Valóban egyre betegebbek vagyunk egy-egy élelmiszercsoport miatt? A növekvő gluténtartalom tesz minket tönkre? Vagy a tej, melyet csak mi, emberek fogyasztunk felnőtt korban is?

A táplálkozással összefügg számos betegség; egyes emberek kevésbé, mások jobban tolerálnak bizonyos ételfajtákat, stb. Újabban megy a pánik, hogy vagy a húsevés, vagy a gabonák, vagy épp a tejtermékek, de akár a cukor miatt nagyon rossz nekünk. Egyre kényesebbek vagyunk arra, milyen táplálékot vagyunk hajlandóak megadni a testünknek, és mitől óvjuk minden áron. Na de mennyire van okunk a pánikra? 

(Ne ijedjen meg senki a sok diagramtól, könnyen átjön a lényeg.)

Korábban halnak az emberek, mint „anno”?

Nagyon nem. Sőt, egyre csak nő a várható élettartamunk, és a jövőben is nőni fog. Ráadásul itt Európában jelenleg és a jövőben is jóval magasabb lesz a várható élettartamunk, mint a világ lakosságának általános várható életkora.

A születéskor várható élettartam növekedése 1960-tól 2050-ig. Mi ott fent a narancssárga vonalhoz tartozunk, tehát átlagosan hosszasabb életre számíthatunk mint mondjuk Afrikában vagy Ázsiában. (forrás)

Csökken a számunk?

Nem, sőt egyre csak nő… Valahogy se a tej, se a hús, de még a glutén se akart eddig megnyirbálni minket, de a szénhidrátoknak sem sikerült annyira elhízottnak tenniük testünk, hogy már szaporodni se tudjunk.

Ha megnézzük a kék görbét, láthatjuk, hogy szaporodunk mint a gomba, sikeresen növekszik a fajunk egyedszáma, ráadásul ez a jövőben is csak nő és nő. (forrás)

Összességében elmondhatjuk, hogy fajunk összes populációja, a Föld minden szegletében talált olyan táplálékforrást, amivel hosszabb ideig élt és több életképes utódot szült. Nem volt az a fehérliszt, se az a hüvelyes, vagy az a növekvő glutén-mennyiség ami legyűrt volna minket. Egyszerűen sikerül úgy táplálkozzunk, hogy tovább éljünk, mint elődeink, „szaporodjunk és sokasodjunk”. Azt azért hozzátenném, hogy természetesen nemcsak a táplálkozásunk, hanem a fejlődő egészségügyi, társadalmi, kulturális, oktatási, szociális stb. rendszerek is sokban hozzájárulnak fajunk sikereihez. Kiemelném a védőoltások fontosságát, mivel pár igen súlyos járvány azért rendesen megtépázott minket, amiket, hála nekik, sikerült visszaszorítanunk.

Hol voltunk ahhoz képest k.e. 20000-ben ehhez képest ahol most vagyunk? Csak az elmúlt 500 év alatt 15-szörösére növekedet a létszámunk. Valamit nagyon jól csinálunk...

Betegebbek lennénk, mint az elődeink?

Az emberek korábban haltak a múltban, mint most. Az orvostudomány az utóbbi 200 évben érte el azt a fejlettséget, hogy diagnosztizálni tudjunk betegségeket, és feltérképezzük a kórfolyamatokat. Valaki mondjuk a középkorban puffadt, mert mondjuk allergiás volt a gluténre, honnan tudták volna diagnosztizálni? Miért ne léteztek volna táplálékallergiák, intoleranciák régebben is? A mai fejlettség mellett rengeteg táplálkozással összefüggő betegséget fel tudunk térképezni, amelyek (legfeljebb eltérő arányban) korábban is jelen lehettek. És most hirtelen mindenki megijedt, hogy léteznek emberek, akik allergiásak a szójára, vagy éppen a glutén miatt van problémájuk. Kész hitrendszereket gyártunk a köré, hogy épp a gabonák vagy a tejtermékek tették-e ezt velünk, holott minden rendben van. Csak valaki ezt valaki azt tolerálja kevésbé.

Még hozzátenném, hogy több száz, több ezer évvel ezelőtt nagyobb valószínűséggel meghalhattunk volna egy szimpla ételfertőzés vagy ételmérgezés miatt, mire kialakulhattak volna a helytelen táplálkozással összefüggő időskori megbetegedések...

Az ipar mindig jó bűnbak

Hiába van rengeteg új adalékanyag, késztermék, gyorséttermi kaja, senki sem tart pisztolyt a fejünkhöz, hogy együnk hetente/naponta junk foodot, vegyük meg a zacsis levest, vagy akár a krémes kekszeket. Nagyon rossz kommunikációnak tartom, hogy az elhízásért, cukorbetegségért az élelmiszeripar felelősségét túlhangsúlyozzuk. Ez a problémák hárítása. A saját egészségemért elsősorban én tartozom felelősséggel. Természetesen az élelmiszeriparnak is felelőssége van abban, hogy milyen termékeket gyárt és azt hogyan reklámozza. De mégiscsak azt gyártják le, amit valaki meg is vesz, és az, hogy mit fogyasztunk az előállított táplálékokból, megint csak rajtunk múlik elsősorban. Szabadon eldönthetjük, miből mennyit és mikor eszünk (kivéve az emberiség 1/8-adát, tegyük hozzá). Inkább örüljünk annak, hogy annyi élelmiszerünk van, hogy mindig akad mit kidobni a kukába…

Szerinted a termékek hány százaléka "szemét"? 

Inkább ezekkel foglalkozzunk, mintsem a gabona-, tej- vagy gluténellenes mítoszgyártással:

• Hogy a világnak ezen a felén jóval többet és egészségtelenebbül eszünk, mint azt célszerű lenne. Ez a mi nagy bajunk.
• Hatalmas mértékű az élelmiszer túlfogyasztás és pazarlás. Hogy amíg mi itt „kényeskedünk”, a világon minden 8. ember a mai napig is éhezik.
• Tök jó, hogy mennyiféle fehérjeport lehet kapni, és kutatják is, hogy  a kimondottan nem életbenmaradási feltételként, hanem lássuk be, kvázi hobbiból művelt testépítés céljából bevitt radikálisan sok fehérje ártat-e majd a vesénknek (tipikus first world problem), de évente 6 millió ember hal meg az elégtelen fehérje- és energiabevitellel kapcsolatos alultápláltság miatt.
  
• Egyáltalán hogyan fogjuk a jövőben táplálni a folyamatosan növekvő embertömeget a Földön?

Az egyes élelmiszercsoportok kollektív bűnösségét hirdető táplálkozási irányzatok „még nem alkalmazkodtak hozzá a génjeink” kezdetű érveit külön lenne és lesz érdemes tárgyalni. Lényegében: meredek kijelentések. Az viszont biztos, hogy nagy segítséget jelentene az egyéni genetikai alapú tanácsadás: a jövőben eléggé hozzájárulhat az egészségünk hosszú távú megőrzéséhez. Érdemes kicsit nyitottabbnak és alapszinten racionálisan tájékozottabbnak lenni az olyan dolgokkal kapcsolatban, amiben benne van valahogy a „gén” szó. Legyen az akár géntérkép, de akár genetikai módosítás (utóbbihoz főleg azért kellene realisztikusan hozzáállni, hogy jusson mindenkinek elegendő kaja).

Hajlamosabbak vagyunk elhinni, hogy a cukor rákot okoz, a gabonák lyukakat fúrnak a belünkben, minthogy egy adott definíció szerint GMO-tartalmú élelmiszernek nem feltétlen vannak egészségügyi kockázatai. Fura…

Akarjunk tisztában lenni azzal, hogy számunkra mi az egészséges, és mik azok az élelmiszercsoportok, amiket nekünk éppen kerülnünk kell! Ezek teljesen jogos igények. Fogadjuk el, hogy senki sem kevesebb attól, ha mondjuk allergiás valamire, és teljesen felesleges elméleteket gyártani egy-egy allergiát okozó anyag közveszélyességéről. Kicsit alázatosabban álljunk fajunk táplálékaihoz, és ha felelősen megtehetjük, élvezzük a sokszínűségüket.