A goji bogyónak szinte már kultusza van. Még a magyar Wikipédián is azt olvashatjuk, hogy kiemelkedő a C-vitamin tartalma, de vajon igaz ez? Vajon a goji bogyó olyan gyógyhatással bír, amivel a hozzá hasonló jellegű csipkebogyó nem rendelkezik? Fizessünk többet a távol-keleti kuriózumért, ha egészséges piros bogyóra vágyunk, vagy jó lesz a hazai is?
Elöljáróban
A goji bogyó (Lycii fructus) az ördögcérna (Lycium) nemzetségbe tartozó egyes fajok ehető terméseinek neve, a Távol-Keletről származik. A csipkebogyó pedig a Magyarországon is őshonos vadrózsa vagy csipkerózsa (Rosa canina) gyümölcse. Nem rokonai egymásnak, de kinézetre és felhasználás szerint is elég hasonlóak.
A lényeg
(A felhasznált adatok az USDA - United States Department of Agriculture adatbázisából származnak. A részletes adatokat a goji bogyóról ITT , a csipkebogyóról ITT találhattjátok).
A goji bogyó nem tartalmaz több C-vitamint, mint a csipkebogyó, sőt! Szinte alig tartalmaz C-vitamint. 28g (kb 2 evőkanálnyi) nyers goji bogyó 5,4 mg C-vitamint tartalmaz csupán. Ugyanennyi nyers csipkebogyó pedig 119 mg-ot tartalmaz.
A csipkebogyó C-vitamin tartalma tehát huszonkétszerese a goji bogyóénak!
Az A-vitamin elő-vitamin formáiból (mint pl. a sárgarépával kapcsolatban közismert béta-karotin) valóban kétszer annyi található a goji bogyóban, mint a csipkebogyóban, de igazából ezek a vegyületek nagyon sok élelmiszerben megtalálhatóak, ezért önmagában kár lenne annyi pénzt kiadni, amennyibe a goji-termékek kerülnek.
Ami az ásványi anyagokat illeti, a magyar Wikipédián az olvasható, hogy a goji bogyó 21 féle ásványi anyagot tartalmaz, és 18 féle aminosavat. Hivatkozás nincs róla, hogy honnan szedték ezt az információt. A táplálkozás szempontjából kb. 11 féle ásványi anyag fontos számunka, ezen belül is a goji a csipkénél tényleg több szelént, vasat és rezet tartalmaz, ám ezek az ásványi anyagokat normál vegyes táplálkozással be tudjuk vinni, ettől a goji nem lesz SUPERFOOD. 18 féle aminosavat pedig számtalan alap élelmiszer tartalmaz, efelől nyugodtak lehetünk, önmagában ez nem kuriózum.
Aki esetleg az élelmiszerek cukortartalmára megy, az jobb, ha tudja, hogy a goji bogyó egyszerű cukor tartalma ötszöröse a csipkebogyóénak.
A rostbevitel szempontjából is hasznosabb csipkebogyót fogyasztani, mint gojit, mivel ebben háromszor több rost található (28g-ban 3,6g).
Továbbá gyógyhatást tekintve a csipkebogyót sokkal intenzívebben kutatják, és sokkal több olyan tanulmány van, amely gyulladáscsökkentő és anitoxidáns hatását igazolta, pl. porckopásos betegségekben.
A goji bogyó gyulladáscsökkentő/antioxidáns hatásairól is van egy-két kutatás, ám ezek messze nem olyan alaposak és „hitelesek” (=meggyőzőek), mint a csipkebogyóval kapcsolatosak. ITT böngészhet, akit jobban érdekel.
Mellesleg az USA-ban például két goji bogyó itallal kapcsolatban is figyelmeztetést adtak ki, hogy nem bizonyított a terápiás hatásuk, így azokat egészségjavító hatással hirdetni egyenlő az emberek félrevezetésével.
Figyelmeztetés: a goji bogyó egyes vegyületei warfarin alapú véralvadásgátlókkal és egyéb, cukorbetegség és magas vérnyomás kezelésére használt gyógyszerekkel interakcióba léphetnek. Aki ilyeneket szed és goji bogyót szeretne enni, annak mindenképp érdemes az orvosával konzultálnia erről!
Nyugodtan kíméljük a pénztárcánkat. Ha egészséges, különleges piros gyümölcsre vágyunk, jó lesz a hazai csipkebogyó is, sőt!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.