Valóban óriási területet vesz igénybe az állattartás? Nagyobb területen termelünk takarmányt mint élelmiszernövényt?
Több helyen lehet olvasni, hogy a föld lakható területének felét mezőgazdaságra használjuk, és ezen belül is az állattenyésztés körülbelül 77 százalékot foglal el. Ezek a számok azonban kicsit csalókák így elsőre. Már mások is pedzegették, hogy a földterületek óriási része elsősorban legeltetésre alkalmas. Most utánajárunk, hogy is van ez.
Az alábbiakban az Oxfordi Egyetem egy kutatócsoportja által üzemeltetett tudományos kiadó, az Our World in Data térképe látható. A képen a FAO 2015-ös statisztikái alapján, absztrakt módon szemléltetik, hogy mi mekkora földterületet foglal el.
(Livestock=állattenyésztés, Glaciers=jégmzők, Barren land=meddő terület, Freshwater=édesvíz, Cropland= szántóföld, jelen esetben csak az élelmiszer- és iparnövényeké, Shrub=cserjés, Forests= erdők, Build-up area: beépített terület)
Mint láthatjuk, a teljes földterület 7 százalékán termesztenek élelmiszer- és iparnövényeket, és 27 százalék hasznosítható állattenyésztésre. (Érdekes egyébként, hogy egy Líbia nagyságú terület van beépítve (épületek, utak stb.), és egy Mongólia méretű területen van édesvíz. Ez mindkettő nagyjából 1-1 százaléknyi földterületet tesz ki.)
Ha nem számoljuk a jégmezőket és a meddő területeket (sivatag, sóssivatag, szikla), akkor valóban elmondható, hogy a lakható földterületek fele hasznosítható mezőgazdaságra, és ebből 77 százalék az, amit hasznosítunk vagy hasznosíthatnánk állattenyésztésre.
Kicsit csalóka az a kijelentés, hogy a mezőgazdasági területek 77 százalékát az állattenyésztés foglalja el, ugyanis a mezőgazdasági területekbe beleszámolják a föld majdnem összes füves területét is (a parkokat, udvarokat azért nem). Azaz, olyan területeket, amelyek legeltetésre, kaszálásra alkalmasak, de nem szükségszerűen vannak ott tenyészállatok. A földterületek 60 százaléka egyébként csak ezekre a tevékenységekre alkalmasak.
Jogos a kérdés, hogy mekkora területen termesztünk takarmányt az állatoknak. A FAO adatai alapján a szántóföldi területek 33 százalékán zajlik kifejezetten takarmánytermesztés.
Az úgynevezett intenzíven művelt legelőterületeken (bár nem hagyományos szántóföldi művelés zajlik) a talajt gyakran trágyázzák és magkeverékeket is szórnak rá. Technikailag ez is takarmány-termesztésnek minősül, ám ezek a területek elenyésző méretűek a többi legelőterülethez képest. Leginkább az EU-ban, Észak-Amerikában, Japánban és Dél-Koreában lehet velük találkozni.
Azt is érdemes észben tartani, hogy az élelmiszer- és iparnövény-termesztésben melléktermékként keletkező növényi részek egy hányadát is felhasználjuk takarmányozásra. Ennek mértékére megfelelő adatok híján most nem térnék ki.
A fentieket figyelembe véve átdolgoztam az Our World in Data térképét, és az állattenyésztésre alkalmas területeken bejelöltem, hogy mekkora az a rész, amit a szántóföldi takarmánytermesztés vesz igénybe. (Azaz ekkora területen termesztenek takarmánykukoricát, búzát, szóját, lucernát stb.)
Amint látható, ez a bolygó földterületeinek 3 százaléka, közel fele akkora terület, mint amit az élelmiszer- és iparnövény termesztés igénybe vesz. Ha csak a mezőgazdasági területeket nézzünk, ezeknek pedig körülbelül 9 százalékán zajlik szántóföldi takarmánytermesztés. Ha nem termesztenénk takarmányt, a szántóföldi területek közel egyharmadát nyernénk vissza. Azaz, nem kontinensnyi területeket, mint azt sokszor sugallják egyes húsfogyasztás ellenes mozgalmak. (Az iparnövénytermesztés egyébként a szántóföldi növénytermesztés területeinek csupán körülbelül 2 százalékát foglalja el.)
A füves területeketeknél például ilyen vidékekre kell gondolni:
Büszkeségünk, a Hortobágyi Nemzeti Park pusztasága.
Az USA hatalmas préri vidékei, ahol a cow boyok élnek. :)
Alpesi legelők.
Sztyepp vidékek Eurázsiában.
Szántőföldek végleges vagy időszakos megszüntetése után kialakult rétek, legelők.
Akkor most tenyésszünk csak kérődzőket, és álljunk rá a legeltetésre? Ez nem jó ötlet, a legeltetést is túl lehet tolni, ami sajnos jelenleg is megtörténik egyes helyeken.
Ami igen problémás, az az, hogy sokszor erdőségeket irtanak ki, hogy újabb legelőterületeket nyerjenek a gazdák. Elég csak a nemrég kirobbant Amazonassal kapcsolatos botrányra gondolni. Sok helyen a kaszálás és legeltetés épphogy szerves része a természetes ökoszisztéma fenntartásának. Azért azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ha egyes területeken nem legeltetnének, akkor cserjések és erdőségek is kialakulhatnának, illetve vannak olyan részek is amelyek túl vannak legeltetve.
Izrael (jobbra) és Egyiptom (balra) határa. Az egyiptomi vidék túllegeltetett.
Érdemes lenne megoldani, hogy inkább azokon a területeken legeltessenek, ahol eleve csak erre alkalmas a terület. (Azt gondolom, ez már valahol politikai és gazdasági kérdés…) Illetve annyi állatot eresszenek ki a pusztára, amennyi nem legeli meddő földdé a környéket.
Akit érdekel, az alábbi térkép szemlélteti, hogy milyen arányban találhatóak állandó rétek és legelők. A szín annál erősebb, minél nagyobb százaléka állandó rét vagy legelő az adott területnek.
Az állandó rétek és legelők megoszlása 2014-ben.
Természetesen az állattenyésztés hatását nem csak a földhasználat határozza meg. A vízhasználat, a gyógyszerhasználat, a károsanyag kibocsátás mind-mind fontos tényezők. Érdekes például, hogy a legeltetéses és vegyes állattartásban jelentősen több metánt bocsátanak ki a kérődző állatok, mint az ipariban. Szerencsére nemrég cikkeztek arról, hogy a tehenek metánkibocsátása jelentősen csökken, ha egy bizonyos algát megetetnek velük, szóval ezzel a problémával lehet tudunk majd mit kezdeni.
Mindent összevetve téves az a kép, hogy irdatlan mennyiségű földterületet foglalna el a takarmánytermesztés. Nyilván ettől még továbbra is azon kell munkálkodjunk, hogy kevesebb állatot és normálisabb körülmények között tenyésszünk. A túllegeltetés, valamint az újabb legelőterületek szerzése erdőírtással pedig nagyon nem oké. Ott, annyi és olyan élelmiszert kellene termelni, ami az adott környezetnek a legoptimálisabb.
Figyelem! A földterület használatról csak nagyon nagy becslésekkel tudunk mondani dolgokat, továbbá az egyes területtípusok között átfedés és átmenet is megfigyelhető. Ettől függetlenül a cikkben a lehető legkomolyabb statisztikák szerepelnek. A posztban vannak olyan képek, ahol országok és kontinensek területein keresztül van bemutatva, hogy mi mekkora területet foglal el. Jó kérdés, hogy a domborzati viszonyokat figyelembe veszik-e országok- és kontinensek területének meghatározásakor. A Földrajz Magazin szerzőjétől, Arday Istvántól megtudtam, hogy nem.
Köszönöm szépen a Védegylet munkatársának, Réthy Katalin agroökológusnak a segítségét a poszt megírásához.
Források:
FAO (2012) Livestock and Landscapes LINK
Our World In Data: Yields and Land Use in Agriculture LINK
Steinfeld, Henning & Gerber, Pierre J. & Wassenaar, Tom & Castel, Vincent & Rosales, Mauricio & De haan, Cornelis. (2006). Livestock's Long Shadow: Environmental Issues and Options. FAO LINK
WWF (2016) Living Planet Report LINK
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Oppala 2019.09.11. 20:08:53
www.greenpeace.org/eu-unit/issues/nature-food/1803/feeding-problem-dangerous-intensification-animal-farming/
Oppala 2019.09.11. 21:13:17
Medgar 2019.09.12. 14:04:53
Miss Large 2019.09.12. 14:09:05
Oppala 2019.09.12. 14:55:24
Boar. 2019.09.12. 15:29:30
Olvasd el a posztot, többször is, hátha úgy átjön belőle valami.
Tudod barom, a legelőterületek fenntartásához kellenek állatok is. Amíg nem az ember legeltetett ott, addig voltak a vadon élő állatok.
A mezőgazdasági művelés alá vont területeken pedig egyre több energia célú növénytermesztés folyik.
Nézd meg ezt a táblázatot, második oldal:
www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/vet/vet1806.pdf
Persze lehet játszani...például olyat, hogy az összes kukoricát takarmánynak soroljuk be, noha a 6-9 millió tonna közötti éves termésből 3 milliót felvásárolnak a bioetanol-izocukor-szeszgyárak. Ennek a mennyiségnek csak a töredéke, a maghéj kerül takarmányba. Ugyanez a játék mehet tovább a többi, vegyesfelhasználású növénnyel is de a vegán faszkalapoknak ez sem elég, az idén még nyolcvan, jövőre már nyilván kilencven százalék lesz aztán lassan megszívják mert elfogynak a hazudható százalékok.
Ez ugyanakkora kamu mint amikor benyögik, hogy egy kg marhahús előállításához 15000 liter víz kell. Persze, az a hülye tehén lebontja a vizet... A víz visszakerül a körforgásba nem vész el de milyen jól hangzik, hogy 15000 liter...
qwertzu 2019.09.12. 15:31:17
Boar. 2019.09.12. 15:39:44
sírjatok 2019.09.12. 16:38:30
Oppala 2019.09.13. 12:50:58
Oppala 2019.09.13. 12:52:01
Oppala 2019.09.13. 12:53:09
Boar. 2019.09.14. 11:38:18
Azokat a "hasznos állatokat" azért kell megölni, hogy megegyük. Nem kívánok egy barom vegánnal erről hitvitát folytatni, a fogazatunk, az emésztőrendszerünk elegendő érv a húsevés mellett a finnyásságotok meg nem érdekel.
A takarmányt minimális mértékben öntözik, nálunk leginkább sehogy. A legelőket meg sehol. Amúgy az öntözővíz nem lesz "elhasználva", visszakerül a körforgásba.
Az állattartó telepek nem az ivóvízbázist legfeljebb a talajvizet szennyezik, bár erős ülepítés után kerülhet ki onnan bármi.
Motyogod magad elé a demagóg faszságaidat, bizonyítani semmit nem tudsz max. egy másik hülye hazudozását tudod felhozni, lehet, egy olyan hülyéét aki tegnap még rád hivatkozott.
bugenhagen 2019.09.16. 09:09:15
Oppala 2019.09.16. 11:28:54
A vizek eutrofizációját és az élővilág mérgezését okozza, ha véletlenül, árvizek révén vagy szándékosan az élővizekbe öntik az állati trágyát. Az utóbbi még annak ellenére is gyakori, hogy sok országban illegálisnak számít. A vizekből a trágyából származó mérgező anyagok az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekre is kerülhetnek, ami például Kínában már most is nagy gondot okoz.
A levegőbe pedig olyan káros gázok kerülnek, mint az ammónia, nitrogén dioxid és hidrogén szulfid. Mindez a nagyüzemi állattartó telepek közelében élők egészségét kimutathatóan károsítja.
Emellett a trágya révén nagy mennyiségű metán is képződik, amely az üvegházhatáshoz járul hozzá, így a klímaváltozásban is jelentős szerepet játszik.
Az állatok betegségei (szalmonella, hepatitis A, stb.) a trágya révén szintén veszélyeztethetik az embereket is. A kezelésükre használt antibiotikumok nagy mennyisége egyre inkább antibiotikum-rezisztens baktériumok kialakulását eredményezi, ami egyre égetőbb problémát jelent napjaink orvostudománya számára is. www.theguardian.com/news/2019/mar/25/animal-waste-excrement-four-billion-tonnes-dung-poo-faecebook
bugenhagen 2019.09.16. 12:42:58
Állati táplálékra nincs szükségünk? Hát, nem tudom. Nagyon sok embernél komoly testi romlást okoz a vegán étkezés (rengeteget lehet erről olvasni különböző ex-vegán fórumokban és weboldalakon, youtbu-on), hiánytüneteket, a testi-lelki egészség romlását. Talán nem mindenkinél, de nagyon sokaknál. Az amúgy nem érv, hogy "nincs szükségünk állati táplálékra", mert hát például internet sincs szükségünk, meg teára és kávéra sincs szükségünk, meg csokoládéra, sincs, stb. stb., mégis igényeljük ezeket.
"Logikátlan megölni állatokat, ha olyan hasznosak a legelők fenntartásában." - már miért lenne logikátlan??? A legölt (az állatokat ugyanis nem megölik, hanem leölik vagy levágják) állatok helyére ugyanis újak kerülnek, tehát a legelő nem lesz elhagyatott.
Nyilván vannak problémák, amiket lehet kezelni illetve meg lehet oldani, mint ahogyan a növénytermesztésnek is megvannak a maga problémái és kihívásai ugyanúgy.
Oppala 2019.09.16. 13:00:18
bugenhagen 2019.09.16. 14:41:39
Az nem fantázia, hogy a vegán étrend sokaknak megártott, kivételesen most én is közlök egy linket, ahol össze vannak gyűjtve ezeknek az embereknek a történetei:
benhunt.com/stories-from-people-given-up-veganism/
De rengeteg más helyen is van.
A vörös és feldolgozott húsok karcinogén hatásairól annyit, hogy ez nagyon csekély, összesen annyit jelent, hogy kb. 3%-kal nagyobb esélye van annak rákot kapni, aki ilyeneket fogyaszt.
A kutyákról az a véleményem, hogy az európai kultúrkörben nem szokás kutyát enni, Ázsiában viszont sok országban szokás, ha az ott élőknek ez jó, engem nem zavar.
> Ha el lehet kerülni a hasznos állatok megölését, miért ne tennénk?
Mert éppen azért hasznosak, mert meg lehet őket enni, ez adja a hasznukat, szóval ez olyan, mintha azt kérdeznéd, hogy ha el lehet kerülni a bor megivását, akkor miért ne tennénk - azért tenyésztjük őket, hogy megegyük. Ilyenformán a kérdés értelmetlen.
Oppala 2019.09.16. 17:01:43
bugenhagen 2019.09.16. 19:53:28
Mi az, hogy magukat vegánnak hazudó influencerek? Nem arról beszélek. Egyszerűen van egy cosmó ember, akinek nem tesz jót a vegán koszt, ennyi. Olyan is van, akinek jót tesz, meg olyan is, akinek eleinte jót, aztán pedig rosszat Ex-vegánok sora számol be arról, hogy amikor vegán volt, például kórosan lesoványodott, elveszett a libidója, nőknél elmaradt a menstruáció, fogszuvasodás lépett fel, memóriazavarok, izomtömeg-vesztés, stb. Amikor visszatértek a vegyes kosztra, a tünetek megszűntek. Mutogathatod nekik a szakértők szakvéleményét, ők maradnak a vegyes kosztnál, mert nekik az vált be. Ennyi.
>A nem vegánok rosszul táplált gyerekei több százszor annyian vannak, mégsem erről >írnak az újságok, ez hogy lehet?
Ez a hamis dilemma című technika. Nem két étkezés van a világon, vegán és nem-vegán, hanem ezerféle. A nem vegánok rosszul táplált gyerekei nem azért rosszul tápláltak, mert húst (tejet, tojást) is esznek, és egyébként dehogynem írnak ezekről, írnak bizony, nagyon is sokat.
>" Kérlek utald át nekem minden hónapban a vagyonod 3%-át, hiszen ez csekély >mennyiség!
Megint egy iszonyatos csúsztatás. A vagyonom 3%-ka konkrét összeg, a 3%-kal nagyobb esély viszont egy valószínűség. A legtöbb olyan ember, aki húst eszik, nem lesz rákos, vagy ha igen, akkor nem ezért. Például apám 81 éves, egész életében sok húst evett, mert szereti, és soha semmiféle rákja nem volt, most akkor mi van???
"Ha kutyákról lenne szó, akkor is azzal érvelnél, hogy születnek újak?" "
Nem gondoltam volna, hogy alapdolgokkal nem vagy tisztában.
Nos, akkor kezdjük az alapoknál.
A kutyákat az európai kultúrkörben (Ázsiát most hagyjuk) nem a húsukért tartják, hanem vagy mint munkakutyákat, vagy mint társasági kutyákat. Ezért nem is szokták megenni őket.
Ezzel szemben a tyúkokat, kacsákat, disznókat, pulykákat a húsukért tartják, ezért azokat meg szokták enni.
Így már érthető?
Ezzel az erővel én is megkérdezhetném, hogy ha a répát megeszed, akkor a rózsát miért nem eszed meg?
bugenhagen 2019.09.16. 21:27:57
Oppala 2019.09.17. 12:47:03
Hanyag szülők mindenféle étrenden alultáplálják a gyerekeiket, de a médiának a vegán szó az ultimate clickbait, ez okoz torzulást az emberek fejében, pedig bizonyított, a jó hír, hogy semelyik életkorban sincs szükség állati élelmiszerre. 370 1 és 3 év közötti vegán, vegetáriánus és mindenevő gyerek egészségét vizsgálták Németországban, az eredmény: a vegán gyerekek sem magasságban, sem súlyban nem voltak elmaradva. www.zdf.de/verbraucher/volle-kanne/vegane-ernaehrung-bei-kindern-100.html
A 3% sok, vagy kevés? Hány százaléktól kell foglalkozni egy problémával?
Te megint nem a kérdésre válaszoltál, pedig egy könnyen érthető eldöntendő volt. Igen, vagy nem? Nem mások étkezési szokásai volt a kérdés. Először azt mondtad, az elég indok az ölésre, hogy ehető-e a hús. Tehát a kutyákat jogos megölni, ha utána megesszük őket. Most is emellett érvelsz, hiszen azokat az állatokat is jogos megenni, akiket ezért tartunk, tehát, ha egy telepen kizárólag vágásra szaporítunk kutyákat, akkor teljesen jogos és etikus megölni és megenni őket.
A rózsának nincs akkora tápértéke és ízélménye, mint a répának, de mivel az állatokkal ellentétben a növények nem éreznek fájdalmat, nincs tudatuk, és élni akarásuk, morálisan nem lenne elítélhető egyik megölése sem.
Kutyabarátként simán a megölésük mellett érvelsz, ami fura.
bugenhagen 2019.09.17. 14:00:17
Én morálisan nem ítélem el az állatok leölését (NEM megölését, mert azt az emberre mondjuk), levágását, úgyhogy ezen nem érdemes rugózni. Morálisan az abortuszt ítélem el, amire viszont a vegánok érzéketlenek, mivel az állati életet többre becsülik, mint az emberit, ami fura. Azokat a kutyákat, amiket leölnek, általában ezért is tartják. Egyébként Európában is van hagyománya kutyák megevésének, nem is akárhol, hanem Svájcban.
Szerintem meg nem mindenkinek való a vegán étkezés, sokaknál okoz súlyosan kellemetlen tüneteket. De ha valaki vegán akar lenni, hát legyen, csak ne akarja másokra ráerőltetni, főleg nem a gyerekeire. A gyerek majd eldönti felnőttkorában, hogyan akar étkezni. És persze kutyát-macskát vegán módon tartani állatkínzás.
Oppala 2019.09.18. 14:28:37
Oppala 2019.09.18. 14:50:24
bugenhagen 2019.09.19. 12:49:52
Nem, egyik sem hazugság, amit írtam.
Nem, nem azért találtunk ki más szavakat, hogy bármit is igazoljunk,, hanem azért, mert az emberi minőségileg más, mint az állat. Normálisabb helyeken ezt a nyelv is tükrözi.
Szerintem az állatok leölése nem erkölcstelen és nem is szükségtelen.
Minden vegánnál azt tapasztaltam, hogy szerintük az állatuk aranyosak, cukik, védendők, "szeretetbombák", míg az emberek kártékonyak, undorítóak, fölöslegesek és úgy általában véve az a jó, minél ha minél kevesebben vannak. Ezért is nem érdekli őket az abortusz, mert alapjában véve emberellenesek.
A kutyák-macskák vegán táplálása bizony állatkínzás, attól még, hogy egyes agyamentek ezze kínozzák a kedvenceiket, nem lesz elfogadható. Saját kutyáimon-macskáimon is tapasztaltam.
Oppala 2019.09.19. 14:08:34
bugenhagen 2019.09.19. 15:24:57
> Ez nem ok arra, hogy ugyanarra más szavakat találjunk ki
De, bizony, hogy ok. Az állatokra más szavakat használunk. Az ember meghal, az állat kimúlik (elpusztul, elpatkol, stb.). Az embert megölik, az állatot leölik, levágják. stb. stb. A magyar nyelv ilyen, mindig is ilyen volt (más nyelvek is egyébként). Nyilván nem véletlenül.
>Akkor ha étkezési céllal valaki megöli a kutyádat, természetesen fizetne érte, akkor az >rendben lenne?
Én nem adnám oda ilyen célra, de ha valaki úgy dönt, engem nem zavar (Svájcban még néhány évtizede is szokás volt, talán még ma is az).
Figyelj, vannak olyanok, akik kedvtelésből tartanak disznót. Nekik az sem tetszik, hogy mások levágják a disznókat, de attól még a disznókat levágják és megeszik, ha arra tartják őket.
>Minden vegánnál azt tapasztaltam..." Hány vegánnal beszéltél erről a témáról?
Legalább egy tucattal, kivétel nélkül mindegyikük azt mondta, hogy nem érdekli őket az abortusz témája. A naposcsibe, az igen, az emberi magzat, az meg kit érdekel.
Nem tudom, hogy vannak-e tudományos kutatások a vegánok hozzáállásáról az abortuszhoz, még nem találkoztam ilyenekkel.
>Tudod, miért hibás és értelmetlen általánosítani?
Ez egy álkérdés... Mindig mindenki általánosít, máskülönben nem lehetne élni, mert nem lehet mindig mindent egyenként vizsgálni. A világ így működik, másként nem is tudna.
>A kutyák-macskák vegán táplálása bizony állatkínzás" Mivel tudod bizonyítani a >fantáziádat?
Mivel tudod bizonyítani, hogy ez "fantázia"?
>"Saját kutyáimon-macskáimon is tapasztaltam." Hány évig adtál nekik, és milyen >vegán tápot?
Azt tapasztaltam, hogy a növényi táplálékokat nem szeretik, például rizs, krumpli, zöldségek, gabona - egyikhez sem fűlik a foguk. Ellentétben mondjuk egy jó kis velőcsonttal (kutya) vagy például májkrémmel (macska), ez 100-ból 100-szor bejön.
Amúgy meg húsevő állatok, igaz?
bugenhagen 2019.09.19. 15:31:58
Na, szóval ebben a világban az emberek még maguk vágták le az állatokat. Láttam egy tucat disznóvágást - még segédkeztem is a böllérnek -, az ebédre való tyúkot, kacsát a nagymamám vágta le, azt is sokszor végignéztem. Egyáltalán nem volt tőle rossz érzésem, és másnak sem - az egész faluban nem akadt egy vegetariánus vagy vegán sem. És a gyerekek egészségesek voltak, kövér gyerek szinte nem is akadt. A tejet a szomszédból hoztuk, frissen fejték, még tőgymeleg volt, amikor elhoztuk. Senki nem volt rá allergiás.
Abban az időben nem volt még kutya- meg macskatáp sem, egyszerűen nem létezett ilyesmi. A kutyák meg a macskák többnyire húsos-zsíros ételmaradékokat kaptak, és ezzel elvoltak. Azt is láttam, milyen az, amikor a macska madarat, egeret fog, és játszik vele, jóízűen megeszi, "játszik mint macska az egérrel" - ez a kifejezés nem véletlenül született meg. Sok ilyen dolgot láttam. Ezért is tudom pontosan, hogy a kutya meg a macska bizony ragadozók, és a ragadozók étrendje való nekik, fütyülök rá, hogy akárki bevizsgálta - ragadozókat növényi koszton tartani állatkínzás. A haszonállatok arra valók, hogy megegyük őket, pár évtizede ezt még mindenki tudta, ma már a városban nevelkedett, természettől elidegenedett generációk jönnek mindenféle agymenéssel, ami az általános társadalmi hanyatlás egyik jele.
Oppala 2019.09.19. 16:05:50
"Én nem adnám oda ilyen célra" Hogyhogy nem? Minden húst meg kell enni, ami ehető, az állatok azért vannak, nem? Nyugodt szívvel végig tudnád nézni, ahogy kutyák torkát elvágják, percekig szenvednek és meghalnak? "attól még a disznókat levágják és megeszik, ha arra tartják őket." Ez nem teszi morálisan elfogadhatóvá.
"hogy nem érdekli őket az abortusz témája." Ez nem jelenti, hogy az állatokat felsőbbrendűnek tartják. "Nem tudom, hogy vannak-e tudományos kutatások..." Akkor csak a saját véleményedet állítod be igazságnak. A kettő között hatalmas különbség van. hu.wikipedia.org/wiki/Secundum_quid
"A világ így működik, másként nem is tudna." A társadalom ettől szenved, emiatt nyomodnak meg életek, ennek segítségével öltek meg a nácik emberek millióit.
"Mivel tudod bizonyítani, hogy ez "fantázia"?" "a significant and growing body of population studies and case reports have indicated that cats and dogs maintained on vegetarian diets may be healthy" www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5035952/ A temékeket bevizsgáltatták, és emgedélyezettek, állatorvosok ajánlják őket allergia esetére. Sokkal jobbak, mint a vágóhídi hulladékból készült nem vegán eledelek.
"a növényi táplálékokat nem szeretik" Nem ez volt a kérdés, hanem hogy megfelelő, bevizsgált vegán tápot mennyi ideig adtál nekik.
"Amúgy meg húsevő állatok, igaz?" „A kutyáknak és a macskáknak tápanyagokra van szükségük, nem összetevőkre. Nincs arra vonatkozó tudományos bizonyíték, hogy ne lehetne növényi-, ásványi- és szintetikus összetevőkből olyan eledelt készíteni, ami mind íz-, mind tápanyag-, mind biológiai hasznosíthatóság szempontjából tökéletesen kielégíti annak a fajnak a szükségleteit, amely számára készült.”
- Prof. Andrew Knight, University of Winchester"
A részletes visszaemlékezésed a gyerekkorodra nagyon érdekes, de semmit sem bizonyít az állításaid közül. Most már nincs szükség állatok tárgyként kezelésére, testrészeik, váladékaik fogyasztására.
bugenhagen 2019.09.20. 08:57:23
>Nem tudtad megindokolni, bizonyítani, hogy a degradáláson, érzelmi eltávolításon, a >bűn elfogadhatóvá tételén kívül van más oka az állatok ellen elkövetett kínzások, és >ölés máshogy nevezésének
Azzal bizonyítom, hogy rámutatok arra a tényre, hogy az emberi és az állati élet nem egyforma értékű, és nem kezelendő egyformán (mellesleg ezt a jogrendszer és az erkölcs is tükrözi).
Ez a Wikipedia szócikk egyáltalán nem releváns. Nekem az összes tapasztalatom a vegánokkal az, hogy az embereket utálják, lesajnálják, lenézik, ugyanakkor az állatokat felmagasztalják. Még egyetlen vegánnal sem találkoztam, akit az abortusz érdekelt volna (és jó néhánynál rákérdeztem).
Tudod, a vegánok önellentmondásba keverednek, amikor azzal jönnek, hogy a kutyát-macskát etessük növényi táplálékkal. Mert egyrészt azzal szoktak jönni, hogy az emberi szervezet a növényi táplálék megemésztésére való (most ne menjünk bele abba, hogy ennek mennyi az igazságtartalma), mikor viszont azt hallják, hogy a kutyának - tipikus húsevő, az egész szervezete állati táplálék emésztésére van optimalizálva - akkor meg azt mondják, hogy ja, az nem is érdekes... Most akkor fontos, vagy nem fontos, hogy a szervezet mire van optimalizálva??? Embernél fontos, kutyánál-macskánál meg mégsem???
A gyerekkori tapasztalataim azt bizonyítják - amit egyébként már sokan megállapítottak rajtam kívül -, hogy a mai vegán mozgalom a természettől elidegenedett, az állatokat dokumentumfilmekből meg házi kedvencek révén ismerő városi generáció szellemi terméke. Akik állatok között nőnek fel, azoknak meg sem fordul ilyesmi a fejében.