Van-e olyan jó a gyümölcslé, mint a friss gyümölcs? A levek hízlalnak? Számít, hogy otthon facsarom-e vagy a boltban veszem? Pár hétköznapi kérdés, melyekre egyszerű a válasz.
Jobb-e az egész gyümölcs, mint a gyümölcslé?
Mind a két dolog jó, viszont mások. Azt azért elmondhatjuk, hogy több szempontból is egész gyümölcsöt célszerű gyakrabban fogyasztani. Az egyszerűség kedvéért példának vegyünk a nagy kedvencet, a narancsot és a narancslét. Azonos mennyiségeket nézve nincs óriási különbség makro- és mikrotápanyagok tekintetében a két verzió között. Azonban, ha szűrt levet választunk, az értékes rosttartalom szinte teljesen odavész. Így a rostos üdítő egy optimálisabb választás.
Tárolás hatására mind az egész narancs, mind a lé veszít vitamin-, különösen C-vitamin tartalmából. Szobahőmérsékleten (25 oC) tárolva nagyjából azonos ütemben csökken a C-vitamin tartalmuk. (források: 1, 2) Két hónapnyi tárolás során körülbelül 20-30%-al. Mind a friss narancsot, mind a narancslevet érdemes tehát hűtőben tárolni C-vitamin szempontjából, mivel ekkor lassabban csökken a C-vitamin tartalmuk.
A cukortartalommal szintén érdemes foglalkozni. Nem mindegy, hogy megeszünk egy narancsot, vagy éppen megiszunk egy pohár narancslevet. Utóbbiból ugyanis elég tetemes mennyiségek is le tudnak csúszni egy nap alatt. Mivel a gyümölcslé valamennyivel gyorsabban emésztődik az egész gyümölcsnél (amit még meg kell rágni, a gyomor kisebb darabokra bontja, stb.), az előbbi cukortartalma, ha egy kevéssel is, de gyorsabban fog felszívódni. Ami inkább számít, az az adag. Egy kisebb narancs ugyanis körülbelül fele annyi cukrot tartalmaz, mint egy pohár (2,5 dl) narancslé.
kép: pixabay.com, JESHOOTS
Egy pohár narancslé megivása tehát jelentősen nagyobb mértékben hat a vércukorszintünkre, mintha elmajszolnánk egy narancsot. Ezt érdemes észben tartani, különösen ha valakinek a cukoranyagcserével vagy a súlyával vannak problémák.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) hivatalos szigorúbb ajánlásai szerint a napi maximum 25 gramm (6 teáskanál cukornak megfelelő) hozzáadott cukorfogyasztásba bizony a gyümölcslevek cukortartalmát is célszerű beleszámolni. (A hozzáadott cukor kifejezést az egyszerűség kedvéért használtam. Ugyanis a szó nem túl helytálló, a WHO is „free-sugars” magyarul szabad cukrok kifejezést használja újabban az ajánlásban, mivel ugye a természetes cukortartalma a gyümölcsleveknek nem hozzáadott.)
Hogy érzékeld az arányokat: 2,5 dl narancslével körülbelül 21 gramm cukrot fogyasztasz el, míg egy kisebb naranccsal 10 grammot.
Levekből könnyen hajlamosak lehetünk többet inni a kelleténél.
„Nincs idő gyümölcsöt pucolni, macerás megenni a nagy rohanásban? Nem baj veszek egy doboz gyümölcslevet!”
„Inni kellene valami édeset, de nem valami „cukrosat”. Iszok valami finom gyümölcslevet.”
Igyál nyugodtan, csak tartsd a mértéket. Talán azt a 25 gramm „hozzáadott/szabad” cukormennyiséget még mindig ebben a formában a legoptimálisabb elfogyasztani.
Hizlalnak a gyümölcslevek?
Természetesen nem a gyümölcslevek hizlalnak, hanem a helytelen táplálkozás és életmód. Azonban való igaz, hogy ha nyakaljuk őket, az kedvezőtlen hatással is lehet a testtömegünkre. Hogy a narancsos példánál maradjunk, gondolj bele: egy kisebb narancs 45 kilokalória, egy pohár (2,5 dl) narancslé viszont már 110.
Egy nagyobb tanulmány amerikai gyerekeknél például pozitív összefüggést talált a napi szintű gyümölcsléfogyasztás és az elhízás gyakorisága között, habár azoknál a gyerekeknél volt nagyobb számban jelen az elhízás, akik több mint napi 3,5 dl gyümölcslevet ittak.
Jobb-e az otthon facsart lé a boltinál?
Az biztos, hogy az otthoni megoldás egy környezettudatosabb választás. Nem kell elszállítani a gyümölcsöt egy gyárba, ahol tisztítják, feldolgozzák, csomagolják, majd ismét szállítják stb.
kép: pixino.com , stevepb
Találtam egy kísérletet, ahol azt figyelték meg, hogy a frissen facsart narancslé C-vitamin tartalma jelentősen kisebb mértékben csökkent a levek hűtőben tárolása során. Egy hónap elteltével a frissen facsart narancsléből a C-vitamin tartalom mindössze 7-13%-a, a boltinak viszont 60-67%-a tűnt el. Az okokra a tudósok nem adtak választ, érdekes lenne több hasonló vizsgálatot is megnézni, de egyelőre ezt az egyet találtam.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
dreamhotep 2018.01.31. 10:23:15
a bolti vs. otthoni összehasonlításnál kimaradt, hogy előbbi pasztörizált. vagy azt nem tartod fontosnak? az otthon préselt zöldséglevek előnye, hogy sokat tudsz inni belőle, szemben a nyers répával, céklával.és ha valami már optimális, akkor nem lehet optimálisabb.
üdv
i.a.p. · http://napitaptudas.blog.hu/ 2018.01.31. 10:52:37
Elképzelhető lenne, hogy a pasztörizálatlan lében bakteriális fermentáció hatására termelődik C-vitamin, ezért csökkenhetne sokkal kisebb ütemben a mennyiség. Azonban már az első és második napon is jóval kisebb ütemű csökkenés volt megfigyelhető a házi verzióban.
Lehet másra gondolunk, pontosan mire gondoltál?
dreamhotep 2018.01.31. 15:32:47
Pallos Levente · http://www.pallos.tk 2018.01.31. 16:23:49
Zb74 2018.02.01. 11:59:20
Attilajukkaja 2018.02.01. 12:27:15
"a válasz nem olvasható sehol"
Ajánlom, hogy olvasd végig a cikket. Főleg a "JOBB-E AZ OTTHON FACSART LÉ A BOLTINÁL?" c. fejezetet. Ott a válasz.
@Pallos Levente:
"A cikk szerint amennyiben kifacsarod a levét, több lesz benne a cukor. ?????"
A cikk ezt sehol nem írja. Nem a lében lesz több a cukor, hanem te fogyasztasz több cukrot egy pohár lében, mintha megennél egy egész narancsot. :o)
dreamhotep 2018.02.01. 12:44:15
"JOBB-E AZ OTTHON FACSART LÉ A BOLTINÁL?"
A válasz: IGEN. Finomabb, egészségesebb, mert élő. és MELLESLEG környezettudatosabb. mert nem kell elszállítani bla bla bla. de a LÉNYEG hogy a bolti hőkezelve van, mint nagyanyám befőttje. És ez elég nagy különbség. amire a cikk nyomokban sem tér ki.
helyette hogy a frissen facsart narancslé hány hónap alatt veszíti el a vitamintartalmát. ez valóban fontos. ki az aki a frissen facsart narancsot nem issza meg, hanem berakja rohadni a hűtőbe? !
Attilajukkaja 2018.02.01. 12:56:39
"a LÉNYEG hogy a bolti hőkezelve van, mint nagyanyám befőttje. És ez elég nagy különbség. amire a cikk nyomokban sem tér ki."
Szóval most nem azt kifogásolod, hogy a cikk nem adott választ a kérdésre, hanem azt, hogy nem tért ki arra a szempontra, amire te gondoltál. :o)
De akkor miért nem ezt írtad?
"ki az aki a frissen facsart narancsot nem issza meg, hanem berakja rohadni a hűtőbe? !"
Attól függ, hány narancsot facsarsz ki egy családi reggeli vagy egy vendégtársaság kedvéért. A cikk csak arra ad választ, hogy a maradék mennyiben őrzi meg a C-vitamin tartalmát.
De ha te azonnal megiszod a gyümölcslevet, akkor miért foglalkoztat ennyire a tartósítás? A pasztörizálás ugyan nem magas hőfokon történik, de a C-vitamin már 40 C fok körül is elbomlik. Nagyon kényes jószág. Nyilván érdemesebb nem hőkezelni.
dreamhotep 2018.02.01. 15:04:11
környezettudatosabb-e az otthon facsart lé a boltinál?
Az biztos, hogy az otthoni megoldás egy környezettudatosabb választás. Nem kell elszállítani ... bla bla és minden rendben
továbbra is fenntartom: a kérdésre nem válaszolt érdemben a cikk. egy irreleváns szempontot jelölt meg, ami alapján "EGY (sic!) környezettudatosabb megoldás"-nak aposztrofálja az otthon facsart levet. A "jobb-e" kérdésre adható lehetséges válaszok logikai kiindulópontjának tisztázásához nem kívánok szemantikai vitákba bonyolódni a jobb szó jelentéséről, inkább leegyszerűsítem a dolgot egy immutábilis igazsággal: az otthon facsart lé kontra bolti gyümölcslé harcban előbbi nem azért nyer, mert EGY (sic!) környezettudatosabb választás, hanem az általam felsorolt attribútumai miatt, miszerint: FINOMABB, EGÉSZSÉGESEBB és ÉLŐ. és ez az amit nem említ meg a cikk
és ezt merészeltem kifogásolni
az általad írottakhoz még annyit fűznék hozzá, hogy a "miért foglalkoztat ennyire a tartósítás?" kérdésedre vegyészként röviden nem tudom mit is mondhatnék, gondolom a kérdés költői.
ahogy a folytatás is, ezt abból gondolom, hogy szerinted " A pasztörizálás ugyan nem magas hőfokon történik" . valójában de. 85 fokon történik. ezen a bolygón 2-3 életforma éli túl a 85 fokot, se te, se a gyümölcslé nincs köztük. a kőkezeléskor nem csak az aszkorbinsav sérül, hanem biokémiailag egy élő táplálékból halott, értéktelen ballaszt lesz.
Attilajukkaja 2018.02.01. 15:33:49
"FINOMABB, EGÉSZSÉGESEBB és ÉLŐ. és ez az amit nem említ meg a cikk
és ezt merészeltem kifogásolni"
Kár, hogy nem ezekkel a szavakkal tetted, hanem a pasztörizálásra fektetted a hangsúlyt. Mert így természetesen egyetértek a kiegészítéseddel.
"kérdésedre vegyészként röviden nem tudom mit is mondhatnék, gondolom a kérdés költői."
Te vetetted fel a kérdést azzal, hogy ki tartogatja, illetve "rothasztja" a narancslevet a hűtőben. A kérdésed tényleg költői volt? Mert arra válaszoltam, hogy rövid ideig előfordulhat ilyen eset is.
"valójában de. 85 fokon történik"
Akkor meg pláne igaz, hogy a gyümölcslevek pasztörizálása nem túl jó ötlet a termolabilis összetevők szempontjából.
Amúgy én 60 C fokról tudok, de ez már részletkérdés.
"egy élő táplálékból halott, értéktelen ballaszt lesz"
Az értéktelen ballasztot egy túlzásnak tartom. Főleg, ha egy élelmiszert nem az élő mivolta miatt fogyasztom, ahogy a narancslevet sem.
dreamhotep 2018.02.01. 17:09:35
Pallos Levente · http://www.pallos.tk 2018.02.02. 07:52:06
Pallos Levente · http://www.pallos.tk 2018.02.02. 07:52:55
Attilajukkaja 2018.02.02. 10:04:36
"Haha, akkor viszont azt állítja, hogy 3 narancs egészségtelenebb, mint 1. "
Igen, ezt állítja. Mégpedig a rengeteg cukor miatt. Csak azt nem értem, mi ebben olyan nevetséges. Ha a rengeteg cukor nem gond (pl. egy növésben lévő gyereknél vagy sportolónál), akkor ez rájuk nem érvényes.
De ezen kívül elmagyarázza azt is, hogy 3 narancs miért egészségesebb 3 gyümölcs kifacsart levénél. Ez megvan?
Pallos Levente · http://www.pallos.tk 2018.02.02. 11:55:14
A célja világos, csak hibásan fogalmazza meg. Nézd ezt az érvelést: a fa égésének füstje veszélyesebb az emberre mint a teherautófüst, mert a teherautó amíg elhalad melletted, 3 mp-ig kapod a füstjét, a tábortűznél meg ott ülsz 2 órát. Remélem, érzed, hol a hiba. Az (valószínűleg) igaz, hogy a tábortűznél üléstől több káros anyagot kapsz, mint egy teherautó elhaladásától, de az nem igaz, hogy önmagában a fa füstje veszélyesebb anyag lenne.
Attilajukkaja 2018.02.02. 12:20:42
"Az a nevetséges, hogy úgy indítja, melyik a jobb. Majd arra jut, hogy nem az a kérdés, melyik a jobb ("Azonos mennyiségeket nézve nincs óriási különbség makro- és mikrotápanyagok tekintetében a két verzió között. "), hanem hogy mennyit fogyaszt belőle. "
Nekem ezen továbbra sem sikerült szétröhögnöm magam. A válasz világos: az egész gyümölcs a jobb, amiben nagy szerepe van a rostoknak is. De ha ki akarod facsarni, akkor inkább otthon tegyed, ne a boltit vásárold.
"hibásan fogalmazza meg"
Miért? Az élelmiszereknél fontos a GI (glikémiás index), ami arra utal, milyen gyorsan dobja meg az adott étel a vércukor szintedet. A teljes gyümölcsé alacsonyabb, mint a kifacsart léé. A másik fontos tényező a GL (glycemic load, össz cukor bevitel). Ha egész gyümölcsöt eszel, óriási valószínűséggel kevesebbet cukrot fogyasztasz, mintha kifacsarnád. Kevesen esznek meg 3 narancsot rögtön egymás után, míg 3 narancs levét 2 másodperc alatt legurítasz.
"az nem igaz, hogy önmagában a fa füstje veszélyesebb anyag lenne"
Ez valószínűleg így van. Mégis egyértelmű, hogy a GL, vagy az összességében belélegzett füst sokkal veszélyesebb, ha 3 órán keresztül lélegzed be. A cikk erre utal, illetve sok más kérdésre ad választ. Pl. a füst minőségére, hogy a hasonlatodnál maradjunk. Mert nem csak az nem mindegy, hogy facsarod-e vagy egészben eszed a gyümölcsöt, hanem az sem, hogy frissen facsarod vagy nem.