezdj el gyanakodni, hogy bizony most a bolhából csinálnak elefántot...

Nemhogy egy emberben, még egy patkányban sem figyelték meg, hogyan működik ez a mostani. De még a patkány és az ember emésztése és anyagcseréje is olyan szinten különbözik, hogy nem lehet egy patkány vagy akár egérkísérlet eredményéről azt gondolni, hogy nálunk ugyanúgy hatna a vegyület! Szóval nagyon messze vagyunk még attól, hogy lássuk, hogyan is működik ez a jelenség bennünk, egyáltalán működne-e, illetve mennyire lényeges. Ettől függetlenül lehet, és kell is ezekről a korai fázisban lévő kutatási eredményekről beszélni, csak nem mindegy, mekkora médiahangsúlyt kapnak!

A sejttenyészetes eredmények ilyen kis műanyag tárolókban, tápoldatban nevelkednek, mint a képen is látható. Messze van ez az embertől...

A felkapott fahéjas kutatás önmagában nyilván nem tud választ adni ezekre, még nagyon sokat kell utánajárni a dolognak. Hasonló eredmények alapján számos egyéb anyagot is fel lehetne kapni, és sajnos fel is kapnak. Ha valaki nem tudná mire jó egy táplálkozástudomány szakember, például ezért, mert segíthetnek értelmezni a táplálkozással kapcsolatos tudományos eredményeket, és a gyakorlatba átültetni, miközben megszűrik a számtalan tudományos (és kevésbé tudományos) információt. Ezért jó az, hogy valaki úgy képződik tovább egészségügyi vonalon, hogy van tudományos alapképzettsége (vegyész, élelmiszermérnök, biológus stb.), mert megvan a tudása ahhoz, hogy kellő kritikai érzékkel álljon a nagy táplálkozásos felfedezésekhez. Persze sajnos köztünk is vannak kollégák, akik valami miatt pont a tévhiteket terjesztik - de hol nincsenek?

Miért ne kezdj el fahéjat enni fahéjjal, vagy fahéjas étrend-kiegészítőkre költeni? 

• Mert fogalmunk sincs működik-e a dolog emberekben.
• Mert a nagy mennyiségű fahéjfogyasztás nem ajánlott, különösen egyes gyógyszerek esetében (diabétesz kezelésében használt egyes gyógyszerek, illetve a májat komolyabban megterelő gyógyszerek). Ha fahéjkúrába kezdenénk, egyeztessünk a kezelőorvosunkkal vagy gyógyszerészünkkel!
• Mert az étrend-kiegészítők szabályozása nagyon gyér, nem tudhatod biztosan mi van a dobozban!
• A vékonyságod és az egészséged nem egy darab vegyületen múlik, mint pl a fahéj-aldehid! Nagyon sok olyan egyéb dolog segíthet az elhízás kezelésében, ami ennél kicsit szilárdabb bizonyítékokon nyugszik.

Nem akarok ünneprontó lenni, de az elhízás elleni harcban még mindig a rendszeres testmozgás és a kiegyensúlyozott táplálkozás a legértelmesebb választás, amelynek gyakori része lehet a fahéj, de csodaszerként ne kezdjük el kezelni!