Omega-3 zsírsavak: hatásosak vagy sem?

23526007272_256956de06_k.jpg

Most akkor az omega-3 zsírsavak jók valamire? Az állati jobb, mint a növényi? Egyáltalán jobb az omega-3, mint az omega-6 zsírsav?

Három részből álló cikksorozatban nézzük meg, hogy mi a helyzet:

  1. rész: Általános bevezetés

  2. rész: Omega-3 vagy omaga-6? Növényi vagy állati?

  3.  rész: Nők és férfiak közötti különbségek, kismamák, vegetáriánusok

 

1. rész: Általános bevezetés

 

Mi a különbség az állati és növényi omega-3 zsírsavak között?

A lehető legegyszerűbben összefoglalva: a növényi rövidebb, és kevesebb rajta a kettős kötés, mint az állatin. A kiemelt növényi forma az az alfa-linolénsav (ALA) az állatiaknál pedig az eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA).

Ha növényi omega-3 zsírsavat eszek, akkor bennem állati keletkezik belőle?

Igen, viszonylag kis százalékban. Ahány kutatás, annyi eredmény, a százalékok 0 és 9,2% között mozognak. A növényi omega-3 és -6 zsírsavak egyes vélemények szerint tehát nem alakulnak át hatékonyan. Hogy mi lenne a hatékony, azt persze senki sem tudja pontosan. Mindenesetre egerekben, patkányokban is hasonló az átalakulás mértéke. Ezekről a dolgokról részletesen a második részben lesz majd szó. Az átalakulás mértéke függ az egyéni genetikától, a nemtől, mint ezt majd a harmadik részben látni fogjuk.

Milyen eddig ismert szerepük van a testünkben?

Az elsődleges szerepük talán egyértelmű: energiát szolgáltatnak. A vizsgálatok szerint, emberekben 24 óra leforgása alatt az elfogyasztott alfa-linolénsav 72%-a el oxidálódik, azaz energiává alakul, a többi omega-3 zsírsavnál is hasonló az arány.

Az omega-3 zsírsavak többszörösen telítetlenek. Egy zsírsav telítettsége a bennük található kettős kötések számától függ. A sok-sok kettős kötést tartalmazó zsírsavak egyik haszna számunkra az, hogy az ilyen zsírsavakat tartalmazó bizonyos membránalkotó lipidek rugalmasabbak, mozgékonyabbak. A sejtjeinket egy főleg zsírsavakból alkotott dupla membrán vesz körül. Ezek nem merev falak, hanem rugalmas, félig áteresztő hártyák. Mivel folyamatosan behatások érik őket, a gyakran igénybe vett részekbe, ahol nagyon rugalmasnak kell lenni, több kettős kötésekben gazdag zsírsav épül be.

A másik funkciójuk a többszörösen telítettlen zsírsavaknak, hogy jelátvivő molekulák képződhetnek belőlük, a testünk a segítségükkel képes befolyásolni az immunrendszert, az anyagcserét. Sejteinken belül ezek a jelátvivő molekulák még a génjeinkre is hatással vannak. Az alábbi képen egy minimális részlet látható egyetlen sejten belüli kommunikációs útvonalakról és az információközvetítő molekulákról. Az omega-3 zsírsavakból képződő jelátviteli molekulák az egész rendszernek egy kis szelete.

 1280px-signal_transduction_pathways_svg.png

kép: Wikipédia

Milyen pozitív hatásaik vannak a növényi és állati omega-3 zsírsavaknak?

Temérdek szakirodalom született a témában, nagy részét én is átnyálaztam már az egyik diplomadolgozatom kapcsán. A rengeteg kutatási eredményből, ami következtetést tényleg le lehet vonni, az szerintem is megegyezik az EFSA, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság rendelete szerint állítható pozitív hatásokkal.

Ezek szerint növényi alfa-linolénsav (ALA):

Az ALA hozzájárul a vér normál koleszterinszintjének fenntartásához.

Az EPA és DHA:

Az EPA és a DHA hozzájárul a szív megfelelő működéséhez.

A DHA pedig:

A dokozahexaénsav (DHA) hozzájárul a normál agyműködés fenntartásához.

A dokozahexaénsav (DHA) hozzájárul a normál látás fenntartásához.

Én sehol nem látok olyan állítást, hogy bármi ellen védenének... Hozzájárulnak valaminek a normál működéséhez. Ha visszaemlékszünk rá, hogy mi a szerepük a testünkben, könnyű összetenni a képet. A vérkoleszterin-szintet és a szívműködést is befolyásolja az anyagcsere vagy akár az immunrendszer. Az omega-3 zsírsavakból olyan jelátvivő molekulák képződnek, amelyek az anyagcserén és az immunrendszeren keresztül pozitívan hatnak a szívre és a koleszterin-anyagcserére. Ez biokémiailag, molekuláris biológiailag leírt, feltárt folyamat. Tény.

Az idegrendszerünk, különösen a retina sejtjei között kimagaslóan intenzív a kommunikáció. A sejtek bizonyos anyagokat, például hormonokat úgy bocsátanak ki magukból, hogy közben változik a membrán. Valahogy így néz ki a folyamat:

 

via Gfycat

A sok membránváltozás igénybe veszi a sejtek borítását, jó, ha ezeken a területeken rugalmas, gyorsan alkalmazkodó a határfelület. Ehhez ugye az omega-3 zsírsavak, különösen az állati formák, nagyon jók. Ez is biológiai tény. Mikroszkóppal egyenesen meg lehet figyelni, hogy ilyen területeken gyűlnek fel.

Tehát igaz: az omega-3 zsírsavaknak vannak pozitív hatásai a szervezetükben. Viszont önmagukban nem elegek a szív- és érrendszer, az agyműködés vagy a látás fenntartáshoz. Nagyon sok másik tápanyag is van, amelyek ugyan más szerepet töltenek be vagy más módon hatnak, de ugyanolyan fontosak. Szeretnénk azt hinni, hogy az omega-3 zsírsav a legjobb befektetés, hogy ne legyen szív- és érrendszeri problémánk, pörögjön az agyunk, és ne romoljon a látásunk. Jó lenne, ha ilyen egyszerű lenne a történet, de nem az.

Az omega-3 zsírsavaknak jól leírt szerepe van az emberi szervezetben, valóban nélkülözhetetlenek.  De akkor most állatit együnk inkább vagy növényit? Egyáltalán mi a tökéletes omega-3/omega-6 arány? A sorozat folytatásából hamarosan kiderül...

A bejegyzés trackback címe:

https://napitaptudas.blog.hu/api/trackback/id/tr214120493

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zb74 2018.08.17. 10:10:33

@Leonard Zelig: Amit te belinkeltél, az csak egy angol bulvárlap cikke.
Valójában két nagyobb metaanalízist végeztek a témában az utóbbi időben.

Az egyik a JAMA Cardiology-ban jelent meg még januárban:
www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5885893/

A másik a Cochrane oldalán, idén július közepén:
www.cochranelibrary.com/cdsr/doi/10.1002/14651858.CD003177.pub3/full
A Daily Mail az utóbbit próbálta összefoglalni a maga bulváros módján.

Zb74 2018.10.01. 12:20:57

Egyébként olybá tűnik, hogy egy bizonyos dózis fölött igenis hatékony a halolaj, bár ezeket az eredményeket sem árt megfelelő szkepszissel kezelni:
www.lesslikely.com/medicine/vascepa-reduce-it/

Tamas76 2019.01.20. 15:49:38

Merre találom a cikk 2. és 3. részét?

Kövesd a táptudatokat Facebookon!

A csapat

 

Papp Andrea
szerző, gasztrobiológus

Kedvenc alapanyag: gombák
Kedvenc étel: anyukám lebbencslevese

 

_____________________________________

Nagy-Lackó Balázs
régész, néprajzkutató

A táplálkozástörténeti témák és a népi táplálkozással kapcsolatos cikkek felelőse.

Kedvenc alapanyag: articsóka
Kedvenc étel: az otthoni vasárnapi tyúkhúsleves

 

_____________________________________

 Zsignár Attila
lektor, szerkesztő

Első osztályú troll távoltartó és ötletelő társ.

Kedvenc alapanyag: csicseriborsó
Kedvenc étel: görög saláta

_____________________________________

 Papp András
lektor, szerkesztő 

Első osztályú troll távoltartó és ötletelő társ. 

Kedvenc alapanyag: az általam gyűjtött gombák
Kedvenc étel: kapros-tejfölös zöldbableves kolbásszal

Címkék

#health2018 (1) adalékanyag (4) agrookologus (1) állattenyésztés (1) allergia (1) azsiaikaposzta (1) bélflóra (3) bio (2) biológia (20) cékla (1) coca-cola (1) csíra (1) csíráztatás (2) cukor (23) diéta (1) E-szám (1) édesítők (9) egészség (49) élelmiszerbiztonság (3) elhízás (1) erdekes (2) érdekes (81) eritrit (2) ételek (14) étrend (2) evolúció (1) extrém diéta (12) extrém gyümölcsök (1) fahéj (1) fehérje (9) fehérjés-zsíros (23) fehér kenyér (2) fenntarthatóság (19) fogápolás (1) fogorvos (2) foltok (1) folyadékbevitel (1) főzés (1) gabona (2) gasztrobiologia (1) gasztronómia (10) glikémiás index (5) glikogén (2) glükóz (4) glutén (4) gomba (1) gombatoxin (1) health2018 (1) hormonok (1) hús (6) infografika (1) interjú (2) kalcium (1) kalória (4) karantén (1) keményítő (3) kihívás (2) kókuszolaj (2) koleszterin (5) koronavirus (3) kovasz (1) kutatás (1) laktóz (2) leptin (1) leptinrezisztencia (1) low-carb (1) magyar (2) Marics Balázs (1) méregtelenítés (1) mese (1) mezőgazdaság (1) mikrobiologia (1) mitegyek (1) napitaptudas (1) napraforgóolaj (1) növényi alapú (1) nyílt levél (1) omega-3 (5) otthonmaradok (1) oxálsav (1) paleo (9) pálmaolaj (1) pH (1) rák (2) recept (2) régészet (4) spenót (1) spórolás (1) sport (1) sportolók (1) sporttáplálkozás (1) svajc (1) szénhidrát (14) szezonalis (1) szezonkert (1) takarmánytermesztés (1) találós kérdés (1) táplálkozástudomány (1) tej (5) telítetlen zsírsav (1) telített zsírsav (2) teszt (6) történelem (8) vega (1) vegán (1) vegetáriánus (1) vendéglátás (2) vendégposzt (1) vesekő (1) vita (1) vitamin (11) vizelet (1) x-aktak (1) xilit (3) zöldség (1) zöldség-gyümölcs (17) zsír (6) zsír/olaj (6) zurich (1) Címkefelhő
süti beállítások módosítása
http://napitaptudas.blog.hu/