Ponty és dió: omega-3 zsírsavak a Kárpát-medencéből

bemutato2_4.png

Az élelmiszer és táplálékkiegészítő piac mintha azt sugallná, hogy a magyar nép számára a megfelelő omega-3 zsírsav fogyasztáshoz elég silány hely a Kárpát-medence. Egzotikus ételek, tengeri hal, lazacolaj vagy táplálék-kiegészítő fogyasztására vagyunk ítélve, ha megfelelő mennyiségben akarunk omega-3 zsírsavat fogyasztani. Pedig dehogy!

Elöljáróban pár szó az omega-3 zsírsavakról. Figyelem, akit nem érdekel a dolog "hardcore" kémiai része, az nyugodtan átugorhatja az alábbi részt. :)

Az omega-3 zsírsavak biokémiai háttere: 

Az omega-3 zsírsavak neve annyit takar, hogy a zsírsav láncnak az utolsó (omega, ω) szénatomjától számítva a 3. szénatomnál található az első kettős kötés, (az omega-6 zsírsavaknál pedig a 6.-tól, stb.). Mivel ezek a zsírsavak kettős kötésekben gazdagok, így többszörösen telítetlen zsírsavaknak is szokás nevezni őket. Minél több a kettős kötések száma, annál telítetlenebb a zsírsav. A telítetlen zsírsavakban gazdagabb étkezési zsírok szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotúak, szemben a telített zsírsavakban gazdagabbakkal. Ilyen telítetlen, azaz kettős kötéseket tartalmazó zsírsavakat létre tud hozni a szervezetünk, azonban a zsírsavlánc elejétől számítva a 9. szénatomtól távolabb nem tudunk kialakítani kettős kötést, mert hiányoznak ezek az enzimjeink. Az omega-3 zsírsavak közül az alfa-linolénsav (ALA) 18, az eikozapentaénsav 20 (EPA) a dokozahexaénsav 22 (DHA) szénatomot tartalmaz. Tehát mindegyik hosszabb 9 szénatomnál, a kettős kötések is elölről számolva a 9. szénatom után találhatóak, így nem tudjuk őket előállítani magunknak. Viszont ha legalább ALA-t már beviszünk a szervezetünkbe, tovább tudjuk alakítani az ALA-t EPA-vá, az EPA-t pedig DHA-vá. Amúgy a növekvő EPA és DHA szint a szervezetünkben visszagátolja az ALA továbbalakítását, így saját maguk termelődését gátolják. (Az emberben ilyenkor jogosan felmerülhet a kérdés, hogy lehet nem is véletlenül.)

A szervezetünkben az eddig ismert legfontosabb omega-3 zsírsavak: az alfa-linolénsav (ALA), az eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA). Ezek közül is, az EPA és a DHA tartják számon úgy, mint a leghatékonyabb vegyületek a szív-és érrendszeri megbetegedések, mentális és látási problémák elkerülésében vagy épp terápiájában. Európában a napi ajánlott EPA/DHA bevitel 250mg egy átlag felnőtt számára. Ezt egy 17 dkg-os roston sült pontyszelet bőven fedezi is, de 33mg DHA+EPA-hoz már egy 2 nagyobb tojásból álló rántottából is hozzájuthatunk. Mivel az omega-3 zsírsavak e formái csak állati eredetű élelmiszerekből vihetőek be, elsősorban hallal és tojással. Mivel a kutatók szerint 250mg-ot kellene megennünk naponta belőle, nem is csoda, hogy kapszulák tömegei jelentek meg a piacon bőséges DHA és EPA forrást ígérve. A tudomány eddigi állása szerint ugyanis a növényi eredetű táplálékban is megtalálható alfa-linolénsav (ALA) nem olyan hatékony bioaktivitású molekula, mint az EPA vagy a DHA, és nagyon kis százaléka alakul át a szervezetben EPA vagy DHA-vá. (Vegáknak ismerős lehet ez az érvelés…)

iuigo.png

Egy rakás omega-3 kapszula

 

Szerencsére voltak szkeptikusabb kutatók is, akik ezt az eddigi kutatásokat átnyálazva felülvizsgálták a korábbi eredményeket. A legfrissebb kutatások szerint, felül kellene vizsgálni a napi EPA/DHA beviteli előírásokat, és az egyszerűbb ALA-t is belevenni az ajánlásba, csökkentve a napi 250 mg-os EPA/DHA bevitelt. Az Amerikai Táplálkozástudományi Társaság is ezt javasolja. Ugyanis az alfa-linolénsav (ALA) újabb kutatások szerint hatásosnak bizonyul a szív és érrendszert és az agyi működés egészségének megőrzésében. 

Ráadásul szinte mindenből megárt a sok, így maximális napi omega-3 zsírsav bevitelnél 3 grammnál az USA-ban például meghúzzák a határt, de a franciák sem javasolnak többet a napi ajánlott bevitel 15-szörösénél.  Egy 2009-es cikk például összefüggést talált az átlagnál magasabb vörösvérsejt ALA-tartalom, és a hirtelen szívmegállás bekövetkezésének nagyobb valószínűsége között, szívinfarktuson már átesett egyéneknél.  Épp ezért ajánlatos nem túlzásba esni az omega-3 zsírsavak fogyasztásával sem.

Az eddigi ajánlások az egyszerűség kedvéért halas ételek fogyasztását javasolják heti 2 alkalommal, az egészség megőrzése érdekében. Ezzel tudjuk biztosítani a megfelelő EPA/DHA ellátottságot. Azonban egy 2015-ös tanulmány szerint például a szív- és érrendszer egészsége és a normális agyi működés biztosításának érdekében felül kellene vizsgálni, hogy nem elegendő-e „csupán” napi 1g ALA bevitel, ahelyett hogy az EPA/DHA bevitelre koncentrálnánk. Ettől függetlenül a DHA/EPA fogyasztást nem szabad hanyagolni, mivel például az agyunk egyik legfontosabb zsírsava a DHA, aránylag nagy mennyiséget tartalmaz, nagyon fontos szerepeket tölt be a központi idegrendszerben, és ALA-ból tényleg nem tudjuk hatékonyan előállítani magunk számára. Feltételezhetően olyan fontos zsírsav az ember fejlődése során, hogy nélkülözhetetlen egy a testhez viszonyítva ekkora méretű agy kifejlődésében, mint a miénk. 

Na de térjük is át a kellemesebb részre, hogy vajon kis országunk mely gyümölcsei gazdagok alfa-linolnénsavban. Ez elsősorban növényi eredetű élelmiszerekben van nagy számban jelen, de állati eredetű termékek is tartalmazzák, úgymint tojás, tejzsír, húsok. Omega-3 zsírsavak tekintetében talán egyik legnemesebb magyar csemege, a dió közismert arról, hogy gazdag omega-3 zsírsav forrás. 10 dkg dióval már be is vittük a napi 1g ALA mennyiséget. Nyugalom, nem kell minden nap diót enni, ugyanis növényi olajokban, tejzsírban (főleg sajtokban) igen nagy mennyiségben van szintén ALA. A jövőben lesznek táptudásos receptek is omega-3 zsírsavat kielégítő mennyiségben tartalmazó gazdaságos és hazai ételekről.

Ami az EPA/DHA vonalat érinti, ezzel kapcsolatban sem kell elszomorodnunk, hogy itthon ne lennénk megfelelően ellátva belőlük a természet jóvoltából. Ott van kapásból a már említett 2 tojásos rántotta, ami kb. 33g EPA/DHA-t tartalmaz. Tévhit az, hogy csak a tengeri halak tartalmaznak jelentős DHA mennyiséget, az viszont közös pont, hogy az édesvízi halak közül is a hidegebb környezeti viszonyokban (akárcsak a tengeri halaknál) nevelkedett halaknak magasabb a DHA tartalma. A ponty EPA/DHA tartalma jelentős, mint már említettük, egy szelet rostonsült pontyszelet igen gazdag bennük. Ezzel összesen 1127mg, azaz több mint 1g omega-3 zsírsavat tudunk bevinni, amiből 776mg EPA/DHA!  A Halászati és Öntözési Kutatóintézet és a 2Fish and Food Kft. 2011-es tanulmányából kiderül, hogy már 15dkg afrikai harcsa- vagy busahús fedezi a napi EPA/DHA szükségletet, és a nyesedék hús is értékes ilyen téren, nem csak a halfilé. Egy csésze halleves (nálunk halászlé) kb. 200 mg EPA/DHA-val lát el minket, így ezzel is le lehet tudni a napi EPA/DHA szükségletet. (A fenti adatok, az eddig életben lévő, szigorúbb omega-3 zsírsav napi szükségletre vonatkoznak ráadásul).

eoeoe.png

Ínycsiklandozó omega-3 zsírsav források (A diótöréssel egy kevés plusz kalóriát is elégethetünk :) )

A magyar halak az utóbbi időben nem örvendtek túl nagy népszerűségnek, ugyanis nem vagyunk nagy halfogyasztó nép, vagy legalábbis EDDIG nem voltunk azok… Jelenleg is zajlik a Felős Gasztrohős Alapítvány kampánya, a HalatHon, a magyar halak alaposabb megismerése érdekében, mint fenntarthatósági, mind egészségügyi szempontból. A Felelős Gasztrohős oldalán mindenki hasznos információkat találhat az egyes haltípusokról, érdekes receptekkel tarkítva, mint például halchips és társai. Aki esetleg a magyar haltenyésztők haltenyésztési szokásairól érdeklődne (jogosan merül fel a kérdés, hogy honnan szerezzünk be olyan halat, ami úgy is volt tartva, hogy benne is van aminek benne kell lennie), az itt fel is teheti kérdéseit :)

Tehát senkinek sem kell elkeserednie, és drága, exkluzív étrend-kiegészítőkkel szenvednie, vagy import halat fogyasztania, az omega-3 zsírsavak ígérte boldogságért és egészségért. Egy kis odafigyeléssel még annál is több helyi élelmiszerben lelhetőek fel ezek az esszenciális zsírsavak, mint amennyit most megemlítettünk. Amennyiben érdekel, milyen ételekkel, ételpárosításokkal tudjuk gazdaságosan és finom falatokkal bevinni a szükséges omega-3 zsírsavakat, likelold a cikket, és hamarosan jelentkezünk a folytatással :)

(A halászlevelet ábrázoló kép forrása: www.paprikaart.hu )

A bejegyzés trackback címe:

https://napitaptudas.blog.hu/api/trackback/id/tr758730142

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Kövesd a táptudatokat Facebookon!

A csapat

 

Papp Andrea
szerző, gasztrobiológus

Kedvenc alapanyag: gombák
Kedvenc étel: anyukám lebbencslevese

 

_____________________________________

Nagy-Lackó Balázs
régész, néprajzkutató

A táplálkozástörténeti témák és a népi táplálkozással kapcsolatos cikkek felelőse.

Kedvenc alapanyag: articsóka
Kedvenc étel: az otthoni vasárnapi tyúkhúsleves

 

_____________________________________

 Zsignár Attila
lektor, szerkesztő

Első osztályú troll távoltartó és ötletelő társ.

Kedvenc alapanyag: csicseriborsó
Kedvenc étel: görög saláta

_____________________________________

 Papp András
lektor, szerkesztő 

Első osztályú troll távoltartó és ötletelő társ. 

Kedvenc alapanyag: az általam gyűjtött gombák
Kedvenc étel: kapros-tejfölös zöldbableves kolbásszal

Címkék

#health2018 (1) adalékanyag (4) agrookologus (1) állattenyésztés (1) allergia (1) azsiaikaposzta (1) bélflóra (3) bio (2) biológia (20) cékla (1) coca-cola (1) csíra (1) csíráztatás (2) cukor (23) diéta (1) E-szám (1) édesítők (9) egészség (49) élelmiszerbiztonság (3) elhízás (1) erdekes (2) érdekes (81) eritrit (2) ételek (14) étrend (2) evolúció (1) extrém diéta (12) extrém gyümölcsök (1) fahéj (1) fehérje (9) fehérjés-zsíros (23) fehér kenyér (2) fenntarthatóság (19) fogápolás (1) fogorvos (2) foltok (1) folyadékbevitel (1) főzés (1) gabona (2) gasztrobiologia (1) gasztronómia (10) glikémiás index (5) glikogén (2) glükóz (4) glutén (4) gomba (1) gombatoxin (1) health2018 (1) hormonok (1) hús (6) infografika (1) interjú (2) kalcium (1) kalória (4) karantén (1) keményítő (3) kihívás (2) kókuszolaj (2) koleszterin (5) koronavirus (3) kovasz (1) kutatás (1) laktóz (2) leptin (1) leptinrezisztencia (1) low-carb (1) magyar (2) Marics Balázs (1) méregtelenítés (1) mese (1) mezőgazdaság (1) mikrobiologia (1) mitegyek (1) napitaptudas (1) napraforgóolaj (1) növényi alapú (1) nyílt levél (1) omega-3 (5) otthonmaradok (1) oxálsav (1) paleo (9) pálmaolaj (1) pH (1) rák (2) recept (2) régészet (4) spenót (1) spórolás (1) sport (1) sportolók (1) sporttáplálkozás (1) svajc (1) szénhidrát (14) szezonalis (1) szezonkert (1) takarmánytermesztés (1) találós kérdés (1) táplálkozástudomány (1) tej (5) telítetlen zsírsav (1) telített zsírsav (2) teszt (6) történelem (8) vega (1) vegán (1) vegetáriánus (1) vendéglátás (2) vendégposzt (1) vesekő (1) vita (1) vitamin (11) vizelet (1) x-aktak (1) xilit (3) zöldség (1) zöldség-gyümölcs (17) zsír (6) zsír/olaj (6) zurich (1) Címkefelhő
süti beállítások módosítása
http://napitaptudas.blog.hu/