Mi az a kukorica glutén? A fogalom valóban létezik, de van köze a tényleges gluténhez? Lisztérzékeny betegeknek okozhat-e gondot? Itthon még csak szájhagyomány által hallottam terjedni azt az elméletet, hogy a cöliákiás egyének kukoricát sem ehetnek, mert abban is van glutén. Külföldi oldalakon azonban már aktívan riogatnak minket ehhez hasonló elméletekkel. Gondoltam, utánajárok a tényeknek, még mielőtt kitör itthon a pánik…

Egy elég népszerű társaság, a Gluten Free Society (Gluténmentes Társaság) egyik tagja, bizonyos Dr Peter Osborne azért lelkesen kampányol a kukorica ’glutén’ ártalmairól cöliákiában vagy gluténérzékenységben szenvedőknél. Magát a The Gluten Free Warior-nak, azaz A gluténmentes harcosnak hívja. Úgy általában kampányol a gabonafogyasztás ellen, nem csak a lisztérzékeny betegeket félti.

Ez a bizonyos Gluten Free Society ráadásul egy rakásnyi olyan, saját márkás, gluténmentesnek hirdetett termékkel rendelkezik, ami a kevésbé tájékozott embereket totálisan hülyének nézi. Pl. saját márkás gluténmentes D-vitamin csepp és társai. Mi a francot keresne bármilyen hasonló készítményben úgy általában glutén?

A gluténmentes D-vitamin csepp a Gluteen Free Society-től. Természetesen a nem gluténmentesnek reklámozott D-vitamin cseppekben sem kelle, hogy glutén legyen. Kb olyan, mintha ásványvizeket is ezzel a szlogennel próbálnának meg eladni... 

Dr Osborne arra hivatkozik, hogy a kukorica prolaminjai közül is a zein nevű fehérje egy bizonyos molekularésze hasonlít a glutén fehérje bizonyos molekularészére, és ez is kiválthatja a gluténre adott autoimmun válaszokat lisztérzékenyekben. Konkrétan a HLA-DQ2 és a HLA-DQ8 antigénekhez kötődik szerinte, mely fehérjék (és az azokat kódoló génváltozatok) valóban megtalálhatóak a lisztérzékenyek több mint 95%-ban. 

(Hozzá kell tenni, hogy ezen felül számos más génváltozat és fehérje is szerepet játszik a lisztérzékenység kialakulásában, és a HLA-DQ2, HLA-DQ8 génváltozat megléte még nem vezet automatikusan lisztérzékenységhez.) 

Gondoltam utánajárok, mégis mi igaz ebből az egész elméletből...

Dr Osborne egy mexikói kutató, bizonyos Francisco Cabrera Chavez eredményeire hivatkozik. 2012-ben született egy cikke Chavez, amiben a kukorica zeinje közül pár valóban kötődött a HLA-FQ2 és HLA-DQ8 antigénekhez in vitro (azaz lényegében petricsészében és társaiban vizsgálták).  Azonban meg is jegyzi a cikk, hogy arról nem tudunk semmit, hogy ezek a fehérjék hogyan emésztődnek, tehát hogyan darabolódnak fel. Ez egy érdekes eredmény, de ez alapján kijelentéseket tenni a zeinek és a cöliákia kapcsolatáról merész és nem túl szakmai. 

Itt található még egy cikk Chavez és társaitól, melyben megint felvetik az ötletet, hogy LEHET, hogy a kukorica fehérjéire is érzékenyek lehetnek BIZONYOS cöliákiás emberek. Idézem:”reaction to maize prolamins in CD patients appears to be a rare event.” Amit valahogy így lehet lefordítani: „cöliákiás betegeknél a kukorica prolaminjaira adott reakció ritka eseménynek tűnik”. Tehát még ők is elismerik, hogy amit kutatnak, az a lisztérzékenyek közül is egy szűk csoportot érinthet. 

Szintén mexikói tudósok, egy 2016-os vizsgálatban néhány lisztérzékeny beteg véréből kinyert immunsejtek reakcióját követték nyomon, kukorica fehérjék jelenlétében. Szintén arra voltak kíváncsiak, hogy képese-e a kukorica egyik zein fehérjéje hasonló gyulladásos immunválaszt kiváltani, mintha gliadin lenne (a glutén egyik kisebb fehérje egysége). Igen, a vizsgált 2 db (!) cöliákiás betegből kinyert immunsejtek hasonló gyulladásos reakciót mutattak in vitro (azaz petricsésze és társaiban).  Ez valóban érdekes eredmény, de ebből sem lehet olyan következtetést levonni, hogy a kukorica ’glutén’ káros. Pláne 2 db beteg véréből kinyert sejteket vizsgálva. 

Az eddig felsorolt kutatások mindegyike egy hipotézis (=felvetés) bizonyításának kezdeti fázisában van. Ezek az eredmények nem alkalmazhatóak szakmai szempontból olyan következtetés levonására, hogy a kukorica ártalmas lisztérzékeny egyéneknek. Maguk az írók is ilyen szavakat használnak, mint „feltételezzük”, „lehetséges”, „teoretikus” stb., valamint hangsúlyozzák, hogy az elméleteik további kutatásokat kívánnak. Ráadásul nem épp a legnívósabb szakmai lapokban jelentek meg. Most ezzel nem becsmérelni akarom ezeket a kiadványokat, de az is mutat valamit, hogy egy tudományos eredmény hol jelenik meg. Valamiért Dr Osborne „gluténmentes harcost” mégis nagyon megfogták, és tényként kezeli őket. Habár ő és a Gluténmentes Társasága nagyon szeretnék eladni a termékeiket…

Kb ilyen körülmények között (in vitro) születtek meg az eddig felsorolt eredmények

Azért van itt egy eredmény ahol legalább konkrétan emberekben vizsgálódtak...

Svéd kutatók egy teszt során búza glutént és kukorcia fehérjét adtak egészséges embereknek és lisztérzékenyeknek. A bélben termelődő nitrogén-monoxidot (NO) megmérték pár órával később. Ez a gáz gyulladásos folyamatok során termelődik a bélben, áteresztőbbé teszi a bélfal sejtjei közötti kapcsolatokat, immunsejteket aktivál stb. Tehát rajta keresztül nyomon lehet követni, hogy kiváltott-e gyulladást az adott fehérje vagy sem. Egészséges alanyokban nem mértek változást a NO termelődésben egyik étel hatására sem. Cöliákiásoknál viszont búza gluténra természetesen jelentős mennyiségű NO keletkezett minden egyes betegben. A kukorica fehérjéire szintén megemelkedett a NO termelés, viszont 13 lisztérzékenyből csak 6 betegnél, és ez is átlagosan 10-szer kisebb volt, mint a búza glutén esetében.  Az érdekes eredmény miatt bevizsgálták a kukorica fehérje készítményt, amit a vizsgálat során alkalmaztak, és kiderült, hogy egy kevés gluténnel volt szennyezett (82 μg/g). (A hivatalos határérték, mely alatt gluténmentesnek lehet nevezni egy terméket 200 μg/g). A mérés eredményével kapcsolatban az a valószínűbb, hogy a vizsgált cöliákiások közül páran erre a nagyon alacsony gluténtartalomra reagáltak, nem pedig a kukorica fehérjéire.

Természetesen, ha kiderülne a kukoricáról, hogy a Sátán küldte a Földre, hogy szétlyukassza a bélfalunkat, vagy az így is elég nehézséggel küzdő valódi lisztérzékeny betegek életét még jobban megnehezítse, akkor azonnal megírjuk.