Allergiásnak lenni nem öröm. Vagy mégis van benne valami jó? A tudomány szerint bizonyos allergiák lehet, hogy csökkentik egyes rákos megbetegedések kockázatát.

Az allergia lényegében az immunrendszerünk megváltozott, túlzott működése, ami miatt a védekezőrendszerünk az emberek többségére nézve ártalmatlan vagy akár saját anyagokat is veszélyesként ismer fel. A potenciális veszélyforrásnak gondolt dolog ellen pedig elindul a támadás. Az eredmény, az allergia jellegétől függően szénanátha, bőrtünetek, ekcéma, asztma, vagy emésztőrendszeri tünetek (puffadás, hasmenés, székrekedés, stb.). Atópiás alkatról beszélünk, ha valaki fokozottan hajlamos különféle allergiás reakciók bekövetkezésére, emögött leggyakrabban genetikai hajlam áll.

Allergia! Allergia mindenhol!

Allergiásként nem örülök annak, amikor azzal jönnek emberek, hogy pusztul a Föld, tele vagyunk adalékanyagokkal, nincs már igazi BIO élelmiszer és ezért nő rohamosan az allergiások száma. (Ha tényleg drasztikusan nő egyáltalán... ezzel kapcsolatban ajánlom Alimento kolléga Nagyszüleink ételallergiája c. írását.)

Mintha a hanyatló világ és a becstelen élelmiszeripar valamilyen "bizonyítéka" lenne az allergiás ember. Azt sem kellemes hallani, hogy az ember szüleinek a hibája ha allergiás, hiszen az illető nyilván egy steril burokban nevelkedett és/vagy nem kapott rendesen enni, stb. Rosszul eszel, vagy chi többlet van valamelyik csakrádon, stb. Mert amúgy nem feltétlen.

Az allergiára való hajlamnak jellemzően genetikai okai vannak, de magának allergiás tüneteknek a megjelenését a környezet is befolyásolja. Az, amit megeszünk, a csecsemőkori táplálás, a higiéné vagy akár az ideg- és hormonrendszer állapota is. True. De a "kiváltó" okokat mind szinte lehetetlen kizárni. Azoknak, akik allergiás tünetekben szenvednek, talán vigaszt nyújthatnak az alábbi tudományos megfigyelések.

Az allergia és a rosszindulatú daganatok kapcsolata

Az allergiáknak lehet egy régóta kutatott kedvező hatása: összefüggésben állhatnak a daganatos megbetegedésekkel szembeni védekezéssel. Ez egy eléggé megalapozott feltételezés. Hogy a Nature Reviews Cancerben megjelent egyik cikkből idézzek: „… evidence is emerging that allergic responses can have a dual role in protection against pathogens and in tumour surveillance.” (~gyarapodnak a bizonyítékok, hogy az allergiás reakciókank kettős szerepe van a patogénekkel szembeni védekezésben és a tumorok "észlelésében") A jelenséget intenzívebben már a 80-as évektől kutatják, számos publikáció jelent meg a témában, döntő többségben pozitív eredménnyel. Lássuk néhány frissebbet:

Hasnyálmirigyrák

Egy 2014-es amerikai kutatás 345 hasnyálmirigyrákos beteget hasonlított össze 1285 egészséges emberrel. Statisztikailag igazolhatóan kimutatták, hogy szénanáthában szenvedőknél valamint azoknál, akiknél a Prick-teszt (egy bőrpróba alapú teszt) pozitív lett porra vagy állati szőrre és hámszövetre, kevesebben voltak hasnyálmirigyrákosok. Az étellalergiákkal viszont nem találtak szignifikáns összefüggést.

Egy évvel később európai tudósok fogták az addig publikált értelmes kutatásokat a témában, és csináltak egy meta-analízist. Azaz kielemezték, hogy az addig rendelkezésre álló eredmények összességéből milyen következtetés vonható le. Ők arra jutottak, hogy igazolhatóan kevesebbszer fordult elő a hasnyálmirigyrák nemcsak azoknál, akik szénanáthások, hanem asztmásoknál is.

Idegrendszeri daganatok

Egy 2016-os esettanulmányban, öt országban mértek fel összesen több mint 8700 embert, amelynek közel a fele a megkeresést megelőző egy éven belül gliómával (a központi idegrendszer idegsejtjeit burkoló sejtek rosszindulatú daganata) lett diagnosztizálva. Azt találták, hogy a saját bevallás szerint szénanáthával, asztmával vagy ekcémával küzdők között arányaiban kevesebb a gliómás beteg. Az ételallergiákat nézve kevésbé erős volt az összefüggés, de volt.

Vastag- és végbélrák

1993 és 2010 között tudósok amerikaikat követtek nyomon, és mérték a vastagbél- és végbélrákosok számának alakulását. Megfigyelték, hogy az atópiás alkatú egyéneknél, akik szénanátha, asztma vagy ételallergia sújtott, (nemtől függetlenül) ritkábban alakult ki vastag- és végbélrák.

Aztán 2017-ben egy kínai kutatócsoport csinált egy átfogó elemzést az addigi megfigyeléses kutatások eredményeiből a témában, és ők nem találtak összefüggést. Ám ugyanebben az évben egy másik kutatócsoport is beszállt: ők a Nature magazincsalád Scientific Reports kiadványában jelentették meg elemzésüket, amely arra jutott, hogy igenis ritkábban alakul ki vastag-és végbélrák az említett allergiés tünetekben szenvedőknél. Az étel allergiáról nem tudtak mit mondani, mert ezzel kapcsolatban még nem állt rendelkezésre elegendő információ. Nem tudom, mi zajlik ott a kínai kollégáknál, de majd biztos lemeccselik.

Tüdőrák

1996 és 2002 között az előzőhöz hasonló mérést végeztek Kanadában. Csak itt azt nézték, milyen gyakran alakult ki tüdőrák az ekcémával, szénanáthával, asztmával küzdők között a többiekhez képest. Nos, ritkábban alakult ki.

Mennyire vehetőek komolyan ezek az eredmények?

Fontos megemlíteni, hogy a jelenség mögötti pontos biológiai folyamatokat még nem ismerjük, bár állatmodellekben dolgoznak azok feltérképezésén. A fentiek megfigyelések, de elég nagy embertömegeken végezték őket, és minden esetben korrigáltak a főbb daganatokra hajlamosító tényezőkkel, úgy, mint dohányzás, alkoholizálás, testmozgás hiánya.

Azt is el kell mondani, hogy nem minden esetben végeztek a kutatók allergia vizsgálatokat, van ahol csak saját bevallás alapján történt az allergiások közé sorolás. Sok esetben nem tudjuk pontosan mely anyag által kiváltott allergiákról van szó, inkább csak magát a tünetet mérték fel (pl. ekcéma, de hogy pontosan mitől, azt már nem). Nyilván az egyes szerveket érintő rosszindulatú daganatoknak is több fajtája van, ezekkel kapcsolatosan nem tudunk még specializálni.

Így vagy úgy, a legtöbb értelmes forrásban arra hivatkozik, hogy „tehere is az emerging evidence”, azaz „egyre több a bizonyíték, hogy…”. Illetve a még laikusok számára is ismerősnek hangzó ’Nécsör’ magazincsalád is többször foglalkozott már a témával, ami ugye tudományos világban nem kis szó. Nyilván bőven van még hova vizsgálódni, de maga az összefüggés ténye igen valószínűnek tűnik.

Mi állhat a jelenség mögött?

Mint fentebb említettem, egyelőre nem írták le a pontos folyamatokat, de két lehetséges, egymást nem is kizáró magyarázat is szárnyra kapott. Az egyik szerint, mivel az allergiás reakciók kialakulási helye azok a területek (bőr, nyálkahártyák, tüdő), ahol a szervezet a külvilággal találkozik, a fokozott immunműködés miatt a potenciálisan veszélyes, karcinogén anyagokat hatékonyabban tartja távol a szervezet. Az allergiások vérében sok-sok IgE kering. Az IgE egy speciális ellenanyag, amelyet a testünk paraziták és az allergénnek vélt anyagok ellen termel. A másik elmélet szerint ez az ellenanyag indíthat be olyan immunfolyamatokat, amelyek daganatsejteket támadják

#régenmindenjobbvolt?

Összefoglalva: az allergiára való hajlam (atópia) egy genetikai eredetű jellegzetesség. Ami tudományos megfigyelések alapján elképzelhető, hogy összefüggésben van bizonyos daganatokra való alacsonyabb hajlammal. Ha ez igaz (már pedig valószínűbb hogy az), annak fényében már nem tűnne annyira katasztrófálisnak a helyzet, mint azt egyesek próbálják beállítani. (Halkan megjegyzem, vannak bizniszek, amelyeknek jól jön az, ha az adalékanyagok, vegyszerek, kozmetika- vagy élelmiszeripar démonizálva van…)

Néhány kérdés, amely szerintem érdekes lehet a vitában: ha az allergia tényleg segít egyes rosszindulatú tumorok elleni védekezésben, akkor mi volt előbb? A probléma, hogy a szervezet ártatlan anyagokat is ártalmasnak imer fel? Vagy esetleg a nem kívánatos sejtburjánzás (tumorok) elleni védekező tulajdonság megjelenése? Magyarán: az allergia pozitív mellékhatása az erősebb védekezés? Vagy a tumorokkal szemben ellenállóbb immunrendszer negatív mellékhatása az érzékenység ártalmatlan anyagokra?

Ha tényleg nő az allergiások száma, lehet-e köze ahhoz, hogy az allergiára hajlamosító génvariánsok pozitív szelekciónak van kitéve? Azaz, az allergiás alkat, pontosabban az azzal járó plusz immunvédelem lehetett-e tulajdonság, amely részben előnyei miatt terjedt el? Engem komolyan elgondolkodtattak ezek a kérdések. Aki úgy véli sejti a választ, ne habozzon megosztani!

Végül egy rövid motiváció sortársaknak:

Amikor utolér a pollenterror, véresre kapartad álmodban az ekcémád vagy cikinek érzed az asztmapipát, csak gondolj a fentebb olvasottakra, és végy egy mély levegőt. Lehet, hogy ebben a rosszban valami jó.

Források:

1. Amirian ES et al. Approaching a Scientific Consensus on the Association between Allergies and Glioma Risk: A Report from the Glioma International Case-Control Study. American Journal of Epidemiology, 2016 ;183(2):85-91. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/26656478
2. Cancer Epidemiology, Biomarkers & Prevention, 2016;25(2), 282-290. http://cebp.aacrjournals.org/content/25/2/282
3. Cotterchio M et al. Association between Allergies and Risk of Pancreatic Cancer. Cancer Epidemiology, Biomarkers & Prevention, 2014;23(3),1-12. http://cebp.aacrjournals.org/content/early/2014/02/19/1055-9965.EPI-13-0965.short
4. Gomez-Rubiro P et al. Reduced risk of pancreatic cancer associated with asthma and nasal allergies. Gut, 2017;66:314-322. https://gut.bmj.com/content/66/2/314
5. Dr. Lesznyák Judit. Hogyan ismerhető fel az atópiás alkat? Webbeteg.hu (2017.07.05; letöltés: 2018.10.25.) https://www.webbeteg.hu/cikkek/allergia/21178/atopias-alkat
6. Tambe NA et al. Atopic Allergic Conditions and Colorectal Cancer Risk in the Multiethnic Cohort Study. American Journal of Epidemiology, 2015;181(11), 889–897. https://academic.oup.com/aje/article/181/11/889/87235
7. El-Zein M et al. History of allergic diseases and lung cancer risk. Annals of Allergy, Asthma & Immunology, 2014;112(3),  230-236. https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1081120613009514   
8. Ye J et al. Allergies and risk of colorectal cancer: a systematic review and meta-analysis of observational studies. Oncotarget, 2017;8(9):14646-14654. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5362432/
9. Ma W et al. Association between allergic conditions and colorectal cancer risk/mortality: a meta-analysis of prospective studies. Scientific Reports, 2017;7(1):5589. Published 2017 Jul 17. doi:10.1038/s41598-017-04772-9 https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5514030/#
10. Hoste E. et al. Understanding allergy and cancer risk: what are the barriers? Nature Reviews Cancer, 2015;15, 131–132. https://www.nature.com/articles/nrc3909