Miért muszáj enni a zsírsavak bizonyos fajtáiból? Mit csinálnak a szervezetünkben? 

A táplálékkal elfogyasztott telítetlen zsírsavak óriásai hányada energiává ég el. Azonban egy részük biológiai feladatokat is el szokott látni.

A sejteket egy kettős membrán határolja. Leginkább zsírsavak alkotják, két sorban, fejjel ellentétesen fordulva egymásnak. Ennek a határfelületnek rugalmasnak és könnyen helyreállíthatónak kell lennie. Ha csak telített zsírsavak lennének benne, akkor túl merev lenne. Hogy miért merevek a telített zsírsavak? Az előző részben írtunk róla: LINK

A telítetlen zsírsavak sokkal változatosabb mozgásra képesek a hajlékonyabb gerincük miatt. A sejtekből kifele és befele is jutnak bizonyos dolgok. Ahol gyakran történik felvétel vagy leadás, ott a sejtburoknak igencsak rugalmasnak kell lennie, és gyorsan helyre kell tudnia állni. Ezért itt sok-sok telítetlen zsírsav gyűlik össze, főleg hosszú láncúak és egyben többszörösen telítetlenek. Ők már olyan figurákra is képesek, mint Neo a Mátrixban!

Sajnos, a legspécibb mutatványokat tudó többszörösen telítetlen zsírsavakat nem tudjuk magunknak előállítani. A legismertebb két típusuk az omega-3 és az omega-6 zsírsavak. Őket például muszáj valahonnan evéssel beszereznünk. Ezért esszenciálisnak is hívjuk őket.

Az omega zsírsavak hosszúságuk és telítetlenségük mértéke miatt képesek arra, hogy egy darabjukat felhasználják üzenetek továbbítására. Ezek az üzenetek nagyon sokfélék lehetnek. Az omega-3 és omega-6 zsírsavak esetében főleg az alábbiakat ismerjük:

Az omega-3 zsírsavakat arról ismerjük, hogy segítik a sejtek túlélését, szerepük van a gyulladás csökkentésben. Ez azonban csak egy része azoknak kéréseknek, amelyekről informálják a sejtmagot. Az omega-3 zsírsavak leginkább halakban, agyvelőben, lenmagban, dióban, kendermagban, chiamagban és ezek olajában fordulnak elő.

Az omega-6 zsírsavakat egyesek veszélyesnek állítják be, pedig alapból nem is azok, csak néha ők a rossz hírek hozói (de ezeket is át kell adnia valakinek... ). Például szerepük van a sejtek halálában, vagy a gyulladásos folyamatok növelésében. Szükség van arra is, hogy ezeket az utasításokat tovább adja "valaki". A sérült, öreg sejteket el kell pusztítani, mert különben ezekből rákos sejtek is kialakulhatnak. Ha betolakodót észlel a szervezet, el kell indítani a gyulladásos választ annak eltávolítására. Már nem is olyan rossz ez, ugye? Azt se feledjük, hogy ez nekik is csak a munkájuk egy része: sok minden mást, pozitív híreket is továbbítanak. Az omega-6 zsírsavak leginkább szőlőmagban, dióban, szójában, szezámmagban és ezek olajában valamint kukoricaolajban fordulnak elő.

Az, hogy milyen arányban eszünk az omega-3 és omega-6 zsírsavakból befolyásolja, hogy milyen arányban lesznek jelen a sejtek membránjában. De, hogy milyen arányban lenne a legegészségesebb omega-3 és omega-6 zsírsavakat fogyasztani, egyelőre nem lehet tudni. Korábban ugyan voltak tippek, ez igaz, de a komolyabb tudományos szervek szerint jelenleg nincs pontos válsz (források: LINK1, LINK2). A változás annak is köszönhető, hogy idővel újabb és újabb üzeneteket fedeznek fel a tudósok, amelyeket az említett zsírsavak adnak át, továbbá, hogy más omega zsírsavak is vannak a világon, melyek szintén küldözgetik az infót a sejtmagba.

Két dolog biztos: a saját sejtjeinkben és az összes táplálékunkban is mindig több az omega-6 zsírsav, mint az omega-3, valamint, hogy mind a kettőből muszáj fogyasztanunk.

Ugye milyen izgalmasak a telítetlen zsírsavak?