Ha érdekel a környezettudatos táplálkozás és az egészséged is, akkor nem célszerű száműznöd a szénhidrátokat. A szénhidrátok önmagukban nem ártalmasak az egészségre, ráadásul a gabonák kifejezetten „zöld”energiaforrásaink.

Szerencsére egyre trendibb a környezettudatos táplálkozás. Számos praktika létezik arra, hogy csökkentsük az étrendünk erőforrás-felhasználását, vagy éppen a vele járó hulladék mennyiségét. Ügyelhetünk arra is, hogy kevés állati eredetű terméket fogyasszunk, kevesebb csomagolóanyagot használjunk, kevesebb ételt pazaroljunk, magunk főzzünk, ne fogyasszunk sok feldolgozott élelmiszert, helyi és szezonális, ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszert vásároljunk stb... Azonban az egyik legfontosabb kérdés mégiscsak az, hogy miből mennyit eszünk.

A környezettudatos étkezés nem egy hóbort! A Világbank elemzései szerint a gabonatermelésnek 50%-al, a hústermelésnek 70%-al kellene növekednie 2000 és 2030 között, hogy mindenkinek jusson elegendő jusson belőlük a Földön.

A hús, tojás, tej nem arra való, hogy belőlük fedezd a napi kalóriaszükségleted

A low-carb, azaz alacsony szénhidráttartalmú étrendekben a szénhidrátfogyasztás visszaszorul, helyette a zsírok és/vagy fehérjék fogyasztása megnő. Ezeket a tápanyagokat pedig elsősorban állati eredetű termékekből javasolják fedezni. Mindenki hallotta már azt a képtelenséget, hogy ne egyél kenyeret és tésztát, mert az káros, szalonnából meg tojásból viszont akármennyit ehetsz. Táplálkozástudományi szakemberek és dietetikusok nem véletlenül szénhidrátokból ajánlják fedezni a napi energiabeviteled több, mint felét: a szénhidrátok túlfogyasztása mellett a túlzott zsírbevitel is ugyanúgy, ha nem jobban növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát! A túlzott fehérjebevitel pedig könnyen megterhelheti a májat és a vesét, ugyanis a feleslegben lévő nitrogént el kell távolítania a szervezetnek. Nem állnak rendelkezésünkre megfelelő adatok arról, hogy több évtizednyi durván fehérjedús táplálkozás milyen következményeket okoz. (Ha sportolsz, akkor sem biztos, hogy lényegesen több fehérjét kellene egyél, bővebben ITT írtunk róla.). Az viszont a WHO hivatalos álláspontja szerint is bizonyított tény, hogy a feldolgozott húsáruk (felvágottak, kolbász, szalonna) rendszeres és nagy mennyiségben történő fogyasztása növeli a vastag- és végbélrák kialakulásának kockázatát. A túlzásba vitt vörös húsfogyasztás is nagy valószínűséggel kedvez ezen daganattípusok megjelenésének. A hosszútávú hatásokat félretéve, a szénhidrátcsökkentés rövid távon valóban pozitív hatással lehet az elhízás vagy akár a 2-es típusú cukorbetegség elleni harcban, ám ilyen helyzetben is mindenképp szakember állítsa össze az étrended!

A magas szénhidráttartalmú gabonafélék előállítása sokkal kevesebb erőforrást igényel, és kevesebb káros anyag kibocsátásával jár, mint a hús, tej vagy a tojás megtermelése. Számos elismert nemzetközi szerv, köztük az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági szervezete, a FAO már jó ideje kampányolnak a húsfogyasztás visszaszorítása, illetve a tejtermék- és tojásfogyasztás mérséklése mellett. Az élelmiszerfogyasztásunk okozta környezeti terhelés döntő többségét ugyanis az állati eredetű termékek fogyasztása adja. Magyarországon például a lakosság ökológiai lábnyomának (azaz, hogy mekkora földterület(-egyenértékű erőforrás) szükséges az emberek élelmezéséhez) 61%-át állati eredetű termékek adják, és jelentősen több húst és tojást fogyasztunk, mint azt az egészségügyi ajánlások javasolják. Ha például csökkenteni akarjuk az étrendünk ökológiai lábnyomát azzal, kevesebb húst eszünk, a kieső kalóriatartalmat gabonafélékkel éri meg leginkább helyettesíteni környezeti szempontból, ugyanis ekkor csökken "leghatékonyabban" az ökológiai lábnyom. Sőt, a leginkább környezetbarát étrend bizony nagyrészt cukrokból és összetett szénhidrátokból (keményítőből) állna, viszont lássuk be, ez azért nem lenne sem teljes értékű, sem egészséges.

A low-carb diéták és a környezet

Sajnos nem roskadozik a szakirodalom olyan tanulmányoktól, amelyek konkrét low-carb étrendek környezeti hatásait számszerűsítik. Habár egy svéd tanulmányra rábukkantam, ahol egy low-carb receptkönyv ajánlásai alapján összeállított alacsony szénhidrát és magas zsírtartalmú étrendet hasonlítottak össze egy átlag svéd étkezésével és a svédországi ajánlások szerinti étrenddel. A modellezett alacsony szénhidrát- és magas zsírtartalmú étrend 37%-al több földterületet igényel és 60%-al több üvegházhatású gázkibocsátással jár, mint a svéd ajánlások szerinti "standard" étrend.

A szerzők arra is figyelmeztetnek, hogy a szénhidrátban szegény, de zsírokban gazdag étrend az egészségügyi ajánlásokhoz képest jelentősen több zsírt, azon belül is több telített zsírt és több koleszterint tartalmaz, ami növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

Ezzel kapcsolatban el is mesélnék egy érdekes sztorit. Írtam egyszer egy cikket a drasztikusan alacsony szénhidrátfogyasztás veszélyeiről (ITT olvasható), mire jött egy bizonyos háziorvos, aki kommentben kifejtette, hogy ő bizony két éve ketogén diétán él, azóta elmúlt a 2-es típusú cukorbetegsége, és remekül érzi magát. A ketogén diéta egy olyan low-carb étrend, amiben nagyon kevés a szénhidrát, kevés a fehérje, viszont nagyon sok a zsír. Rákerestem az illető orvosra. Kiderült, hogy a poszt megjelenése előtt pár hónappal szívinfarktust kapott, és nagyon soká érkezett ki hozzá a mentő, felháborodásában megkeresett némely sajtót, hogy cikkezzenek a felháborító esetről. Megkérdeztem tőle, hogy szerinte a túlzott zsírfogyasztás milyen mértékben járult hozzá a szívinfarktusához. Azóta is várom a választ, és a posztját is törölte… A szélsőséges étrendekkel kapcsolatban komoly probléma, hogy a követőik nem szeretik bevallani az esetleges mellékhatásokat.

Szükséged van low-carb termékekre? A bolygónknak biztosan nem...

Virágzik a low-carb termékek piaca, kapható már szénhidrátcsökkentett kenyér, péksüti, turmix, szinte mindent el lehet adni azzal, hogy kevesebb benne a szénhidrát, mint eredeti megfelelőjében. Az viszont hozzátartozik, hogy a szénhidrátot helyettesíteni kell egyéb anyagokkal, az utánozni kívánt termék állagának, ízének eléréshez további anyagokat kell belepakolni az élelmiszerbe, és akkor még nem beszéltünk a tartósításról, csomagolásról. Minél több összetevőből áll egy termék, annál valószínűbben jelent nagyobb környezeti terhelést az előállítása. Az egyes összetevőket nem biztos, hogy az országból szerzik be, de nem is feltétlen Európából. A környezettudatos táplálkozást nagyban elősegíti, ha feldolgozott termékek helyett inkább alapanyagokat vagy egyszerűbb élelmiszereket vásárolsz. Ha low-carb módon szeretnél táplálkozni, nem muszáj például low-carb kenyeret vásárolj: az egyszerű kenyér is megteszi, vásárolhatsz teljes kiőrlésű terméket - és egyél belőle kevesebbet...

A civilizációs betegségek okai nem a szénhidrátok, hanem a mértéktelen és helytelen táplálkozás! Valóban káros a túl sok és nem megfelelő szénhidrátok fogyasztása, azonban nem kell átesni a ló túloldalára. Ha szükséges, csökkentsd a szénhidrát-fogyasztásodat, de a saját és a környezetünk egészsége miatt sem jó, ha túlzásokba esel. Közös felelősségünk figyelni arra, hogy legyen elég élelmiszer a jövő generációinak is!

borítókép: Anthony Albright - https://www.flickr.com/photos/anthonyalbright/4713747928