Az ember, aki naponta 25 tojást evett

iman-1459322_960_720.jpg

Az eset főszereplője egy 88 éves amerikai bácsi, aki legalább 15 éven át tartotta magát a napi átlagosan 25 tojásos adagjához. Vajon milyen volt a koleszterinszintje? Volt-e érelmeszesedése? El volt hízva? És egyáltalán létezik-e tudományosan megalapozott limit a tojásfogyasztásban?

Történt egyszer, 1991-ben, hogy a Colorado-i Egyetem munkatársai rábukkantak a 88 éves úrra, aki egy idősek otthonában éldegélt. Testsúlya teljesen normális volt a magasságához és az életkorához képest. Koleszterin- és triglicerid-szintje rendben volt, nem volt klinikailag releváns érelmeszesedése. Az orvosa megerősítette: a vizsgálat előtti 15 évben nem volt krónikus szívbetegsége, stroke-ja, veseproblémája. Néha enyhe székrekedése volt, ami az ő korában normálisnak mondható. Egyszer kezelték anginás (mellkasi fájdalom) tünetekkel, de ez nem újult ki később. Hozzá kell tenni, hogy sosem dohányzott, és alkoholt is csak mértékkel fogyasztott.

Inkább mentális problémái voltak, mivel Alzheimer-kórban szenvedett, és a fanatikus tojásfogyasztás is egy kényszeres dolog volt nála. Az orvosa erősítette meg, hogy 15 éve naponta 20-30 tojást elfogyaszt, de egy barátja szerint még régebb óta tartott nála ez a szokás. A lágytojás volt nála a favorit, és ebből sem egyszerre falt be kb. 2 tucattal, hanem szépen eloszlatva a nap folyamán.

17380004_f235331f6c_b.jpg

A tata kedvenc tojása: a lágy tojás

Azért azt hozzá kell tenni, hogy próbált változtatni a szenvedélyén, de nem sikerült lejönnie a tojásról... Ő maga így nyilatkozott: „Ez a tojásevés tönkreteszi az életemet, de nem tudok javítani rajta”. Mint említettem, neurológiai problémáktól szenvedett. Azért már nála extrémebb táplálkozási abnormalitásokról is írtunk itt: A Világ legfurcsább diétája

A tojásos bácsiról szóló részletes tanulmány ITT olvasható. 

Vajon az összes koleszterin bejutott a szervezetébe, amit elfogyasztott?

Itt jön a képbe, ami számunkra érdekes. A hiedelmekkel ellentétben az elfogyasztott koleszterin egy része fel sem szívódik. Az apóka által elfogyasztott koleszterin kb. 18%-a szívódott csak fel. Az emberi populációban átlagosan 25-80% között ingadozik a táplálékból felszívott koleszterin mennyisége. Az emberi szervezet két forrásból juthat koleszterinhez: vagy megtermeljük magunknak, vagy a táplálékból vesszük fel. Lényeges megemlíteni, hogy a koleszterin számos rendkívül fontos élettani folyamatban játszik szerepet, bővebben itt írtunk róla: Vajon hány kalóriával sokkolnánk a szervezetünket, ha elfogyasztanánk egyszerre 1kg koleszterint?

tap.jpg

Az ábrán láthatjuk, hogy az alacsony koleszterintartamú étrendet folytató csoportnál, arányaiban több koleszterin szívódott fel a szervezetbe (54,6%), mint a magas koleszterintartalmú étrendűeknél (46,4%). A bácsinál pedig csak 18%-a jutott be a keringésbe abból az irtózatos mennyiségből. forrás: ITT 

A koleszterin-szintézis és -felszívás közötti egyensúlyt szabályozza a szervezet. Ergo ha nem viszünk be megfelelő mennyiséget, akkor többet fogunk előállítani. Amennyiben magas koleszterintartalmú ételeket fogyasztunk, kevesebbet fogunk magunknak megtermelni. A bácsit is vizsgáló tanulmányban, például magas koleszterintartalmú étrend mellett 16%-al kevesebb koleszterint szintetizáltak a vizsgált személyek, mint alacsony koleszterintartalmú diéta mellett. 

Természetesen ez egészséges embereknél működik megfelelően. A koleszterin anyagcseréjét számos egyéb dolog befolyásolja, mint például hormonok, egyéb tápanyagok, életkor stb. Bizonyos betegségek, a mozgásszegény életmód, a kemény dohányzás és/vagy alkoholfogyasztás mind-mind felboríthatja a koleszterin-anyagcserét, és ekkor jön a baj. Nem szabad elfelejtkezzünk az egyén genetikai jellemzőiről sem. Ha valakinek a családjában gyakoriak a zsír-és koleszterin-anyagcserével kapcsolatos betegségek, akkor nem árt még jobban odafigyelni a megfelelő táplálkozásra és életmódra, mivel elég valószínű, hogy a fentebb említett rizikófaktorok nagyobb valószínűséggel okozhatnak zavart a zsír-és koleszterin anyagcserében. 

Hova tűnt az a sok felesleges koleszterin?

Az emberi szervezet nem képes lebontani a koleszterin molekulavázát, a szteránvázat, így azt el kell távolítani a külvilágba. Mivel a koleszterin váza egy relatíve nagyméretű molekula, és még csak nem is oldódik a vízben, így a vizelettel nem ürül, csak a széklettel. Ezért az epeelválasztáson keresztül kerül vissza a vékonybélbe, majd elindul a külvilág felé, átlagosan 2g/nap koleszterint ürítünk így. (Egyébként az epe maga is részben koleszterinből áll, tehát koleszterin nélkül epe sem termelődne bennünk, de erről is írtunk már ITT Tehát az epével ürített koleszterin, konkrétan epe formájában is távozik.). Az epének és a vele ürült koleszterinnek is egy része visszaszívódik, azonban ezt is befolyásolja a táplálékkal bevitt koleszterin mennyisége, a szervezetben termelődő mennyiség, a vérkoleszterin szintünk stb.

A tata epetermelése kétszerese volt az átlag emberének, itt is igyekezett a szervezete kompenzálni azt a rengeteg bevitt koleszterint. Ürített, mint a güzü. Kb. kétszer annyi epét termelt mint egy átlagos ember. De! Mint ahogy ebben a tanulmányban is olvashatjuk, állat és emberkísérletek tömkelege jutott arra a következtetése, hogy az epekövek kialakulásának elsődleges oka, az extrém magas koleszterin-elválasztás az epetermelésen keresztül. A bácsikának (még) nem volt epegondja, se epeköve, így szerencsésnek mondható. Azonban ki tudja mi lett volna, ha hajlama lett volna az ilyen jellegű nyavalyákra, vagy jóval egészségtelenebbül él stb. Tehát aki extra mennyiségű koleszterint szeretne enni, az számoljon a epekő veszélyével, igazi orosz rulettet játszik.

De mi ebből az egészből a tanulság?

A koleszterin, amit megeszünk, nem megy egyből az erek falára lerakódni. Az egészséges, felnőtt szervezet igenis képes alkalmazkodni a magasabb koleszterin-bevitelhez is. (Persze azért vannak határok, és a hosszú távú, tartós, extrém mennyiségű koleszterin egyéntől függetlenül azért biztosan nem fog jót tenni). Alapból a koleszterin az életünkhöz elengedhetetlen vegyület, mely számos életfontosságú biológiai szereppel rendelkezik (lásd a már említett előző táptudást). Egy része fel sem szívódik, a felesleget pedig a szervezet képes kiüríteni, HA megfelelő egészségnek örvendünk, és HA az életmódunkkal nem stresszeljük szét szegény anyagcserénket. Ha nincs orvosilag indokolt miértje a koleszterin kerülésének, nem kell száműzzük az étrendünkből, sőt! Lehet, többet ártunk vele magunknak, mert a koleszterint előállítani az egyik legjobban energiaigényes és legkomplexebb biokémiai folyamat. Ha nem eszünk belőle eleget, és nem tudunk olyan mértékben előállítani belőle, mint amekkora igény van rá, abból is bajunk származhat (pl. elégtelen nemihormon-termelés, koenzim Q10-hiány, de a D-vitamint is koleszterinből tudjuk előállítani magunknak stb.)

Most akkor mennyi tojást ehetünk?

Alapból tojás az egészségünk szempontjából egy rendkívül hasznos táplálék. Most ezt nem részletezném, a Házipatikások már megtették, ITT lehet róla bővebben olvasni. Tehát a tojás pont egy olyan hasznos élelmiszer az egészségünk szempontjából, amit a koleszterin miatt kár lenne hanyagolni az étrendünkből. Egy nagyobb buggyantott tojással például el is láttuk magunkat a napi B12-vitaminszükségletünk 11%-val. Azért ezt az elkészítési módot emeltem ki, mert ez őrzi meg leginkább a B12-vitamin tartalmat! A B12-vitamint vitamint például nem olyan könnyű bevinni, ha az ember nem eszik húst, mint már itt is írtuk: 3 élelmiszer, ami sosem volt B12-vitamin forrás (bár sokan azt hiszik) Ugyanez elmondható az esszenciális aminosavakról is, ami a tojásban mind megtalálhatóak. A tojásfogyasztás tehát vegetáriánusoknak kifejezetten ajánlott.  

poached-eggs-on-toast-739401_960_720.jpg

Buggyantott tojás: így marad meg legjobban a jó kis B12-vitamin!

Az USA-ban 2004-ben felülvizsgálták az azelőtti 40 év tojásfogyasztásra vonatkozó korlátozásait, és arra jutottak, semmi sem támasztja alá, hogy egészséges embereknek heti 2-6 tojásnál ne lehetne többet elfogyasztani. A cikkben megemlítik, hogy a American Heart Association (lényegében Amerikai Szív Társaság) ki is törölte a javasolt étkezési irányelvei közül a maximum tojásfogyasztásra vonatkozó limitet.

Ehhez képest a nemrég életbe lépett magyar közétkeztetési rendeletben, átlagos felnőttek számára megszabták, hogy 10 nap alatt, legfeljebb 5 tojást lehet felhasználni az ételkészítéshez. Pedig ez már kicsit idejétmúltnak tűnik.

Egyébként a napi ajánlott maximális koleszterin-bevitel egészséges emberek esetében 300 mg-nak meg meghatározva, aminek a 62%-át ki is lőttük egy közepes méretű egész tojással. Viszont ezt a napi 300 mg-os limit már egy ideje felülvizsgálat alatt van. Az USA-ban  a Dietary Guidelines Advisory Committee ( lényegében az a tanács, akik a táplálkozási/dietetikai ajánlásokra módosítási javaslatokat adnak ki) már tavaly jelezték az amerikai kormány felé, hogy a 300 mg-os koleszterinlimit egészséges emberek számára vélhetően felesleges. Természetesen megjegyzik, hogy a koleszterindús élelmiszerekkel azért óvatosan kell bánni, viszont a tojássárgáját (ahol a tojás koleszterintartalma lakozik) nem kell, száműzzük.

FONTOS!

Azok számára, akik szív-és érrendszeri betegségek tekintetében veszélyeztetettek, egy 2015-ös átfogó kutatás is javasolja az ilyen egyéneknél megszabott 200 mg/nap koleszterin beviteli limit megtartását, és mértékletes tojássárga fogyasztást. Az ilyen személyek mindenképp kérjék ki az orvosuk vagy a dietetikusuk tanácsát!

Itt található az Authority Nutrition ( ényegébenTáplálkozástudományi Hatóság) egy több tudományos eredményt összefoglaló cikke, a témában. Ők is arra jutnak, hogy egészséges, felnőtt embereknél a még napi 3 egész tojás elfogyasztása sem okoz problémát.

Mint láthattuk, a tojásfogyasztás radikális csökkentésére egészséges embereknél nincs szükség, a maximum napi 3 egész tojás még biztonságosnak számít. A 88 éves bácsika, a napi 25 tojásával szerencsésnek mondható, hogy nem alakult ki semmi baja, és vegyük figyelembe, hogy nem dohányzott, nem volt iszákos, stb. A szervezetük képest kompenzálni a magasabb koleszterin-bevitelt is. Ám az, hogy meddig és milyen hatékonyan tud kompenzálni, és ennek milyen hosszú távú következményei lesznek, az nagyban függ az egyén genetikájától, egészségügyi állapotától és életmódjától is. Azért ha valaki önszántából koleszterinszegény diétát kezdene, ne a tojást zárja ki az étrendjéből.

A bejegyzés trackback címe:

https://napitaptudas.blog.hu/api/trackback/id/tr138945120

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Willkommenskultur 2016.08.05. 14:05:16

Szerintem sportolóknál lehetne (naturál testépítés) követni ennek a hatásait. Én csak napi 6-8 tojást ettem pluszban a normális kajám mellé (hogy ne kelljen fehérjeturmixokat nyomnom) pár hónapig, de egy jó időre megutáltam a tojást + fingottam mint a ló. Más rossz hatása nem volt, bár elég kanos is lettem tőle, ami szintén kényelmetlen néha..:)

d.j 2016.08.05. 14:09:19

Nem lennék meglepve, ha valaki erre alapozva akarná majd egy új csodatévő diéta alapjait helyezni és meggazdagodni a hülyék hiszékenységéből.

Zb74 2017.04.19. 14:43:06

"az Authority Nutrition (l ényegébenTáplálkozástudományi Hatóság)"

Az inkább Nutrition Authority lenne, ha lenne ilyen. Az Authority Nutrition egy független weboldal, ahová ugyan szakértők (=autoritások) írnak, de nincs kapcsolatban semmiféle hatósággal.

Egyébként jó oldal, jó cikkekkel.

Kövesd a táptudatokat Facebookon!

A csapat

 

Papp Andrea
szerző, gasztrobiológus

Kedvenc alapanyag: gombák
Kedvenc étel: anyukám lebbencslevese

 

_____________________________________

Nagy-Lackó Balázs
régész, néprajzkutató

A táplálkozástörténeti témák és a népi táplálkozással kapcsolatos cikkek felelőse.

Kedvenc alapanyag: articsóka
Kedvenc étel: az otthoni vasárnapi tyúkhúsleves

 

_____________________________________

 Zsignár Attila
lektor, szerkesztő

Első osztályú troll távoltartó és ötletelő társ.

Kedvenc alapanyag: csicseriborsó
Kedvenc étel: görög saláta

_____________________________________

 Papp András
lektor, szerkesztő 

Első osztályú troll távoltartó és ötletelő társ. 

Kedvenc alapanyag: az általam gyűjtött gombák
Kedvenc étel: kapros-tejfölös zöldbableves kolbásszal

Címkék

#health2018 (1) adalékanyag (4) agrookologus (1) állattenyésztés (1) allergia (1) azsiaikaposzta (1) bélflóra (3) bio (2) biológia (20) cékla (1) coca-cola (1) csíra (1) csíráztatás (2) cukor (23) diéta (1) E-szám (1) édesítők (9) egészség (49) élelmiszerbiztonság (3) elhízás (1) erdekes (2) érdekes (81) eritrit (2) ételek (14) étrend (2) evolúció (1) extrém diéta (12) extrém gyümölcsök (1) fahéj (1) fehérje (9) fehérjés-zsíros (23) fehér kenyér (2) fenntarthatóság (19) fogápolás (1) fogorvos (2) foltok (1) folyadékbevitel (1) főzés (1) gabona (2) gasztrobiologia (1) gasztronómia (10) glikémiás index (5) glikogén (2) glükóz (4) glutén (4) gomba (1) gombatoxin (1) health2018 (1) hormonok (1) hús (6) infografika (1) interjú (2) kalcium (1) kalória (4) karantén (1) keményítő (3) kihívás (2) kókuszolaj (2) koleszterin (5) koronavirus (3) kovasz (1) kutatás (1) laktóz (2) leptin (1) leptinrezisztencia (1) low-carb (1) magyar (2) Marics Balázs (1) méregtelenítés (1) mese (1) mezőgazdaság (1) mikrobiologia (1) mitegyek (1) napitaptudas (1) napraforgóolaj (1) növényi alapú (1) nyílt levél (1) omega-3 (5) otthonmaradok (1) oxálsav (1) paleo (9) pálmaolaj (1) pH (1) rák (2) recept (2) régészet (4) spenót (1) spórolás (1) sport (1) sportolók (1) sporttáplálkozás (1) svajc (1) szénhidrát (14) szezonalis (1) szezonkert (1) takarmánytermesztés (1) találós kérdés (1) táplálkozástudomány (1) tej (5) telítetlen zsírsav (1) telített zsírsav (2) teszt (6) történelem (8) vega (1) vegán (1) vegetáriánus (1) vendéglátás (2) vendégposzt (1) vesekő (1) vita (1) vitamin (11) vizelet (1) x-aktak (1) xilit (3) zöldség (1) zöldség-gyümölcs (17) zsír (6) zsír/olaj (6) zurich (1) Címkefelhő
http://napitaptudas.blog.hu/