Szénhidrátok? Legyünk hálásak, hogy léteznek! Valójában nem a „gyilkos cukor” ellen kellene küzdenünk, hanem a mértéktelenség és lustaság ellen. A régész is válaszol, hogy a korai elődeink tudatosan éltek-e alacsony szénhidráttartalmú étrenden. Valamint olvashattok pár saját tapasztalatos tippet, ha nem akartok lemondani a szénhidrátokról.
Ez a poszt nem feltétlen a „szénhidrátmentes” egészség híveit akarja meggyőzni, sokan sajnos úgyis végleg elvesztek. Inkább megerősíteni szeretné azoknak az embereknek a véleményét, akik sejtik, hogy azért a szénhidrátok nem a Sátántól valók, sőt!
Az teljesen érthető és jogos, hogy felhívjuk az ember figyelmét a mértéktelen szénhidrát (különösen egyszerű cukrok) fogyasztásának veszélyeire. De azért ne nézzük már teljesen hülyének az embereket!
Az esetleges problémáink oka nem a szénhidrátok, hanem a TÚLZOTT bevitelük.
Például ezeket a nagyon szép, színes cukorbombákat sem kell 100%-ig száműzzük az étrendünkből. Viszont akkor célszerű helyükön kezelni őket, kuriózumként. Ránézésre is hivalkodó, luxus kisugárzásuk van.
Kezdünk durván átesni a ló túloldalára.
Persze táplálkozástudományi szakemberként, dietetikusként, vagy akár rendőrként, ha diétabiznisszel foglalkozik az ember, a mai trendekhez igazodva szimplán kikiáltja, hogy csak semmi cukor, semmi szénhidrát, és inni fogják a szavait. Kitalálnak pár ételt, amit "SOHA NE FOGYASSZ" és kész. Meg se kell erőltetnie magát a szakembernek, hogy valami egyénre szabott tanácsot adjon, és dől a pénz. Persze sok fogyasztó is ezt akarja. Azonnali, látványos eredményt, erőlködés nélkül, és annyit ehessen, amennyit akar. Erre az igényre, ha még ráhúz az ember egy egész termékcsaládot, azzal nagyon jól lehet keresni. Aztán egyre több lesz a frusztrált ember, aki nem meri élvezni a 'valódi' ételeket, a ízek, alapanyagok sokszínűségét.
Élvezzük a szénhidrátokat! Ez a spagetti még biztosan nem volt low-carb. (kép: pinterest.com)
Szerencsére egy kellően szénhidrátszegény diétával tényleg gyorsan le is lehet fogyni, azonban az ilyen diéták abbahagyása után vissza is térnek a kilók. Ráadásul minden túl lehet tolni, így a nagy szénhidrátcsökkentést is.
Amiről nincsenek publikációk
Táplálkozástudományi tanulmányaim során (az orvosin, hú de menő), számos klinikai szakorvos, és dietetikus tartott előadást, ahol többen elég megdöbbentő történeteket meséltek arról, milyen állapotban kerülnek betegek a rendelésükre egy-egy szélsőséges, de fogyásban/testépítésben hatékonynak tűnő diéta során. A nefrológus arról panaszkodott, hogy mennyi fehérjeport szedő ember kerül be hozzá vesegondokkal. A szülészorvos mesélt kismamákról, akiknél miután elvetéltek, kiderült, hogy olyan kevés szénhidrátot ettek, hogy egyszerűen nem érzékelt két személynek elegendő energiát a szervezetük. Olyanokról is számtalan történetet hallottam, akik egy bizonyos, híres low-carb termékcsaláddal ugyan lefogytak, de különböző, a diétával erősen összefüggésbe hozható egészségügyi gondokkal kórházba is kerültek. A helyzet az, hogy ezek a valós, hétköznapi tapasztalatok nem fognak megjelenni gondosan kontrollált kutatási anyagokban. Nem kell ezeket nyilvántartani, vezetni, statisztikát készíteni belőlük, de még a terméket/diétát forgalmazóknak sem kell ezekkel hivatalosan foglalkozniuk. Ezek az történetek ottragadnak a kórházi hétköznapokban.
Kezdetben persze a szénhidrátmegvonás mellett javulnak a laboreredmények. Mert ha eddig elhízott voltam, két péksütivel kezdtem a napot, ebédre sült krumplit ettem, délután bevágtam fél tábla Milkát, este 10-kor egy kis chipset nasiztam, és a napi három kávémba beletettem két evőkanál cukrot, akkor nem csoda, hogy ha elhagyom ezeket, és elkezdek fogyni, helyreáll a vércukrom és a koleszterinszintem. De ez nem egyes diétás termékeket igazol, hanem a rossz táplálkozási szokások elhagyását. Azt meg ki tudja, hogy hosszútávon nem egy még egészségtelenebb táplálkozási szokást vettünk-e fel?
A low-carb termékek kulináris kifinomultsága
Rövid távon gyors, látványos eredményeket lehet elérni 1-1 szénhidrátcsökkentett diétával, ezt nem tagadom. Látványosak, gyorsak. De pl. ennéd ezt évekig kenyérként, mert ez bezzeg low-carb?
ivóvíz, Downdate1 sütőipari keverék {búzafehérje, bambusznádrost, zsírtalanított szójaliszt, szárított búzakovász ((búzaliszt, búzakovászmag (búzaliszt,ivóvíz)),étkezési só, tojásfehérjepor, emulgeálószerek (zsírsavak mono- és digliceridjeinek mono- és diacetil-borkősav észterei, zsírsavak mono- és digliceridjei, nátrium-sztearoil-2-laktilát), módosított burgonyakeményítő, maltodextrin, tartósítószerek (szorbinsav,,kálcium-propionát), lisztkezelőszer (aszkorbinsav), enzimek}, búzaliszt, növényi olajok és zsírok (repce, pálma változó arányban), sertészsír, emulgeálószerek [zsírsavak mono- és digliceridjei, lecitinek (napraforgó), zsírsavak mono- és digliceridjeinek diacetil borkősav észterei, nátrium sztearoil-2-laktilát], savanyúságot szabályozó anyag (citromsav), tartósítószer (kálium-szorbát), élesztő.
Egy jó kis low-carb banán ízű shake-por hátralévő életedre, hogy csini légy?
tejsavófehérje-koncentrátum (68 %); pálmazsír; növényi rost (bambuszrost 10 %); instant zselatin; sűrítőanyag (nátrium-karboxi-metil- cellulóz); emulgeálószer (zsírsavak mono- és digliceridjeinek tejsav-észterei); színezék ( béta-karotin), édesítőszer (szukralóz); aromák (banán, tej).
Hm… fincsi, mi?
Most nem arról van szó, hogy ezek a hozzávalók/adalékanyagok feltétlen károsak. Sok misztikusan hangzó összetevő tényleg egy teljesen hétköznapi dolog. Viszont, bízom benne, hogy vagyunk még páran, akik tej- és banán aroma helyett valódi tejből és banánból készült shake-el próbálnánk lefogyni/csinosnak maradni. Én pl. sűrűn sütök saját kenyeret fehér lisztből, sóból, élesztőből, vízből, egy kis olajból. Igaz, nincs benne mondjuk bambuszfehérjepor meg tojásfehérjepor, mégis tudok belőle annyit és úgy enni, hogy ne hízzak el.
Vajas kenyér. Süss otthon egy kenyeret. Hozzávalók: liszt, élesztő, só, víz(zsiradék). Nem kell teljeskiőrlésűnek lennie, viszont akkor ne felejtkezz meg egyéb rostforrásokat melléenni, pl. sok zöldség. Persze a zöldség a teljeskiőrlésű kenyérnek sem árt. Mikor megsült hagyd langyosra hűlni, mivel sütés után is egy keveset sül még a belseje. Addig ne is vágj bele! Kend meg egy kis vajjal, és lassan fedezd fel az egyszerű, de fantasztikus ízeket. Ne várj tőle ízbombát, ne tömd magadba mérték nélkül. Ez egy alázatos eledel, nem akar sokat. (ezt nem én sütöttem, a kép a pixabay.com-ról van)
Sőt, 200 Ft-os kristálycukorral vagy mézzel édesítek, viszont mértékkel fogyasztok belőlük! És inkább eszem csak heti egyszer-kétszer süteményt, de cukorral vagy mézzel legyen édesítve. Nekem nem érné meg, hogy minden nap „bűnözzek”, viszont akkor édesítőkkel tömjem magam. Az édesítőszerek mértéktelen fogyasztása sem feltétlen biztonságos, nemcsak a cukoré.
Nem mellékesen, a GMO-tartalmú élelmiszereket szokás, nem is mindig megalapozottan, veszélyesnek és kiszámíthatatlannak tartani azért, mert nincsenek kutatási eredmények arról, milyen hatása van annak, ha egy életen át vagy generációkon át ilyen termékeken él valaki. Hát, egy 5-10-20 éven át tartó Downdate1 terméken, ketogén diétán, stb. élésről sincsenek ilyenek.
Igazából ki is megyek a konyhába, és eszek egy tányér grízes tésztát a nagymamám nem cukormentes sárgabaracklekvárjával, mert kezd letompulni az agyam a nagy szellemi munkában itt. Most például tényleg jól jönne egy kis gyorsan felszívódó szénhidrát. A hét során pedig bőven mozogtam annyit, hogy ezt most megtehessem. :) Egyrészt dolgoztam négy napot szakácsként, másrészt kétszer két órát edzettem is.
Szénhidrátok és az emberi faj
Azért úgy tűnik, szénhidrátok fogyasztása mellett elég régóta és igen szépen fejlődik az emberi faj. Sőt, igazából a korábbi szénhidrátszegény étrendről a szénhidrát-dúsabbra való áttérés segítette a további fejlődésünket. Az agyunk számára a glükóz az elsődleges tápanyag, ma nem lennénk ilyen okosak, ha nem jutottunk volna hozzá több szénhidráthoz a fajfejlődés során. Már ha okosak vagyunk, ugye...
Meg is kértem Nagy Balázs régészt és néprajzkutatót, hogy objektíven meséljen kicsit arról, vajon őseink a mezőgazdasági forradalom előtt bezzeg tudatosan szénhidrátszegényen táplálkoztak volna. Illetve igaz-e az, hogy a mezőgazdaság elterjedésével bekövetkezett szénhidrát-dúsabb táplálkozás egy alacsonyabb és könnyebb csontozatú embertípust eredményezett, amivel egyes szénhidrátellenzők érvelnek? Ezt a választ kaptam:
A termelő gazdálkodásra való áttérést a történettudományban neolit forradalomnak nevezzük. A növénytermesztés és az állattenyésztés ismerete a Közel-Kelet és a Balkán felől érte el Európát és azon belül a Kárpát-medencét. Ennek bizonyítékai a termesztett növény- és háziasított állatfajok, a gabonafélék és a kis kérődzők (juh/kecske), amelyeknek vad ősei a mi területünkön nem éltek.[1] Hazánkban az első földművelők az ún. Körös- (Criş-) és Starčevo-kultúrával jelentek meg az időszámításunk előtti hetedik évezredben.[2]
Sok írásban találkozhatunk azzal a képpel, hogy az életmódváltozás együtt járt bizonyos testi változásokkal is, mint az alacsonyabb termet és a könnyebb csontozat. Ez azonban csak részben mutat összefüggést az étkezési szokásokban bekövetkezett változással, sokkal inkább genetikus okok játszottak ebben szerepet: elsősorban a földművelést magukkal hozó új, közel-keleti, mediterrán eredetű népesség (gracile mediterranis) térhódítására, mintsem a már itt élt népességnek az életmódváltással járó testi változásaira kell itt következtetnünk.[3]
Egyes szövegekben arról számolnak be, hogy a földművelésre való áttérés a változatos étrend rovására történt, ezt az állítást azonban a hazai régészeti anyag nem támasztja alá. A környezetben fellelhető gyűjthető, halászható és vadászható élelemforrások továbbra is jelentős részét tették ki az emberek mindennapi táplálékának. Emellett azonban egy az eddigieknél megbízhatóbb és gazdagabb forrásra tettek szert a földművelés révén. Ezek a nálunk újonnan megjelent élelemforrások bizonyos kalászosok, gabonafélék voltak (mint az alakor és az árpa), és fontos növényi fehérjeforrások, mint a hüvelyesek, elsősorban az elő-ázsiai eredetű lencse (itt érdemes megjegyezni érdekességként, hogy a lencsét sokszor darálva, a „lisztbe” keverve fogyasztották).[4]
Kétség nem fér hozzá, hogy elődeink az őket körülölelő természeti környezettel kapcsolatban a mai átlagembernél gazdagabb ismerettel rendelkeztek, hiszen ennek az ismeretnek a tétje a túlélés volt. Ugyanakkor ne szövögessünk ábrándokat: elődeink táplálkozási szokásai a lehetőséghez, és nem egy, a mai tudományos ismereteinket meghaladó ösztönös tudáshoz alkalmazkodtak. A szükség nagy úr, így azt fogyasztották, amit az adott helyzetben arra alkalmasnak találtak tapasztalati alapon.
Lássuk be, valahol mi is egy állatfaj vagyunk, azt esszük, ami van, adaptálódunk a környezethez, stb. A mezőgazdaság kialakulás, és a szénhidrátban gazdagabb növényfajok nemesítése is előnyünkre szolgált, mind testi és szellemi fejlődésünk tekintetében, mind abban, hogy több lett a kaja, így el tudtunk szaporodni.
A mézre például elég régóta rá vagyunk kattanva, erre utal ez az őskori spanyol barlangrajz. Egyébként egy mézgyűjtő embert ábrázol, csak lehet még nem jutott annyi szénhidrát a művész agyának, hogy kifinomultabb ábrázolásokra legyen képes. A méz kb. 2/3 része glukóz és fruktóz. (Arana Barlang, Spanyolország, kép: wikipedia.org.)
Mostanra pedig már annyi ember él a Földön, hogy szénhidrát-dús táplálékok nélkül nem is tudnánk ennyien létezni. Ugyanis a zsírok és fehérjék, mint tápanyagok, kisebb arányban állíthatóak elő, mint a szénhidrátok. A szőlőcukor, azaz glükóz előállításhoz napfény, víz és CO2 szükséges, ebből lesz a keményítő és a rostok is. Azonban nitrogéntartalmú fehérjéket jóval limitáltabb mennyiségben lehet kinyerni tápanyag gyanánt, egyszerűen kevesebb a fehérjeforrás számunka a természetben.
A még zöld búza napfény energiából, szén-dioxidból és vízből előállította a glükózt (szőlőcukrot). A glükóz nagy része a kalász érése során felhalmozódott a kalász szemterméseiben, és helytakarékosság, raktározás miatt összekapcsolódott keményítővé, miközben a búzamező aranysárgára váltott. És bumm, így jött létre az a búzaszem, melynek lisztjén generációk nőttek fel, kultúrák virágoztak fel, és birodalmak jöttek létre.
A titokzatos Távol-Keleten a rizsfogyasztás trendi. A főtt rizs az aztán tele van szénhidráttal, és hatékonyan megemeli a vércukorszintet. Ott is csak megvan valahogy a Homo sapiens.
Tehát, ha zsírokkal és fehérjékkel akarnánk ellátni az emberiség energiaszükségletét, akkor nem tudna ennyi embert eltartani a Föld. Így is túlfogyasztunk és pazarolunk; ha elvetnénk a szénhidrátforrásokat, mint táplálék, csak rontanánk a helyzeten. A szénhidrátok elsősorban azért vannak az étrendünkben, hogy energiát szolgáltassanak számunkra. Soha senki sem bizonyította be, hogy szénhidrátszegény/ketogén étrenden egészségesebbek lenne az emberi faj, mivel valószínűleg ez nincs is így. Viszont van, akinek sikerül alkalmazkodnia a szénhidrátokhoz és "használatukhoz", és van, akinek nem.
Szénhidrátokból egy csomó, a zsíroknál és fehérjéknél gyorsabban hasznosuló energiát lehet nyerni. Ugye milyen jó? Köszönjük növények, köszönjük fotoszintézis!
Ha tetszett a poszt, és szeretnél naponta egy-egy érdekességet olvasni táplálkozás, biológia, és gasztronómia témában, kövesd a Napi Táptudást Facebookon.
Ha még nem töltötted ki a szénhidrátos tesztünket, itt a lehetőség: TESZTELD A TUDÁSOD! Mit tudsz a szénhidrátokról?
Hétfőn pedig jön a koleszterines teszt!
[1] A földművelésre és állattenyésztésre való áttérés előtt különösen nagy jelentősége volt a gyűjthető és vadászható helyi táplálékforrásoknak. A Kárpát-medence ligetes erdeiben ez elsősorban az alábbiakat jelentette: gombák, gyökerek, gumók, makk, som, sulyom, szeder, málna, eper, szamóca és különösen a mogyoró.
[2] Magyar régészet az ezredfordulón. http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/irodalom/Magyar_regeszet_az_ezredfordulon.pdf
[3] K. Zoffmann Zsuzsanna: A Starcevo kultúra újonnan feltárt embertani leletei a Dél-Dunántúlról (15. oldal). Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008). 7-23. 15.
[4] Hartyáni B.: A Tiszaalpár–Várdomb bronzkori lakótelepről származó mag- és termésleletek. Horváth Attila szerk.: Cumania 7. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1982). 133-164. 151.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Zebu Lon 2016.11.26. 20:45:10
Fermentátor · http://fermentator.hu/ 2016.11.26. 21:05:32
Baszkikám 2016.11.26. 21:13:31
Te vagy az sóbertnorbi?
Zebu Lon 2016.11.26. 21:29:16
Ebben a "cikkben" annyi a tárgyi tévedés, hogy az már fájdalmas. Nem ártana egy kicsit tanulni mielőtt másoknak osztja valaki az észt. Nem is érdekelne, hogy a post írója miket hord össze, ha az ilyen idiótaságok nem ártananának laikus emberek egészségének.
Advanced Flight 2016.11.26. 21:33:43
Én mindennap eszem édességet. Milkát, kekszet, Nutellát (természetesen evőkanállal :-)) A súlyom stabilan 52-53 kiló körül van vagy 15 éve. Mert tudom, hogy mennyit ehetek büntetlenül. Akár szénhidrát, akár zsír, akár fehérje az a bizonyos kalória. Csak a mennyiségre kéne mindenkinek odafigyelni, meg az alapvető arányokra (zöldség-gyümi mindennap, illetve valami jobb minőségű fehérje, de az nem sok).
Advanced Flight 2016.11.26. 21:35:49
Mégpedig?
Ugyanis főleg orvosi sztorikat mesél, illetve megkérdezett egy régészt. Te orvos vagy régész vagy, hogy tudod cáfolni a leírtakat?
Dorinda41 2016.11.26. 21:39:03
A cukrom helyrejött, a vérnyomásom, ami szintén magas volt úgy beállt 130-ra, mint a huzat és persze le is fogytam. Azzal egyetértek, hogy mozogni kell mellé, nem elég a szénhidrátszegény életmód. De, ha visszaállnék az eredeti étrendemre és mozognék mellé ugyanennyit, attól tartok visszajönnének a kilóim is és a rossz egészségügyi állapotom is.
megint 2016.11.26. 22:25:44
Tamás Kolb 2016.11.26. 22:30:33
2016.11.26. 22:36:32
Tudod, ez olyan, mintha valaki azt írná, hogy a gabonafélék mérgezőek, mert neki glutén allergiája van.
Gondolj bele, ázsiában gyakran egy marék rizs a napi betevő.
A nagyszüleink csak vasárnap ettek húst.
Az indiánok amerikában kukoricán és mrumplin nőttek fel.
Kihaltak?
2016.11.26. 22:37:28
2016.11.26. 22:40:06
Mi volt a paraszt tarisznyájában, amikor ment kaszálni?
Tamás Kolb 2016.11.26. 22:46:10
2016.11.26. 22:52:50
2016.11.26. 22:58:01
Mértékletesen kell élni, de nem kell kizárni a szénhidrátokat.
Mozogni kell.
Az egyszerű szénhidrátokra szüksége van az agynak.
Ez okozhatta az ember szellemi fejlődését.
Megjegyzem, hi atkozás nélkül, az agy nem képes energiához jutni , csak abban az esetben, ha cukor is a rendelkezésére áll. guglizz.
Fermentátor · http://fermentator.hu/ 2016.11.26. 23:00:58
Hogy mit nem értesz azon, amit írtam, ne tőlem kérdezd. Te nem érted. :)
Fermentátor · http://fermentator.hu/ 2016.11.26. 23:06:52
2. Ha mégsem vinnénk be szénhidrátot (na, mondjuk az különösen nehéz lenne), az idegsejtek akkor is jutnának szénhidráthoz. Először a glikoigénraktárakból, majd pedig glükoneogenezis folyamata gondoskodik róla. Természetesen az 1. pont első tagmondatát ez sem nem írja felül.
Tamás Kolb 2016.11.26. 23:12:34
Ezt állítja:
"A nefrológus arról panaszkodott, hogy mennyi fehérjeport szedő ember kerül be hozzá vesegondokkal"
" A helyzet az, hogy ezek a valós, hétköznapi tapasztalatok nem fognak megjelenni gondosan kontrollált kutatási anyagokban. Nem kell ezeket nyilvántartani, vezetni, statisztikát készíteni belőlük, de még a terméket/diétát forgalmazóknak sem kell ezekkel hivatalosan foglalkozniuk. Ezek az történetek ottragadnak a kórházi hétköznapokban."
50 éve kutatják a kapcsolatot a vese és a bevitt fehérje között:
www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1262767/
Szóval a kérdésre, hogy mit állít, a válasz: Az író próbálja megvezetni az olvasót finoman fogalmazva, hiszen ő csak hallomásból hallotta az egyik tanárától az orvosi egyetemen valakitől. Egyértelmű az író állásfoglalása a témában. A végén szokásosan utal a referenciára ami pontosan annak a hiánya, tehát igaz is kell legyen amit amúgy csak hallott. Nem létezik, nem kutatják, nem fontos, nem kötelezett a gyártó stb...
Lehetne fokozni még ezt a cikket ha egy bekezdést szentelnénk a kreatin vesekárosító hatásairól is :D
Fermentátor · http://fermentator.hu/ 2016.11.26. 23:12:37
Advanced Flight 2016.11.27. 00:03:13
De, pont ez a két dolog a baj. Aki rendszeresen sportol és keveset eszik, az nem fog elhízni (1%-nyi orvosi esetet leszámítva).
Advanced Flight 2016.11.27. 00:04:28
pallasmacska 2016.11.27. 09:20:57
Arany Sakál 2016.11.27. 09:33:15
Ez kb. azonos színvonal, mint a "lapos-föld hívők" tudományos álláspontja.
MIÉRT NINCS MINDEN MSZP ÉS FIDESZ TOLVAJ.BÖRTÖNBEN 2016.11.27. 09:39:36
Ne egyetek fehér péksüteményt, ne igyatok cukros üdítőitalokat! Mozogjatok sokat! És általában ne vigyetek semmit túlzásba!
Fluoro 2016.11.27. 10:11:56
Arany Sakál 2016.11.27. 10:16:45
i.a.p. · http://napitaptudas.blog.hu/ 2016.11.27. 10:46:15
midnight coder 2016.11.27. 10:54:42
midnight coder 2016.11.27. 11:06:18
A táplálkozástudomány az a tudomány, ami ha létezne, akkor nem lenne rá szükség. Ha a dokik valóan tudnák, hogy mi zajlik a szervezetedben, akkor tudnának olyan gyógyszert is produkálni, ami a káros folyamatokat ellensúlyozza. Mert hogy ugyanaz az életmód különböző embereknél bizony más-más hatással jár: van aki a levegőtől is hízik, és van olyan aki annyit eszik mint egy malac és mégis karcsú marad. Ráadásul, mindez korfüggő is. Ahogy Pl. a mozgás szeretete és utálata is egyénfüggő. Van aki olyan buta mint a föld, viszont nagyon jól elél egy konditeremben egész nap, van akit fél óra súlyzózás után megöl az unalom. Van aki feldobódik X óra futás után, van aki csak szarabbul érzi magát. De ugyanez az ember mástól sem hajlamos a függésre (cigi, pia, szerencsejáték hidegen hagyja) míg a futkározósnak esetleg más után is remeg a keze ha meglátja.
Sok minden van a génjeinkbe írva, és még alig tudunk elolvasni ebből valamit. De az igazi baj az, hogy tanácsot bárki osztogathat, különösebb felelősségvállalás nélkül. Holott egy-egy életmódváltásnak egyrészt elég durva költsége van (Pl. ha a sporttal töltött órákat forintosítjuk), másrészt valóban indíthat el élettani folyamatokat - és egy-két sportolót, különösen body-buildert látva az emberben az is felmerül, hogy nem biztos, hogy jó irányba.
Arany Sakál 2016.11.27. 11:40:50
Igen, aki állít bizonyít. Sajnos az élettan és a biokémia tényeken alapul.
Egészséges emberben (értsd nem inzulinhiányos cukorbeteg!) hogyan emelkedhetne lowcarb (sőt nulla) szénhidrátbevitel mellett meg a ketoacidózis létrejöttéhez szükséges magas szintre a vércukor???
Segítek: sehogy!
A ketoacidózis állapota azonnali inzulinadással megszüntethető!
kevesen lehetnek akik nálam alacsonyabb CH mennyiéget visznek be..
Rémhírkeltés és tudatlanság azt állítani hogy van a bevitt CH mennyiségnek olyan alacsony foka ami ketoacidózishoz vezet!
i.a.p. · http://napitaptudas.blog.hu/ 2016.11.27. 12:28:09
Kapisgálod amit mondani akarok? A ketoacidózist több minden is előidézheti. A diabéteszes ketoacidózis és az éhezéses, ketogén diétás között a kiváltó okok különböznek. Cukorbetegségben még a magas vércukorszint glükóz 'vérsűrítő' hatása segíti az acidózisos állapot kialakulását.
Kicsit olyan ez, hogy a vírusfertőzéses orrfolyás és a bakteriálisos orrfolyás attól még orrfolyás. :D Az oda vezető út, okok mások. Maga az orrfolyás, mint jelenség ugyanaz.
Az inzulin persze, hogy megszűnteti, mivel leállítja a ketontest szintézist, és az inzulindependens cukorfelvétel megindul a sejteknél, újra megkapják elsődleges táplálékukat.
Nem érzem ezt pánikoltatásnak, ha benned ilyen érzések vannak, csak nyugi, számold össze hányszor írtam le, hogy nagyon ritka, nem gyakori stb szavakat :) Illetve, hogy egyéni hajlam kérdése is a dolog, rosszul is kell kivitelezni a ketogén étrendet stb. Én ezt inkább ismeretzerjesztésnek fogom fel.
Szeretnél írni egy szakmai vendégposztot a témában? Én felajánlom a lehetőséget :)
elvagyok 2016.11.27. 12:30:45
Egyetértek Önnel ,illetve Frx észrevételeivel.
A kreatin is jó példa :-) , ennél már csak az a jobb, hogy még mindig felhívják a nagyérdemű figyelmét arra, hogy a fokozott C-vitamin bevitel vesekövet okoz…
Elképesztő szakmai hibának tartom, hogy a szerző a low-carb étrendet a boltokban low-carb ételként eladott förmedvények fogyasztásával azonosítja, gondolom érzelmi alapon. Ráadásul, az iparilag összeállított, ki tudja milyen hatású adalékokkal felturbózott nem is tudom mit összeveti a házilag készített, low-carbnak nem nevezhető vajas kenyérrel. Ezzel mit akart bizonyítani?
Az édesítőszerek egy kalap alá vétele pedig egy rossz vicc, arról nem is beszélve, hogy a különféle édesítőszerek élettani hatásairól számos, hosszú távú vizsgálat létezik, sajnos sok esetben igen kedvezőtlen eredménnyel.
A szénhidrátszegény / ketogén étrend ( a két étrend nagyon nem azonos, ne vegyük már egy kalap alá őket) egészségre gyakorolt hatását illetően a szerző finoman szólva is cinikus és felszínes, különösen ezen megjegyzése fényében: ” Viszont van, akinek sikerül alkalmazkodnia a szénhidrátokhoz és "használatukhoz", és van, akinek nem.”
Na ennek tükrében feltenném azon költői kérdést, hogy én, mint egyszerű user, honnan fogom tudni, hogy én alkalmazkodtam-e hozzá, vagy sem? Mert ennek tükrében a szénhidrátszegény étrend, mint olyan, mégis milyen szénhidrát-beviteli szintnél kezdődik? Mert ugye lehet, hogy az ipari low-carb kaja helyett (amit én sem ennék meg!) a szerző által javasolt vajas kenyér / lekváros grízes tészta (a napi egyéb bevitel mellett) elfogyasztása önmagában is egy méretes lépés lehet az elhízás felé, főleg hosszútávon.
Mert ugye lehet, hogy egy adott alkatú (genetikájú) embernél, adott életmód mellett a szerző által kritikusan kezelt szénhidrátszegény táplálkozás (mennyi is az annyi???) az egyetlen mód, hogy ne hízzon el. S elnézve a magyar lakosságot, az átlagos életvitelét, lehet, hogy a szénhidrátszegény étrend lenne kívánatos, amit inkább propagálni és főleg kutatni (!!) kellene, mint minden alap nélkül riogatni vele.
Személyes tapasztalat: napi 40-70g szénhidrátot fogyasztok, ezek fele lassú felszívódású, és emellett heti 4-5 órát edzek, soha nem voltam elhízott és mégis csak így tudom a súlyomat megőrizni az ülő munka miatt. Ennek tükrében én soha senki nem javasolnám, hogy akár egy szelet kenyeret is egyen, pláne rendszeresen… Persze ez csak egy példa…
i.a.p. · http://napitaptudas.blog.hu/ 2016.11.27. 12:47:36
Az a baj pl azzal ezzel, hogy aki lelkiismeretesen dolgozna, annak is ártunk.
Te milyen területen is vagy? Nálatok csupa fedhetetlen szakember dolgozik? Tényleg bocs, ha erősebben fogalmazok, de nem nem éreztem, hogy lenne más választásom.
Arany Sakál 2016.11.27. 12:54:54
Sajnos a legjobb tudásod kevés hogy ebben a témában nekem "segíts".
Rögzítsük: ketoacidózis kialakulhat e alacsony vércukorszint mellett?
igen/nem
kialakulhat-e magas vércukorszint étkezési ketózisbban (értsd magas ketonszint) mellett?
igen/nem
sajnos az orvosin sem tanítják a ketózis élettanát, de láthatóan ez számodra is ismerethiányos terület.
ha életvitelszerűen kívánnék ezzel a témával foglalkozni (vagy akárcsak étrendi ajánlásokat adni), a helyedben utánaolvasnék.
Ketoacidózis csak és kizárólag inzulinhiányos cukorbetegeknél léphet fel, amikor is nem szénhidrátmentes étrend mellett elhagyja az inzulinpótlást a beteg. Ketoacidózis a legcsekélyebb mennyiségű inzulin jelenlétében sem léphet fel.
Ketoacidózis kialakulásához egyidejűleg kell magasnak lenni a vércukornak és a ketontestek koncentrációjának.
Mi kell a ketoacidózishoz? Egyidejűleg magas vércukorszont és plazmaketon!
Hiperglikémia: > 300 mg/dl, plazmaketon: > 300 mg/dl
A többire nem reagálok mert ez sarkalatos a megértéshez.
Eddig érted?
i.a.p. · http://napitaptudas.blog.hu/ 2016.11.27. 12:56:19
Fermentátor · http://fermentator.hu/ 2016.11.27. 14:32:39
"Akkor javaslom a mindennapi fekália fogyasztást."
Elhiszem, hogy szerinted finom. Ezt egy pillanatnyilag sem vonnám kétségbe (tényleg, az a mondás meg van, hogy "az vagy, amit megeszel"?).
Én azonban maradnék az élelmiszerek vonzáskörében. Pláne azért is (!), mert azt pedig óriási idiótaságnak tartom, hogy az a jó, ha szinte semmi kalóriatartalma nincs az ételeinknek. Fogd már fel, hogy az ételek bejuttatásának egyik célja éppen a kalóriabevitel!! Nyilván nem mindegy, milyen formában és milyen mennyiségeben. De, ha neked a táplálkozásról a fekáliavevés jut eszedbe, téged minősít. :)
midnight coder 2016.11.27. 15:11:19
Én a magam részéről megmaradnék a hagyományos táplálkozásnál. Nagyapámék is eléltek ezen úgy 90 évig, úgy 70-ig talán én is el fogok. Ha mégsem, akkor szerintem nem a mákos rétes lesz a gyilkosom, hanem Pl. a különféle sugárzások, az orvosi röntgentől a wi-fi routerig, a különböző adalékok az átlagpolgár számára elérhető élelmiszerben, a jó friss pesti levegőben lévő különféle érdekes anyagok, a 70-es évektől az építkezésben széles körben használt aszbeszt, és végső soron maga a jó orvostudomány is. Mert ez az egész egészséges életmód dolog elsősorban az ő tehetetlenségükről szól.
Bambano 2016.11.27. 15:16:53
a poszthoz:
szerintem az alapkérdés az, hogy van-e élet a halál előtt.
mi a jobb, élni 60 évet jól, vagy élni 70 évet úgy, hogy folyton azon aggódsz, hogy mi történhet veled, benned?
vagy élni 50-et és végig azon dühöngeni, hogy tele van a világ olyan hozzászólásokkal, amik nettó marhaságok, funkcionális analfabéták írták. lol.
Bambano 2016.11.27. 15:26:11
a rostmániát meg azért nem értem (bár lehet, hogy mégis), mert a növényi rostokat egyetlen állat vagy ember sem tudja önállóan megemészteni. táplálkozási szempontból a hasznuk nulla, egyedül akkor lehetnek értelmesek, ha helykiszorító szerepet szánsz nekik (azért eszed, hogy fizikailag megteljen a hasad és ne egyél olyat, ami hasznosul).
Fermentátor · http://fermentator.hu/ 2016.11.27. 15:40:29
Ezért nem olvastam el csak az első bekezdésedet ezúttal.
elvagyok 2016.11.27. 15:52:44
Mondjuk ha a fehér lisztet a teljes kiőrlésű lisztet is előállító üzemben állítják elő, akkor oly mindegy... :-)
A nagyon gond a glutén: mindkettőben ugyanúgy megtalálható, azaz összegében nem sokkal jobb a teljes kiőrlésű....
Bambano 2016.11.27. 16:20:16
ezzel szemben a teljes kiőrlésűnél, ahol a maghéjat beledarálod a lisztbe, folyamatosan pakold a mérget a lisztbe.
Fluoro 2016.11.27. 19:24:07
Viszont, 150 g lassú felszívódású keményítővel, és közepesen sok fehérjével, sok zöldséggel, plusz némi mozgással elfunkcionálok.
Hát igen, a cukor nekem is az ellenségem, sose eszem, mert ugyebár fruktóz van benne. Kevesen tudják, hogy a laborban a cukorbeteg patkányt fruktózban gazdag étrenddel "állítják elő". Na kösz, az nem kell.
A "Downdate" termékek között szerintem vannak jók is, ami nem zsíros, azt bírom, és fogyasztom is, mert nem vagyok egy aszkéta típus. Pl. a barna kakaós csigát rendszeresen szoktam vacsira, az nem is zsíros.
Szerintem van annyi elhízott és egyben epebeteg ebben az országban, hogy "Downdate"-éknak megérné velük is foglalkozni..
Arany Sakál 2016.11.27. 20:00:52
ma meg már epehólyag nélkül is, nevet az egészen, simán tolja a tepertőt pl, étcsokival. Most éppen szalonnázik, egy kis paprikával paradicsommal meg kemény sajttal.
A fruktóz az jó téma, csóró diabéteszeseknek ajánlják az orvosaik. Ez bűncselekmény szerintem.
Az epebetegeknek sincs jobb mint a HFLC étrend...
lucernaböde 2016.11.27. 20:19:39
Arany Sakál 2016.11.27. 20:30:33
elvagyok 2016.11.27. 23:23:20
i.a.p. · http://napitaptudas.blog.hu/ 2016.11.27. 23:37:43
Arany Sakál 2016.11.28. 09:34:30
Rögzítsük:
1/ ketoacidózis kialakulhat-e alacsony vércukorszint mellett?
igen/nem
2/ kialakulhat-e magas vércukorszint étkezési ketózisban (értsd magas ketonszint) mellett?
igen/nem
Arany Sakál 2016.11.28. 09:37:22
Ehhez kellenek az emészthetetlen növényi rostok is. Hogy mennyi az elégséges mennyiség az lehet kérdéses. Ártani nem tud, ha a makrotápelemek aránya és összetétele jó. (HFLC)
furo80 2016.12.01. 12:53:39
Epikus SZTK · http://www.oek.hu/oek.web 2016.12.01. 16:20:10
Tisztázzuk: hiperglikémia, ha a vércukorszint magasabb, mint 180-200 mg/dl (ez 10-11 mmol/l-nek felel meg)
a ketontestek normális értéke plazmában: 0,02 - 0,27 mmol/l között van.
Ezek azért durva tévedések. Sajnálom.
Ilyen nagy állításokhoz nem árt, ha a biokémiát és az élettant is érti valaki - meg tudja is.
Ha még nem szerepelt, akkor le is lehet vezetni, hogy hogy is alakul ki az "étkezési ketózis" úgy, hogy a vércukor nem alacsony (sőt?!).
Arany Sakál 2016.12.01. 21:20:58
"Mi kell a ketoacidózishoz? Egyidejűleg magas vércukorszont és plazmaketon!
Hiperglikémia: > 300 mg/dl, plazmaketon: > 300 mg/dl "
Mint írtam mi kell a ketoacidózishoz?
egyidejűleg a normálisnál lényegesen magasabb vércukorszint (Hiperglikémia) és egyidejűleg a normálisnál magasabb vércukorszint mint írtam plazmaketon > 300mg/dl
Ezek nem normális értékek, : és ez az az állapot (ketoacidózis) ami nem jöhet létre csak inzulinhiányos betegnél aki szénhidrátot eszik, és inzulint nem kapott. ez a nem normális állapot a ketoacidózis:
Ez nem jöhet lére egésszéges embernél, mert a legkisebb menniységű inzulin is blokkolja a zsírbontást ami a ketontestek forrása) és egyidejűleg csökkenti a vércukorszintet...
azaz nem tévedés amit írtam, hanem a ketoacidózis során előálló értékek:
kereshető a neten, pl.:Ketoacidózisos kóma: Az inzulinhiány következtében megemelkedik a vércukorszint (hiperglikémia), a sejtek nem képesek a glükóz felvételére, ellenben energiára van szükségük. Ennek következtében, és mert a hiányzó inzulin a folyamatot nem gátolja, megindul a zsírraktárak lebontása zsírsavakra (lipolízis) és ketontestek képződése a májban. A ketontestek (pl. aceton) miatt jellemző, hogy a betegeknek "acetonos leheletük" van. Mivel mind a zsírsavak, mind a ketontestek savas kémhatásúak, a vért kórosan savanyúvá teszik és metabolikus acidózis alakul ki. Az acidózist a beteg a légzésével próbálja kompenzálni, így jön létre a jellegzetes Kussmaul-légzés. A megemelkedett vércukorszint következtében a vesék egy bizonyos határérték felett nem képesek a cukor visszatartására, az a vizelettel kiürül és ozmotikusan vizet visz magával. A beteg rengeteg vizet veszít és kiszárad (dehidráció). A hiperglikémia következtében a cukor vizet szív ki a sejtekből. Erre az ún. sejten belüli dehidrációra az idegsejtek a legérzékenyebbek és ennek következtében nem képesek a további normális működésre, a tudatállapot beszűkül és kóma alakul ki.
i.a.p. · http://napitaptudas.blog.hu/ 2016.12.01. 22:33:12
Arany Sakál 2016.12.02. 07:52:21
A étkezési ketózis hasonlóan működik... szénhidrát hiányában a szervezet zsírsavakból és ketontestekből fedezi az energiaigényét vég nélkül. ( a háttérben a glükoneogenezis biztosítja az állandó vércukorszintet)
A különbség ott van hogy ketogén étrend melletta szervezet nem a vázizom fehérjéiből képez glükózt, hanem a táplálék fehérjetartalmából)
A ketózis egészséges emberben soha nem mehet át ketoacidózisba mert annak alapfeltétele a durván magas vércukorszint amit szénhidrátmentes étrenddel nem lehet elérni...
Minden ellenkező állítás téves. Lásd élettan biokémia, hormonális szabályozás....
Arany Sakál 2016.12.02. 07:54:28
Epikus SZTK · http://www.oek.hu/oek.web 2016.12.02. 09:35:59
egyidejűleg a normálisnál lényegesen magasabb vércukorszint (Hiperglikémia) és egyidejűleg a normálisnál magasabb vércukorszint mint írtam" - no spec ez így önmagában nem igaz.
""Minden ellenkező állítás téves." Tényleg?
Menj ki a városba, mérj pár hajléktalannál vércukor és ketontest szintet és talán belátod, hogy "ketózis" nem csak magas vércukorszintnél fordul elő, hanem éhezésnél, meg mág pár állapotban is - és az nem életszerű, nem fiziológiás. Hosszú távon az élettel összeegyeztethetetlen.
No mindegy, lényeg, hogy magabiztosak legyünk, különben oda a bizalom - saját magunkban.
Az állítások elég sok részigazságot, ellenben sok tévedést tartalmaznak, és, mint ilyenek, végül is tévesek. Nem baj, fejben dől el minden, ugye, tehát elég, ha magunk elhisszük. Lásd élettan biokémia, hormonális szabályozás.
Az inzulin szekréciót mi is váltja ki? Csak a glukóz? Tévedés, lásd élettan, biokémia. Az inzulin gátolja a zsírsavak lebontását. Meg a fehérjékét. (Sőt!)
Ha étkezünk, inzulin szabadul fel. Ha gátolja a zsírsavak bontását, akkor ezekből nem lesz ketontest.
Ketontestek közül az aceton nem savas. A zsírsavak mennyire savasak? Pálmasav pl egy gyenge sav. Olajsav még gyengébb,. A hidroxibutirát is gyenge sav. Szabad zsírsavak nem is igazán fordulnak elő a vérben, ld. biokémia, élettan. A vér/szervezet ezek megemelkedését több szinten és módon egy darabig elég jól kompenzálja. Ld. élettan, biokémia.
Azt hiszem kissé kevered a dolgokat, és nagyon a diabéteszes ketoacidózisra gyúrsz, hogy a saját igazadat magadnak támogasd. Kár. A ketonémia, ketonúria, ketoacidózis azért ennél több ok miatt alakul ki, ld. biokémia, élettan.
Amit írtam, nem vitának szántam, csak zavar ilyen sok "egyszerű" magyarázat viszonylag bonyolult dolgokra. Nem elég beidézni a wikipédiát, az élettan és biokémia tankönyvek több fejezete foglalkozik acidózissal, létrejöttével, kompenzációjával. A kémia könyvek több helyen mutatják be a vér pufferkapacitásának összetevőit, stb. stb. Ezeket nem lehet egy kommentben egyszerűen elintézni. Személy szerint ezek az elszállt kijelentések is kissé zavaróak, hogy "minden ellenkező állítás téves". Ez egyfajta személyiségtípusra jellemző. (Tudom, az én válaszaim is egyfajta személyiségtípusra jellemzőek, nem kell vele fáradni.)
Arany Sakál 2016.12.02. 13:54:27
ha mondjuk az energiáid/időd 1/10 ét fordítottad volna az általam írtak megrtésére és nem a megcáfolásom lett volna az írásaid egyetlen célja akkor nem alázod meg magad ekkora ottrombasággal:
" "ketózis" nem csak magas vércukorszintnél fordul elő, hanem "
Látható hogy a ketózist és a ketoacidózist nem tudod megklülönböztetni, és nem is akarod.
Az átlag olvasó kedvéért azért leírom, hogy a ketózis az az élettani állapot amikor az egészséges emberi szervezet energianyerés céljából zsírt hasznosít és a zsírbontás eredményeként zsírsavak és ketontestek kerülnek a véráramba.
A ketózis az antagonista hormonális szabályozás miatt egészséges egyéneknél csak alacsony vércukorszint mellett állhat be. Ugyanis a magas vércukorszint inzulinválaszt generál, az inzulin pedig blokkolja a zsírbontást.
ha ezt nem tudod megérteni akkor kicsit korai "oktatóként" hivatkozni élettanra, biokémiára egyebekre... Inkább pótolnod kellene az igen hiányos alapokat.
Epikus SZTK · http://www.oek.hu/oek.web 2016.12.02. 14:50:40
Mivel úgyis szereted használni a wikipédiát - másból úgy tűnik nem tanulsz-, és emellett előszeretettel oktatsz ki másokat anélkül, hogy a magabiztosságodon kívül igazi tudásod lenne, nézzük a wikit:
"A vér és az agy magas ketonszintje (ketózis) ..." de nem ettől lesz egy szó jelentése az ami. Peched van.
Az átlagemberek számára leírtad, de ezt te találtad ki, illetve a "ketogénesek", mert tudományosan hangzik, lehet vele vitatkozni, felvágni, stb.
Sajnálom, ha egy szónak más jelentést adsz, mint ami, akkor ne csodálkozz. (Az emberek nagy részének a ketózis és a ketonémia/esetleg ketoacidózis/ tényleg azonos, ez van. Megkérdezheted a többi körülötted lévő akadémikust nyugodtan.)
Merthogy a legtöbb sejt alapból a ketontesteket részesíti előnyben. De ezt gondolom tudod, hiszen képzett élettanász/biokémikus/belgyógyász/stb. vagy. De ha sikerül meg is írhatod felőlem, hogy melyik tankönyv/szakirodalom használja a ketózist, mint kifejezést arra, mint amire te használod.
Amúgy sajnos az írásaid/állításaid abszolút szubjektívek, nem tudod alátámasztani laborértékekkel, és erős a gyanúm, nem is fogod, mert nem akarod. Könnyebb dumálni, téríteni, másokat fikázni, tények és valódi tudás nélkül. Ha magasabb a ketontestek szintje, akkor azt ki is lehet mutatni. Az inzulinról meg csak szajkózod ugyanazt, de látszik, hogy nem is érted, amit írsz, hiszen tele van tévedéssel.
Az általad hivatkozott honlap meg rengeteg olyan állítást tartalmaz, ami félrevezető, és hamis reményeket táplál., ráadásul nem is igaz. Az egyik orvosról - mert alig van orvos köztük - meg sok mindent elmond, ha utánanéztek mondjuk Roóz Péter halálának. Nem dicsekednék vele...
Részemről lezárom a beirogatást, mert én nem élvezem, ha sáros leszek.
Végezetül még idéznék egy másik kommentelőtől, amin érdemes elgondolkodni:
A csak így/valahogyan kellene élni és a fenti ketogén diéta stb. jellegű „jótanáccsal” élőkhöz:
"... Nektek meg alázatot kéne tanulni és hálát kellene tanusítani ahelyett, hogy féktelen beképzeltségetekben és arroganciátokban saját életvitelbeli bölcsességeteknek tulajdonítjátok azt a kivételes szerencsét, ami sok más embernek (az emberek túlnyomó többségének) nem adatik meg.
Ha csak egy picivel lenne több eszetek, mint egy általános iskolásnak, akkor tudnátok, hogy hiába ismertek egy egészséges embert (magatokat), az statisztikailag messze nem reprezentatív mintavétel ahhoz, hogy az alapján nagy tömegekre érvényes következtetéseket vonjatok le. Nem kéne ám ehhez sok ész meg tanulmány! Ha nem önnön (talmi!) bölcsességetekkel lennétek eltelve, akkor elég lenne körülnézni a világban: míg a sportnak, egészséges életmódnak (NB: nem biztos, hogy ugyanazt értjük ezalatt!) egészen bizonyosan (bizonyítottan) van jótékony hatása, addig egy csomó betegségnek semmi köze ahhoz, hogy milyen leveleket rágcsálsz, meg hányszor köpsz át a bal válladon, hogy távol tartsd a kórokat. Mert én meg olyan embert ismertem, aki többször lefutotta a Budapest—Bécs szupermaratont (és nem doppingon élt), aztán úgy elvitte egy aljas betegség, mint a pinty. És ismertem fiatal, életvidám és életerős lányt, akit egyik napról a másikra megtámadott egy diagnosztizálhatatlan és gyógyíthatatlan betegség, gyakorlatilag élve elsorvadt, míg meg nem halt. És ismerek sok más embert, akik nem éltek egészségtelenül, mégis igazságtalanul fiatalon szenvedtek és meghaltak, nem azért, mert zsírszalonnával ették a cukorturmixot, hanem mert ez jutott nekik, és semmiféle csoda nem tudott segíteni rajtuk. Az ostoba, arrogáns butaságotokkal, mellyel szerencsés sorsotokat saját érdemeteknek tudjátok be, ezeknek az embereknek az emlékét és értelmetlen halálát gyalázzátok meg. Mert igazából ló...t se tudtok az emberi szervezet működéséről, de úgy csináltok, mintha az istentelen mázlitok saját tudásotok eredménye lenne. Megvetlek benneteket, nem csak a butaságotok és arroganciátok miatt, hanem azért is, mert még büszkék is vagytok az empátiahiányra, az embertelenségre, amit reklámoztok magatokról, és mert önteltek vagytok hozzá, hogy még terjesszétek is mindezt, és mert lehet, hogy betegek a szó orvosi értelmében nem vagytok, de olyan mentális deficittel rendelkeztek, amely nem betegségből származik, hanem magatok építettétek ki kevélységből, nárcizmusból."
Arany Sakál 2016.12.02. 15:01:54
"" "ketózis" nem csak magas vércukorszintnél fordul elő, hanem "
tartozol némi magyarázttal mielőtt bármit bárkinek a szemére vessél és bárkinek a felkészültségét méricskálnéd nyilvánosan.
Rigorózusan mindig egésszéges emberekről írok, amikor a lowcarb és vagy ketogén étrend kapcsán bármit is leírok..
lsz majd egy kérdésem ha az idézet kibontását és mikéntjét írásban is felvállalod:
" "ketózis" nem csak magas vércukorszintnél fordul elő, hanem "
kérdésem:
Miként alakulhat ki egészséges embernél ketózis és magas vércukorszint egyeidejűleg, ráadásul "lowcarb" (extrém locarb, CH mentes, etc) étrend mellett???
2016.12.05. 13:47:20
2016.12.05. 13:50:45
2016.12.05. 14:30:10
2016.12.05. 14:37:20
A szervezet pedig az elsődleges cukorraktárait üríti ki először , mielőtt mást bontana. Előbb fehérjét aztán, legvégül zsírt.
Mert az nagyon energiaigényes....
Namost ez azt jelenti, hogy egy sokk esetében üresek lesznek a raktárak: máj, vese, herék, belek....