Újabb trend jelent meg az édesítők piacán: a glicin. Természetesen jó drága! Legalább nem szénhidrát, hanem egy aminosav. Kiadjunk érte jó sok pénzt? A glicin lesz a megváltás a bűntelen édes élvezetekhez? Ráadásul még jobbat is alszunk tőle, és extra kollagént termelünk?
A múlt heti posztban a zselatinról/ hidrolizált kollagénről beszélgettünk, és ezzel kapcsolatban jött pár olvasói kérdés a glicinnel kapcsolatban. (A kollagén egyik fő aminosava a prolin mellett ugyanis a glicin.) Ezekről lesz most szó röviden.
Mi is a glicin?
A glicin a természetben előforduló legegyszerűbb aminosav. Sőt, az űrben eddig fellelt egyetlen aminosav, és ez nem sci-fi. Nem esszenciális, azaz ha nem lenne a táplálékunkban glicin, akkor is elő tudjuk állítani. A glicin főbb funkciói a szervezetünkben: számos fehérjében megtalálható, például a kollagén fő alkotórésze, a DNS előállításában is van szerepe, gátló neurotranszmitter anyag az idegrendszerben stb.
1969-ben ért földet Ausztráliában a Murchison meteorit, melyben egy kis glicin is ott lapult.
Glicin az élelmiszeriparban
A glicin és nátrium sója (nátrium-glicinát) veszélytelennek minősített, mint édesítésre és az édes íz fokozására használatos élelmiszer-adalékanyag. E-640 fedőnéven fut, az ízfokozók csoportjába tartozik, nincs mennyiségi korlátozás a felhasználására. Klórecetsavból és ammóniából szintetizálják, vagy kollagénből nyerik ki. Mindegy hogy készül, a glicin akkor is glicin lesz. Péksüteményekben találkozhatunk vele ízfokozóként (és az élesztőbaktériumoknak is táplálékul szolgál), valamint édesítőtablettákban, levesekben, szószokban, fűszerekben, de húskészítményekben is1,2.
Glicin mint cukorpótló
Pro:
Vannak kutatások arról, hogy inzulinrezisztencia esetében a glicinfogyasztás segíthet normalizálni a vércukorszintet, ám ennek a hatékonyságáról még van hova kutakodni.
Kontra:
- Rengeteg aminosav feleslegesen: egy evőkanál glicinnel már ki is pipálhatjuk a napi fehérjebevitel csaknem felét. Ugyebár a fehérjéket aminosavak építik fel. Fehérje leegyszerűsítve = sok aminosav láncba rendeződve. Attól, mert a glicinporunk nem fehérjeláncba van összekapcsolódva, hanem sok aminosav külön-külön, még bele kell kalkulálni a napi fehérjebevitelbe. Egy evőkanál glicin nagyjából 20-25 g. Nekem pl nagyjából 45 g fehérjére van szükségem, nagyjából ennyit is eszek egy nap. Ha a napi kávémba, teámba (amiket egyébként nem édesítek) elosztanék a nap során 1 evőkanálnyi glicint (állítólag hasonlóan édes, mint a cukor), akkor másfélszer több aminosavat fogyasztanék el az egészség szempontjából ajánlott napi mennyiséghez képest. Egyébként az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint az EU-ban fejenként átlagosan 70%-al több fehérjét/aminosavat fogyasztunk egy nap alatt, mint azt a WHO ajánlja.
- Kiszámíthatatlan anyagcsere hatások: az aminosav anyagcsere rendkívül összetett. A túlzott glicinfogyasztás az normális aminosav arányok eltolódásához vezethet.
- Extra igénybevétel a veséknek és a májnak: az emberi test 3,1%-a nitrogén. Az extra aminosav bevitelből fakadó nitrogéntöbbletet el kell távolítani, ezt a feladatot a máj és a vese végzi.
- Ugyanannyi kalóriát szolgáltat, mintha cukorral édesítenénk: egy gramm szénhidrát 4,1 kalória, egy gramm fehérje 4,1 kalória.
- A megemelt glicinfogyasztás kockázatai nincsenek teljeskörűen feltérképezve, írja a webmed.com. Kismamáknak, szoptatós anyukáknak, gyerekeknek, vese és/vagy májbetegségben szenvedőknek különösen meggondolandó a szedése. Stroke-on átesett személyek és klozapint (egy antipszichotikum, elsősorban skizofrénia kezelésben használják) szedők pedig mindenképp konzultáljanak az orvosukkal mielőtt glicint használnának valamilyen okból. Egy 2013-as tudományos cikk is rávilágít pár aggályos állatkísérlet eredményére az étrend glicinnel történő kiegészítésével kapcsolatban, és a szerzők javasolják is a további vizsgálódást azzal kapcsolatban, mennyire is biztonságos embereknél a glicin használata.
- Étrend-kiegészítőként lutri, hogy mit is vásárolunk: az étrend-kiegészítőkre vonatkozó jogszabályok nem olyan szigorúak, mint élelmiszerek, pláne gyógyszerek esetében. Nincs kötelező hatósági bevizsgálás forgalomba hozatal előtt, a gyártó saját maga vállal felelősséget azért, hogy az van-e a termékében, amit állít. Idézem a házipatika.com-ról:
Az étrend-kiegészítők nem esnek át forgalomba hozatal előtt hivatalos szervek által elvégzett kötelező ellenőrzésen, így összetételük nem minden esetben egyezik meg a címkén olvasható adatokkal.
Az is lehet, hogy a glicin édesítőnkben teljesen más édesítő van, vagy akár egyéb édesítőkkel van felturbózva. Ha glicint vásárolunk, győződjünk meg arról, hogy a gyártó garantáltan bevizsgáltatta azt a konkrét terméket, amit leveszünk a polcról. Találtam például egy terméket, ahol még a kalóriatartalom sem stimmel, és ha 99%-a fehérje (aminosav) az összetétele a terméknek, mi a maradék 1%? Lehet nátrium?
- Nátriumtartalom: győződjünk meg arról, hogy glicint vagy nátrium-glicinátot (a glicin nátrium sóját) vásároljuk-e, mert különben a nátriumbevitellel is kalkulálni kell. Élelmiszer-adalékanyagként ugyanazzal az E-számmal rendelkezik a glicin és a nátrium-glicinát, talán nem árt tudni pontosan, hogy milyen formában van azokban a drága glicines édesítőkben a glicin.
Glicin egyéb használatra
A glicinnek létezik valós/kísérletes terápiás(!) használata: például a skizofrénia, elhízás, cukorbetegség, gyulladásos megbetegedések, sérülések kezelésével kapcsolatban kísérleteznek vele.
Amivel kapcsolatban magánjellegű felhasználásra reklámozzák étrend-kiegészítőként (miszerint például: segíti a túlerőltetett, sérült izmok regenerálódását, megnyugtatja az ingerült gyomrot, segíti a pihenést és relaxációt, erősíti az immunrendszert, fokozza a növekedési hormon termelődését, kisimítja a ráncokat és társai), azokkal kapcsolatban nincs semmilyen meggyőző és elfogadott tudományos bizonyíték. A glicinnel kapcsolatban nem létezik semmilyen hivatalosan engedélyezett egészségügyi hatásra vonatkozó állítás. Ha tehát valaki a glicin port tartalmazó termékén azt ígéri, hogy segíti a nyugodt alvást, vagy akár stabilizálja a vércukorszintünket, az a megtévesztésünknek minősül.
A helyzet nem ilyen egyszerű, hogy az extra glicin majd beépül a kollagénbe, és kisimul minden ránc. Hiszen a kollagén előállításához nem csak glicin szükséges.
Én személy szerint biztosan nem édesítenék glicinnel. Ha valaki fogyni szeretne, szerintem érdemesebb inkább kordában tartani az édesség és cukorfogyasztást, mintsem „büntetlenül” keresni azokat az édesítőket, amivel annyiszor élvezhetjük az édes ízt, ahányszor csak akarjuk. Inkább a mohóságunkat fogjuk vissza, mert az édesítőszerek túlzott fogyasztása is visszaüthet, akárcsak a cukoré. Cukorbetegeknél persze bonyolultabb a helyzet, ilyenkor mindenképp érdemes egyeztetni a dietetikusukkal arról, hogy glicinnel szeretnének édesíteni, aki nyilván segíteni fog szakszerűen elhelyezni a plusz aminosav-bevitelt az étrendben.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
John Doe3 2017.03.17. 19:43:19
elvagyok 2017.03.18. 08:16:06
Éppen gátló neurotranszmitter anyag lévén tudja kifejteni álmosító hatását az agyban - legalábbis több vizsgálat erre jutott (3g / nap adagnál)-, persze az is igaz, hogy ez még nem perdöntő, van ugye a placebo, stb., s valóban kutatni kellene még, hogy egyértelmű eredmény szülessen, de gyanítom, hogy erre nem fog hamar sor kerülni.
Azért elég meglepő számomra, hogy az élelmiszeripar korlátlanul használhatja, ki tudja, hogy milyen mennyiségben, (mivel elég drága, gondolom nem gyakran) közben pedig az is elhangzik, hogy semmi nincs vele kapcsolatban bizonyítva, sőt egy(!!) állatkísérlet problémákat is talált vele kapcsolatosan. S ha ennyire nem igaz vele kapcsoltban semmi, akkor miért is akarják használni terápiás kezelésre? Némi ellentmondáska feszül…
Arról már mai is erősen megoszlanak a kutatási eredmények, hogy 1 g fehérje, illetve 1g szénhidrát energiája miként hasznosul a szervezetben, sőt, egyre inkább úgy tűnik, hogy nem azonos módon, tehát az ilyen összevetés egyre kevésbé tűnik tudományosan megalapozottnak.
A glycin kalóriatartalma 100g = 400kcal (legalábbis én ilyen adatot találtam), annak 99%-a 396, azaz nincs gond a számmal, azt viszont el nem tudom képzelni, micsoda katasztrófát okozhat 20g-ra számolva 0,2g (!) nátrium elfogyasztása… :-))))
Véleményem szerint alapvetően semmi gond nincs a glicinnel, moderált pótlólagos bevitele akár hatékony is lehet. A probléma szerintem inkább az, hogy a sok iparilag feldolgozott, főleg állati eredetű élelmiszer (tej, tejtermékek, felvágottak, stb.) fehérjeszerkezete már messze nem lehet optimális, a különféle adalékanyagok is valószínűleg kedvezőtlenül hatnak a felszívódásra, az anyagcserére, ami sok egyéb probléma mellett akár rossz minőségű alvást is eredményezhet, ami utalhat a glicin hiányára (is) - és ezért hathat.
Én el tudom képzelni, hogy a cikkben megkérdőjelezett, glicinhez köthető kedvező hatások léteznek, azonban ezek kimutatása, éppen az elképesztően bonyolult aminosav anyagcsere és hatásmechanizmus okán, roppant nehéz feladat, s az is igaz, hogy a túlzott bevitel miatt majd egy másik aminosav (melyik??) aránya lehet kedvezőtlen, tehát nehéz megtalálni az egyensúlyt, pláne egyénre szabva.
Az ajánlással egyébiránt egyetértek...
Gosig Ratta 2017.03.18. 08:41:12
Különösen tartózkodnék aminosavaktól, melyek ráadásul neurotranszmitterek is. A nátrium-glutamát káros hatásai ismertek, mégis tele vannak a hústermékek vele. Csodálkoznék, ha a glicinnel nem lennének ilyen bajok, bár talán egy fokkal jobb, mint az MSG, tekintve, hogy gátló transzmitter (bár bonyolultabb mechanizmusokban is részt vesz). Azért az vicces, hogy pszichiátriai, neurológiai gyógyszerként kutatott vegyületekkel (mondjuk szerintem inkább analógjaival próbálkoznak, nem pont a glicinnel) minden további nélkül tele nyomhatóak élelmiszerek, árusíthatók étrendkiegészítőként anélkül, hogy bármilyen vizsgálatot végeznének a biztonságosságára vonatkozóan.
Yobbágy Fery 2017.03.18. 12:05:25
Pont hogy semmilyen klinikai teszt nem tudott kimutatni összefüggést a fogyasztása és az állítólagos hatások között. Arról nem is beszélve, hogy ha tényleg annyira káros lenne, mint amilyennek egyesek hiszik, ma nem Ázsia lenne a legnépesebb földrész. A Na-glutamát egy természetben előforduló ízfokozó, akárcsak a só, csak annál jóval erősebb és kevésbé ártalmas (a halálos dózisa is a só öt-hatszorosa).
Gosig Ratta 2017.03.20. 14:46:30
Azért maradjunk annyiban, hogy a halálos dózis mértéke nem mond el mindent egy anyag veszélyességéről.
A lényeg viszont nem ez. Én csak arra akartam utalni, hogy inkább eszek húst, mint ízfokozót (és inkább cukrot - mértékkel -, mint glicint, xylitet, aspartamot stb.). De persze ez mindenkinél ízlés kérdése.
Zb74 2017.03.31. 15:20:18
Zb74 2017.03.31. 15:21:02
