Kedves étteremvezetők és tulajdonosok! Vajon miért olyan nehéz jó konyhai kisegítőt találni? Miért megy ki a munkaerő külföldre? Miért nem kell sajnálni a Londonban mosogató bölcsészeket? Mivel nemrégiben megszereztem a szakács képesítést, gondoltam ismét belevetem magam a vendéglátásba. Azon belül is még Level 1 szinten, azaz konyhalány, mert még van hova fejlődjek. Van néhány újabb gondolatom a témában. Igazából minden vendéglátósnak érdemes ezekre odafigyelni, de talán a vezetőknek, tulajdonosok számára a legérdekesebb.

Ki is a konyhalány: az a személy, aki a ranglétra legalján ál, mégis talán a legkeményebb munkákat végzi. Mosogatás, takarítás, pucolás, darabolás, saláták, desszertek, és SOS helyzetek megoldása (kifolyt zsírfogók takarítója, boltbarohangátor stb.). Egyéb elnevezések: mosogató, kézilány, kisegítő, de a munkakörök eltérhetnek.

1. Ne sajnáld le a mosogatót!

A mosogatás nem egy alja munka! Rendes, kétkezi munka, amit nem lehet elsumákolni, elsikkasztani, elodázni. Kimentél külföldre mosogatni? Nyilván azért, mert jobb életkörülményeket tudj teremteni magadnak. Jobban megbecsülik a munkádat. Ráadásul olyan szituációkat kell, hogy megoldj nap, mint nap, amitől nagyon rátermett ember leszel. Fizikailag, gyakorlati szempontból és mentálisan is fejlődsz. Ebben nincs semmi ciki, és szerintem aki kint él, az is kevésbé érzi magát annak. Viszont itthon se anyagilag se emberileg nincsenek túlbecsülve a konyhalányok. Nem az a szomorú, hogy kimennek mosogatni emberek, hanem az, hogy ezt itthon élettragédiaként tekintjük.

Mégis mi a ciki abban, hogy valaki konyhai kisegítésből él meg? Semmi.  A ciki az, hogy ebből a munkából ma szinte lehetetlen jól élni.  Ha étterem-tulajdonos vagy, és lelépnek a konyhai kisegítőid, érdemes átgondolnod, vajon rendesen meg vannak-e fizetve. Az meg pláne szép emberi tett, ha néha elbeszélgetsz velük, elégedettek-e a munkahelyükkel.

Mi lenne, ha itthon is jobban meg lennének fizetve a konyhai kisegítők? Ha „külföldön” is csak a létminimumot sikerülne ezzel megkeresni, és emberileg sem lennének megbecsülve a mosogatók, nyilván nem menne ki annyi ember. Lehet. könnyebb lenne jó konyhalányokat találni, ha meg lennének fizetve, és jobban meg lennének becsülve ezek az emberek…

2. Ne használd ki a mosogatót

Az a szép ebben a kisegítő/konyhalány/kézilány/mosogató dologban, hogy igazából bárminek vettek is fel, az a munkád, amit mondanak. Ez lehet tényleg csak mosogatás, előkészítés, takarítás, de általában minden új takarítós, rendbetevős dolog a kisegítőre hárul. Elromlott a zsírfogó, és csepeg, vagy valami szivárog stb.? Biztos, hogy a kisegítőnek kell kezelni a haldokló berendezések okozta károkat, amíg a tulajdonos nem szán pénzt a rendbetételükre? Persze ez addig húzódik, amíg csak lehet, amíg szerencsétlen mosogató tudja kezelni a tüneteket. Kedves tulajdonosok, ez így nagyon nincs rendben. Ha valami nem működik megfelelően, koszol, plusz munkát okoz a dolgozóknak, és nem akartok a rendbetételére költeni, legalább honoráljátok a plusz munkát. Nyilván mindenki félti a munkáját, és a ranglétra legaljáról nem biztos, hogy igazán felhangzik a panasz, de érdemes meghallani. Mindenki jobban szeret olyan helyen dolgozni, ahol a plusz munkáját észreveszik és kifizetik. Ha az egyik embernek úgy adódik, hogy egy másik munkáját is el kell végeznie aznap, akkor miért ne járna neki a másik munkáért végzett bér is? Ez számomra teljesen racionális és korrekt lenne.

Továbbá nem mindegy milyen munkakörnyezetben kell görnyedni, emelgetni, pakolászni. Fizikailag sem robban le olyan könnyen az ember, ha ésszerűen van kialakítva a mosogató, a csepegtető, a polcrendszer stb. Azért mert máshol nem figyelnek ilyen "apróságokra", még nem ok, hogy tulajdonosként ne szánj erre pénzt! 

3. Igenis kijár a bónusz a kisegítőnek is!

A konyhalány olyan, mint az orvosoknál az altatóorvos. A kezelőorvosnak és a nővéreknek népszerűbb meghálálni a munkájukat, de az altatóorvosról könnyen megfeledkeznek. Így van ez a kisegítőkkel is. Segíthet megtartani a jó munkaerőt az időnként bónusz, amiből szerintem nem maradhat ki a hátsó pálya sem!

Ha éttermed van, vagy éppen éttermet szeretnél nyitni, a te felelősséged, hogy mennyire becsülik meg az alkalmazottaid a munkahelyüket. Sajnos nehéz kisegítőként, mosogatóként hallatnia az embernek a hangját, hogy kihasználva érzi magát, sokan inkább le is lépnek külföldre. Menj oda az alkalmazottaidhoz, beszélgess velük, és igyekezz partner lenni a jobb munkakörülmények és fizetések kialakításában. Nem biztos, hogy megéri egy nagyobb nyereség az alkalmazottak kihasználása által. Előbb-utóbb egyre kevésbé rátermett emberekből tudsz csak válogatni, és esni fog a színvonal is. Ha folyamatosan embert keresel, és senki sem marad meg pár hónapnál tovább, nem valószínű, hogy a munkavállalóiddal van a baj.

Ígérem, ha szakács leszek, írok majd a szakácsokról is. Addig is, ha kisegítő/mosogató/konyhalány/kézilány vagy itthon vagy külföldön, és szívesen megosztanád tapasztalataidat írj e-mailt a taptudas@gmail.com címre. Így hátha kirajzolódna mik is a legnagyobb problémák, kiderülhetne miben más és miben ugyanolyan külföldön dolgozni stb. Ezekből pedig születhetne egy újabb cikk a témában. Segítsünk megérteni az embereknek miért is haldoklik a magyar vendéglátás.

Egyéb olvasgatnivaló a témában: 5 ok, amiért becsüld meg a vendéglátósokat